Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)
2004-02-08 / 3. szám
szekszárdi VASÁRNAP 2004. FEBRUÁR 8. Kevés a gyerek, sok az iskolai tanterem Aláírásokat gyűjtenek a szülők - Döntés márciusban - Az egyeztetésbe minden érdekeltet bevonnak Miután megtörtént a város intézményhálózatának gazdasági átvilágítása, a városban megkezdődtek a találgatások. Szájról szájra jártak (járnak) például az általános iskolák összevonásáról szóló feltételezések - olykor egészen elképesztő stílusban. Pedig még nem is született döntés... Ez a megfelelő előkészítési folyamat után várhatóan a március végi közgyűlés egyik feladata lesz. Sajtótájékoztatót tartott szerda délután Kocsis Imre Antal polgármester és Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, egyben alpolgármester. Meghívottként volt jelen az l-es (Garay) iskola igazgatója, dr. Babina Ferencné és a 2-es (Zrínyi) iskola igazgatója, Matókné Misóczki Mária. Mellettük néhány városatya is részt vett a tájékoztatón, A Fidesz-frakció ellenzi az iskolabezárást Csütörtökön délután - lapzártánk után - sajtótájékoztatót tartott a közgyűlés Fidesz-frakciója. Kijelentették, ellenzik az iskolabezárást, s minden erejükkel megpróbálják azt megakadályozni. Ugyanis az összevonás által megtakarítható 40 millió forint nincs arányban az iskolához kötődő értékekkel és érzelmekkel. Mint azt hangsúlyozták, két iskola összevonása nem gazdasági kérdés, hiszen emberekről, gyerekekről van szó. Emellett a Garay iskolában speciális művészeti oktatás és nevelés folyik, amit a többi iskola profilja nélkülöz. Hozzátették, ők követelték, hogy az intézményátalakítási koncepció egy részét a közgyűlés nyílt ülésen, a nyilvánosság előtt tárgyalja. Nagyon meglepődtek azon, hogy a január végi közgyűlést követően elmaradt a február 5re kitűzött rendkívüli közgyűlés. A Fidesz-sajtótájékoztatón elhangzottakra következő számunkban visszatérünk. amit - tekintettel a téma fontosságára - jelenlétével dr. Braun Márton országgyűlési képviselő is megtisztelt. Kocsis Imre Antal kifejtette, hogy a gazdasági átvilágítás a városért született meg annak érdekében, hogy a jövőben rendelkezésre álljon a fejlesztéshez szükséges pályázati önerő. Ezzel szemben Szekszárd a legkisebb megyeszékhelyként arányaiban a legnagyobb intézményhálózatot tartja fenn. Ezt a speciális helyzetet kezelni kell: a bevételi és a kiadási struktúrát azonos szintre kell hozni, mert jelenleg a kettő közötti rés eléri 800-900 millió forintot. A város már képtelen arra, hogy az intézményhálózat bevételi többletigényét folyamatosan biztosítsa, hiszen az részint a fejlesztések, beruházások rovására megy, részint pedig a vagyona feléléséből történik. Az átvilágítást követő első döntés a polgármesteri hivatal létszámának 16 fővel való csökkentése volt. A következő lépésként a hivatalban már megkezdődött az intézményrendszer átszervezésével kapcsolatos feladatterv elkészítése, ami a döntéshozatal előkészítését jelenti. A polgármester kijelentette, hogy az általános iskolák tekintetében ez az l-es és a 2-es iskolát érinti. Hiszen a l-es iskola magasabb fajlagos költségekkel dolgozik, a 2es iskola viszont óriási épületben működik kevés gyerekkel. De hangsúlyozta, az egyeztetési folyamat nem történhet meg az intézményvezetők szakmai, emberi és várospolitikai segítsége nélkül. Szekszárdon 1997 óta évente mindössze 300 gyermek születik. Már eddig is évente egy-két osztállyal kevesebbet lehetett indítani. 