Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-06-20 / 21. szám

2004. JÚNIUS 20. SPORTROVAT A vereségek ellenére soha nem adta fel a csapat Vertetics István: „Eldöntöttem, hogy maradok" A női kosárlabda pontvadászatot a Mizo-Pécsi VSK gárdája nyerte, miután a bajnoki döntőben 3:1 arányban verték a Szolnokot. Szakemberek szerint, a következő bajnokság még kiegyensúlyozottabb lesz. Szűkebb pátriánk csapata - Atomerőmű KSC Szekszárd - a nyolcadik helyen zárt. Ez azt jelenti, hogy a városnak jövőre is lesz első osztályú csapata. A gárdánakvoltak olyan mérkőzései, amikor a lelkesedés jó játékkal is párosult. A rájátszás mérkőzéseire azonban „fejben" már nem sikerült felkészülnie az alakulatnak. Vertetics István vezetőedzőt a bajnokság végi mérleg megvonására kértük. -A bajnokság kezdete előtt a nem titkolt cél, az első osztályú tagság meghoszszabbítása volt. A kötelezőt úgymond hozta a csapat, ennek tükrében hogyan értékeli a szezont? A csapat neuralgikus pontjaként emlegetett ötös poszt okozotte álmatlan éjszakákat Önnek? - Ott kell kezdenem, hogy a Liga szigorú pénzügyi szabályainak köszönhetően az utolsó pillanatig nem volt biztos az „A" csoportos indulásunk. A klub tartozásai pedig behatárolták, hogy kiket igazolunk, illetve, hogy kik azok, akiket meg tudunk tar•

Az igazolásoknál maradva, csak játékosok jöhettek szóba, akik kiegeszítő emberek voltak a csapatuknál, vagy éppen a kiesés ellen küzdő csapatban léptek pályára hétről hétre. Nem akartunk „zsákbamacskát "venni Nekik nem volt akkora rutinjuk, tapasztalatuk, mint most a bajnokság végére, amikor mérkőzéseken igen kiélezett szituációban kellett helytállniuk. A bajnokságot két részre bontanám. Január elején még az alapszakasz befejezése előtt tudtuk, hogy gondban vagyunk ötös poszton, a büntetőpont tájékáról dobott pontok száma meglehetősen kevésnek bizonyult. Látszott, hogy Bereczki Szilvia még nem tudja átvállalni ezt a feladatot. Mindenképpen magas embert kellett tehát igazolnunk, de ez egy elég összetett dolog, nem akartunk úgymond zsákbamacskát venni. Januar 5-én kaptam meg a felhatalmazást a vezetőségtől, és február végére realizálódott Jolanta Vilutyte leigazolása. Az ideérkezésétől (alapszakasz végétől) számíthatjuk a bajnokság második szakaszát. Hogy mennyire nem tévedtünk vele kapcsolatban, azt a teljesítménye alátámasztotta. Elég csak arra gondolni, hogy mennyivel több pontot szereztünk büntetőből, lepattanó labda révén a középső területről. Emellett a többi játékosra gyakorolt pozitív hatását is említhetném, hiszen ha valaki addig a Vereségek hatására nem mert elvállalni bizonyos szituációkat, az esetleg sokkal bátrabb lett. Ha a sérülések nem sújtják ilyen mértékben a csapatot (Farkas Andrea, Tóth Zsuzsa, Hofmann Petra) talán előrébb is végezhettünk volna, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a megszerzett nyolcadik hely sok mentális energiát kivett a fejekből. Számunkra optimális megoldás lett volna, ha a Röhnisch Foton Sopron meccsre egy hónap áll a rendelkezésünkre. Bár lehet, hogy akkor sem sikerült volna megvernünk őket, mert három olyan rutinos emberük van, akik mindig egyenletes jó teljesítményt nyújtanak. A harmadik negyed „effektus" - Volt-e olyan szituáció a bajnokság során, amikor érezte, hogy meglesz a nyolcadik hely? - A BEAC elleni budapesti mérkőzésünk jelentette a fordulópontot. Előtte egyszer már külső segítséggel megvertek minket, akkor azonban egy ponttal sikerült legyűrnünk őket. Sopronban csak kis különbséggel kaptunk ki, a következő meccs volt az egyetemisták elleni. Akkor úgy gondoltam, ha ném tudunk nyerni, kiesünk. Óriási küzdelemben azonban győztünk, mindenki kitette a szívét-lelkét a pályán, és a szerencsével sem álltunk hadilábon. Ekkor éreztem, hogy bennmaradunk, hoztuk a kötelező hazai győzelmeket, és így elértük, hogy a többiek már nem tudtak megelőzni minket. - Többször leírták a különböző médiumokban, hogy a harmadik negyed kritikus a csapat számára. Ezt Ön, hogy érezte belülről, van-e ennek a kritikának realitása, vagy egész egyszerűen mást kell keresni a háttérben? - Ez a harmadik negyed „effektus" a Sopron elleni helyosztó mérkőzésre igaz. Azon az idegenbeli meccsen is meglehetősen egyszerű okra vezethető vissza. A mérkőzés előtt néhány perccel érkeztünk meg, annyi időnk vojt, hogy éppen át tudtunk öltözni. Én másként látom ezt a dolgot: az utolsó alapszakasz meccsünk előtt volt egy kéthetes kihagyásunk, nem