Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-07-04 / 22. szám

2004. JULIUS 4. , SZEKSZÁRDI TASARNAP Kavicsot dobtak az állóvízbe Új, de rögös út az egészségügyben Irányított betegellátás. így nevezik azt az öt-hat éve elkezdett, s még ma is kísérleti stádiumban lévő módszert, amitől a szakemberek azt várják, hogy javul az egészségi állapotunk, emellett az ésszerűsítések eredményeként olcsóbb lesz a gyógyítás, s az így a megmaradt pénzből is lehet korszerűsíteni az egészségügyet. Erről tartottak konferenciát a közelmúltban a Balassa János Tolna Megyei Kórházban. Magyar Orvosi Kamara Tolna megyei Szervezete által szervezett konferencián az irányított betegellátással már öt éve foglalkozó dombóvári Szent Lukács kórház igazgatója, dr. Kerekes László elmondta, először a dombóvári kórház ellátási területén tevékenykedő háziorvosokkal működtek együtt az alap- és szakellátás szervezésében. Ebben az évben kibővült a rendszer, és a megye több részén, így a megyei kórház ellátási területén gyógyító háziorvosok kapcsolódtak be a munkába, s már 96 ezer ember egészségügyi ellátását szervezik, 66 orvosi körzetben. Ennek a konferenciának az volt a célja, hogy a megyei kórház, amelyik a megye progresszív ellátásának első helyén szerepel, az ellátási területén dolgozó háziorvosokkal együtt bekapcsolódjon a munkába. Ezért adják át tapasztalataikat a megyei kórház orvosainak, vezetőinek. Az irányított betegellátási rendszernek két fő iránya van, mondta Kerekes László. Az egyik a prevencióra, a betegségek megelőzésére, a szűrésre, gondozásra, életmódprogramokra helyezi a hangsúlyt, ami hosszú távon jelentkező előnyökkel jár, másrészt a szakellátással együtt közös protokollokat, eljárási rendeket, diagnosztikus és terápiás rendszereket alakítanak ki, amivel hatékonyabbá, olcsóbbá teszik a gyógyítást. A megtakarítás többek között a betegellátás érdekeit szolgáló korszerűsítéseket is lehetővé tesz. Dr. Csingár Antal a székesfehérvári Szent György kórház főigazgató főorvosa, aki egyben az Irányított Betegellátó Szervezetek Szövetségének ügyvezető alelnöke, elmondta, jelenleg tizenegy szervezet foglalkozik az országban irányított betegellátással. Beszélt arról, hogy a rendszer bevezetése izgalmas, de nem ritkán szakmai viharokat kavaró feladat. Kavicsot dobtak az állóvízbe jellemezte, és gond, hogy az egészségügyben dolgozók számára meglepetésszerűen került be a köztudatba egy olyan, nagyon kreatív elemeket felmutató törvénytervezet, ami az egészségügy legtöbb szereplőjét váratlanul érte. így nyugtalanságot keltett, azért is, mert távlati hatásai még nem ismertek. Emiatt az egészségügyi kormányzat egy társadalmi vitát kezdeményezett, amiben ők, mint szakmai szereplők, akik tisztán orvosi megfontolások alapján elkötelezettjei ennek a programnak, szigorúan szakmai érvekkel segítenek egy konszenzuson alapuló megoldást kialakítani. Csingár Antal elmondta, mélységesen hisz az irányított betegellátásban, mint szakmai koncepcióban, de tapasztalta, hogy az ügy, ha politikai gellert kap, még jóhiszeműen is, ha nincs megfelelő hatástanulmány, az egész magyar ellátórendszert mellékútra viheti. Ezért, tekintettel arra, hogy nagy horderejű ügy törvénybe foglalásáról van szó, fontos a nagyon széles körű szakmai és társadalmi elfogadottság keresése. - szepesi nyári szünidő javában tart. ra kértem dr. Törökné, dr. Kaszás Rózsa alezredest, Szekszárd rendőrkapitányát, szóljon azokról a fontos dolgokról, amelyekre a gyerekek biztonsága érdekében különösen vakáció idejében kell figyelni. - Sajnos, a nyárral együtt kezdődnek a kerékpáros gyerekbalesetek. Amikor a szülői - rokoni, szomszédi - felügyelet fontosságára hívjuk fel a figyelmet, vannak, akik legyintenek, mondván, „lerágott csont". Pedig nem lehet elégszer beszélni róla. Ám ennek csak akkor van értelme, ha az érintettek mindezt megszívlelik. Azt kérem, hogy a gyerekek csakis a kerékpárúton biciklizzenek. S ha már úgy adódott, hogy heteket töltenek lakáskulccsal a nyakukban, fogadják meg, amit szüleik mondanak nekik. Ne „ugorjanak ki" kerékpárral Domboriba, ne biciklizzenek a forgalomban. A tíz év alattiak felnőtt kísérete nélkül ne menjenek ki a strandra! Szervezzék meg a szomszéd szülők egymás között a kicsik felügyeletét. - sorolta a rendőrkapitány, majd rátért a nagyobbakra leselkedő veszélyekre. - A kismotorosok mindig viseljék a bukósisakot. És ne vagánykodjanak járművükkel. Elkeserítő, de a sebesség ára gyakran a megcsúszás, ami akár gerinctöréssel végződhet. S ha már a motorosoknál tartunk, az a kérés, hogy este tíz óra után a szülők ne engedjék gyermekeiket motorozni. Nagyon sok bejelentés érkezik hozzánk a késő esti motorbőgetésről... Kívánok kellemes nyári kikapcsolódást a családoknak, jó és balesetmentes vakációt a gyerekeknek. V. Horváth Mária Átlagbér az országos szint alatt Tolna megyében az év első öt hónapjában több mint 25.700 adóalany működött, közülük az egyéni vállalkozók száma valamivel több, mint 17 ezer, közölte sajtótájékoztatóján dr. Bíró Zoltán, az APEH megyei igazgatója. Megemlítette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó egyre népszerűbb, a tavalyinál háromszázzal több a számuk, azaz 1.676. A személyi jövedelemadó bevallás adatai alapján Tolna megyében az elmúlt évről 59.324 magánszemély számolt el jövedelméről és adókötelezettségéről, ami megegyezik az egy évvel korábbi adattal, tudtuk meg Bíró Zoltántól. Az igazgató hozzátette, 2002-höz képest szintén változatlan maradt tavaly az összevont jövedelmet benyújtók aránya, ami 88,5 százalék. Tolnában az éves átlagbér tavaly közel 14 százalékkal növekedett, így 2003-ban először haladta meg az egymillió forintot. Az összeg lényegében megegyezik a régiós átlagbérrel, viszont az országostól 17,4 százalékkal elmarad. Az összevont jövedelmek 100-as TOP-Iistájával kapcsolatban az igazgató kiemelte, hogy a megyében a legmagasabb jövedelem értéke tavaly nem változott, ám a listát vezetők között átrendeződés történt. Tolna megyében 49 millió forint a legmagasabb összevont jövedelem, ami az ország legmagasabb jövedelmű magánszemélye által vallott adattól nagyságrendekkel elmarad, sőt meg sem közelíti az országos századik helyezett jövedelmét. Hasonlóan a korábbi évekhez, 2003-ban is - hét-hét százalékkal - csökkent az egyéni vállalkozók által foglalkoztatott alkalmazottak és segítő családtagok száma. De csökkent a foglalkoztatónak minősülő vállalkozók száma is. Meglepő, de a segítő családtagok 24 ezer forintos átlagjövedelme az alkalmazottak bérének mindössze felét teszi ki. - vhm * Nem ünneprontás!