2004 és 2008 között várhatóan 16 osztály esik ki gyermekhiány miatt. Halmai Gáborné pedig azt emelte ki, hogy döntéshelyzetben van a város. Szándékuk szerint nem a koalíciónak, hanem az egyeztetések után a közgyűlésnek kell meghoznia a döntést. De azt nem lehet nem meghozni. Megígérte, hogy addig sor kerül az ügyben egy mindenki számára nyilvános fórumra is. Mint megtudhattuk a sajtótájékoztatón, az iskolarendszer átalakítására négy változatot dolgoztak ki, köztük van egy általános iskola megszüntetése is. A döntést a március végi közgyűlés hozza meg. Addig a szülők türelmét és megértését kérik óváros vezetői, s egyben azt is, hogy az április közepi beiratkozásig várjanak, s addig ne próbálkozzanak gyermekeik más iskolába „vándoroltatásával". A városban az l-es iskola megszüntetéséről, helyén bank vagy szálloda kialakításáról beszélnek. Sorra tartják a szülői értekezleteket, sőt az intézmény fennmaradása érdekében elkezdték az aláíi^^ sok gyűjtését is. Ragaszkodásul^® nem bonyolult a magyarázat, mi több, háborgásuk is érthető. Egészen addig, amíg az észérvek diktálnak, nem pedig az indulatok, amelyek olykor-olykor az etikátlanságba is átcsaphatnak. V. Horváth M. EPITKEZES A SEMMIBŐL - NEGYEDSZER Seregszemle a kisgazdáknál Torgyán Józsefnek nincs kapcsolata a párttal Te melyik kisgazdapártban vagy? Na ettől a kérdéstől tudnék falra mászni mondta a Somogy megyei elnök. Pedig a kérdés jól jellemzi a helyzetet. A Független Kisgazda és Földmunkás Párt már követhetetlenül sok darabra hullott. S ezen állapotából próbálják most újjáépíteni. A korelnök, Barkóczy Gellért után, a Baranya megyei elnök Hangya Antal -, a tolnai - Simon László József - és az asztalt körülülő 10-12 vezetőségi tag is elmondta: mi fáj. Az, hogy kizárták, bíróság elé citálták, ellehetetlenítették őket - akik közül többnek már apja, nagyapja is e pártot szolgálta -, szinte egyik bemutatkozásból sem hiányzott. Persze nem a közelmúlt sérelmeinek felemlegetése, hanem a közeljövő céljainak összegzése volt a fórum fő törekvése. A rendszerváltáskor 70-80 ezres párt, mely a 2002-es választásokon az 1 százalékot sem érte el - tehát állami támogatást nem kap -, tagjainak, tömegbázisának, vagyonának tetemes részét elvesztette. Ez a patinás, közel százéves múltra visszatekintő politikai tömörülés, története során negyedszer kezdi az építkezést - szinte a semmiből. Regionális megbeszélést tartott az újjászerveződő dél-dunántúli kisgazda vezérkar Szekszárdon, a Belvárosi Kávéházban. A fórum vezérszónoka Bélafi Antal országos alelnök volt, aki az alábbi interjút adta. - A párt belpolitikai felépítésében az első lépés - mondta a különböző időszakokban kivált személyek, csoportok megnyerése, a kisgazdák újraegyesítése, országszerte. - Mi van Torgyán Józseffel? - Közelebbi információnk nincs róla. Valószínűleg ügyvédként tevékenykedik. Nincs kapcsolata a párttal. - Milyen célt tűztek maguk elé a következő választásokig terjedő időszakra? - Az a törekvésünk, hogy a kisgazdapártot egyfelől visszavezessük a demokratikus pártok közösségébe, másfelől bekapcsoljuk a politikai érdekérvényesítés ismert intézményeibe: az országgyűlésbe, a megyei közgyűlésekbe', a települési önkormányzatokba. Sikeres választási szereplés csak így alapozható meg. - Valaki úgy fogalmazott, hoa^ pillanatnyilag senki nincs Magyl^J országon, aki azok érdekében szólna, akik a kenyeret az asztalra teszik. Valóban ezt jelenti a kisgazdapárt kiszorulása a közéletből? - Volt alkalmam más pártok vezetőivel tárgyalni mostanában. Ők mondták, nem én, hogy érezhető űrt hagyott maga után a kisgazdapárt, amikor kimaradt az érdemi politikából. - Most, az újjászervezéskor, régiókban gondolkodnak? - Nem. Alapvetően a megyei szervezeteket szeretnénk felállítani, a párt hagyományosan megyei egységekre épül. Ugyanakkor mindannyian érezzük, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással megnő a régiók szerepe. Most is, anélkül, hogy bármilyen központi utasítás kiment volna, Baranya, Somogy és Tolna megye vezetői egy asztalhoz ültek. - Itt erősebb a párt, mint az ország más területein? - Nem vagyok abban a helyzetben, hogy most kijelenthessem, hol erősebb, hol gyengébb pillanat-