játszottunk, ez látszott is a teljesítményünkön a Zala Volán ellen. Aztán következtek a Szeged és a Sopron elleni mérkőzések, és nem voltunk tízen edzésen. Ha csak nyolcan vagyunk, nem tudjuk annyira elfoglalni a területet, könnyebben mennek a figurák, becsapottak a védőjátékosok. Olyan mértékű savasodás jelentkezik a fizikai megterhelés által, hogy nem tudják az izmaikat mozdítani. Taktikát sem lehet gyakorolni, itt keresendő a probléma kulcsa. Ennek ellenére a társaság a bajnokság során két nagyszerű dolgot valósított meg: a vereségek ellenére sem éreztem azt, hogy feladnák, jó csapatszellem, jó közösségi munka volt. A másik dolog, amit dicséretként el kell mondani, hogy szezon közben egy játékos ilyen könynyen beépült a csapatba. „Magasítani szeretnénk" Ez is mutatja, hogy taktikailag érettek, még ha a testi adottságok terén voltak nálunk erősebbek. A CSAPATTAL elégedett voltam az egész szezon során, mert egységesek voltak, nem volt klikkesedés. A meghatározó emberek pedig hozták azt, amit elvártak tőlük (Hofmann Petra, Tóth Zsuzsa, Farkas Andrea, Németh Mónika). - Azt nyilatkozta, lia nem mindent elölről kell kezdenie, akkor marad továbbra is Szekszárdon. Októberben indul az új bajnokság, a szakvezetés azonban addig sem tétlenkedhet. Kivel kezdi meg a felkészülést a csapat az új szezonra? - Eldöntöttem, hogy maradok. Pozitívumnak számít, hogy már most elkezdtük a tárgyalásokat a játékosokkal a jövőről. A masszív gerincet nem szeretnénk kicserélni, biztos, hogy kell egy ötös poszton szereplő játékos, valamint magasítani is szeretnénk az együttest. Az biztos, hogy a mostaninál rosszabb nem lesz a következő évünk. A játékosoknak óriási erőt ad a szurkolóktól feléjük áradó szeretet és öröm. Ez mutatja, hogy a városban kell a kosárlabda. Mi éppen ezért megpróbálunk majd jobban és szebbenjátszani az elkövetkezendő szezon során. - Balázs tV galloknál nyert a „Zrínyi" Az U.S.O Bezons által május 25.-június 2. között rendezett pünkösdi labdarúgótornán tarolt a Szekszárdi II. számú Altalános Iskola csapata. A gárda nyolc mérkőzést nyert, és mindössze egy gólt kapott. A győztes alakulat két kupát, és egy különdíjat is begyűjtött. A több ezer kilométeres utazást követően nem csak egy futball élménnyel lettek gazdagabbak a gyerekek és kísérőik, a sportolás mellett jutott idejük arra is, hogy más kultúrák építészeti, képzőművészeti remekeit megismerjék. * A negyedszázados múltra viszszatekintő nemzetközi tornára tíz éve járnak a szekszárdiak, a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően minden évben érkezik a meghívás. Az Eugene Roze (a francia klub elnöke, edzője volt) nevét viselő kupán hagyományosan négy nemzet (francia, ír, belga, magyar) csapatai vesznek részt. Az idei évben először csak kilenc párizsi együttes, és a Zrínyi csapata alkotta a mezőnyt, mivel a másik két ország csapata az anyagiakra hivatkozva lemondta a részvételt. Változást jelentett még az elmúlt évekhez képest, hogy 2004-ben először a tizenkét évesek (III. korcsoport) számára lett kiírva a kupa. Két ötös csoportban kezdődtek a mérkőzések, majd a keresztbe játszások alapján a kvintettek azonos helyezettjei játszották a helyosztókat. A szekszárdiak a csoportmérkőzések során egyszer már legyőzött párizsi Sarcelles csapatával játszották a finálét, és 2:0 arányban nyerték a mindent eldöntő „csörtét". A tornagyőzelemért járó kupa mellé a fair play díjat, valamint a legtechnikásabb játékosnak (Haraszti Zsolt) felajánlott serleget is elhozták a Zrínyi utcaiak. Teljesítményükről sokat elárul az a tény, hogy játékuk többször nyílt színi tapsra ragadtatta a nézőket. A csapat tagjai az utazás során megtekintették többek között a müncheni Olimpiai stadiont és falut. Marktoberdorfban Kozma István várta a szekszárdiakat, ahol egy nagy sikerű magyar est megrendezésében is részt vettek. Ezt követően a Világörökség részét képező Goldschloss kastélyt, illetve a hozzá tartozó tórendszert kereste fel a csapat. Strasbourgban az Európa Parlament épülete jelentett látnivalót, valamint Párizsjói ismert nevezetességei szintén maradandó emlékképként rögzülhettek a gyerekek számára. Akik kiharcolták a tornagyőzelmet: Góman Márk csapatkapitány, Horváth Péter, Csikó Gábor, Prantner Gergely, Fejes Péter, Kovács József, Szűcs Akos, Miklósa István, Kovács Gábor, Czizmazia Ferenc, Soós Gábor, Hartmann Roland, Nánási István, Juhász Máté, Haraszti Zsolt. Csapatvezető: Galambos János. B. L.