Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-05-30 / 19. szám

2004. MÁJUS 30. , SZEKSZÁRDI vasárnap Szekszárdi kékfrankosok az élen Ha Napóleon katonái kóstolhatták volna... A soproniak úgy tartják, városuk a kékfrankos fővárosa. A burgenlandiak még tovább mennek, ők egyenesen a kékfrankos hazájának mondják hónukat. Mit állíthatnak ezzel szembe a szekszárdi borászok? A leginkább mérhetőt, az eredményeiket. A Vármegyeházán május 2526-án megrendezett III. Nemzetközi Kékfrankos Borfesztivál és Tanácskozás tizenkilenc aranyérméből tizenhármat szekszárdi boroknak ítélt oda a húsztagú nemzetközi zsűri. A nagydíjas a Vesztergombi Családi Pincészet lett, 2002. évjáratú borával a legmagasabb (95.3) pontot érte el, és két aranyérmet is nyert. A legeredményesebb termelő címet a Takler Pincészet szerezte meg, két •

ny- és két ezüstéremmel. Szinkét arany-, s mellette még egy ezüst- és egy bronzéremmel jutalmazták a Sebestyén Pincészet borait. A Fritz Pince egy arany- és három ezüstérmet kapott, Sárosdi Ferenc borait ezúttal egy aranyés egy ezüstéremmel díjazták. Benkő István egy arany-, két ezüst-, a Bodri Pince szintén egy arany-, egy ezüst- valamint egy bronz-, a Ribling Pince egy arany, egy ezüstérmet és egy oklevelet vihetett haza. S egy-egy aranyérmet nyert a Mákvárt és a Tüske Pince is. A bírálaton egyébként százhuszonnyolc minta vett részt, köztük külföldiek is, s az összes kiosztott díj közel felét szekszárdiak szerezték meg. A rendezvény második napján szakmai tanácskozásra került sor: újvidéki, egri és pécsi szaktekintélyek ismertették a szőlőfajták jelentőségét a termesztésben, borászatban és a kereskedelemben. A fesztivál nagyszabású borkóstolóval fejeződött be, fimon falatok mellett az összes bírálatra benyújtott mintából lehetett ízlelgetni, ismerkedni a kékfrankosok gazdag ízvilágával. Erről a borról azt Szerdán erről tartottak sajtótájékoztatót dr. Braun Márton és Koltai Tamás országgyűlési képviselők és Horváth István, a közgyűlés frakcióvezetője, egyben a Fidesz Magyar Polgári szövetség helyi szervezetének elnöke. Az emberek értetlenül állnak az előtt, hogy a várost vezető szocialista-szabaddemokrata koalíció miért sújtja egy új adónem, a kommunális adó bevezetésével a szekszárdiakat, miközben egyre több család él egyre nehezebben, mondta Koltai Tamás. Horváth István pedig úgy fogalmazott, hogy az új adó bevezetése érthetően felborzolta a kedélyeket. Különösen az egyedül maradt idős emberekét, hiszen a régi, nagy alapterüleMunkában a nemzetközi zsűri Szekszárdi Hegyközség és az ötlet gazdája, Ferenc Vilmos borász a két év múlva esedékes következő fesztivál középpontjába a bormarketing, fajtamarketing, piackutatás kérdéseit állítják. U. T. Az új adó miatt aláírásgyűjtést kezdett a Fidesz Április elsejével vezette be a város közgyűlése - 14 igen szavazattal - a kommunális adót, ami évente 6-12 ezer, esetenként 15 ezer forint megfizetésére kötelezi a családodat. A Fidesz ez ellen oly módon is tiltakozik, hogy a hét ^Kzepétől véleménynyilvánító aláírásokat gyűjt egy hónapon át a városban. tű házaik után az adómaximumot kell fizetniük. Dr. Braun Márton pedig hangsúlyozta, pártja véleménynyilvánító aláírásgyűjtésbe kezd, s azt remélik, hogy 2000-nél több aláírás gyűlik össze, ami után a közgyűlésnek ismét napirendre kell tűznie az „adótémát". Koltai Tamás kitért arra is, hogy a polgármester és a három alpolgármester már január elejétől több tízezer forintos költségtérítést fizettetnek ki maguknak havonta a várossal. Hangsúlyozta, hogy ezt a jogszabályok ugyan lehetővé teszik, mégis megmagyarázhatatlan. Közölte a képviselő, hogy a város négy vezetőjének az említett térítése - a járulékokkal együtt - évente 2,5 millió forintot tesz ki. - hm tartja a.hagyomány, hogy nevét Napóleon pénzéről kapta, amit a francia katonák számolatlanul szórtak, hogy hozzáférhessenek a pompás nedűhöz. Igaz-e vagy sem? Mindenestre a szervezők, a Eva

ng

élium Pünkösd: A lélek ünnepe Irataim között bogarászva nemrég egy megsárgult papírlap akadt kezembe. Rajta néhány sor: még ifjú teológusként, közel negyedszázada vetettem papírra. Úgy sejtem, az az életérzés, mely annak idején kibugygyant belőlem, ma időszerűbb, mint valaha: Sütet Mint beteg kemence kihűlt áhítatunk szőke cipóinkból elfogyott a pék \ lelkem, lelkecském felkopik az énünk Bizony, bizony: valami rettenetesen hiányzik a világból, az életünkből. Talán a só. Talán a kolbász. Talán a fény. Jézus efféléket emleget. A dolgok persze még működnek. Egyelőre. Úgy-ahogy. „Tőgyein a döglődő időnek - tengődünk: gépek és népek" - olvasom egy másik cetlin (Lenni vagy nem lenni?). A tudomány váratlan meglepetéseket tartogat. A technika csodákra képes. De mi azért már egyre kevésbé hiszünk e trükköknek. Egyre kevésbé bízunk abban, hogy a haladás majd mindent megold. A működés, a létezés mögül folyton-folyvást előtolakszik a kérdés: Miért? Mi az értelme? Mi a célja? A létezes hátterében magát a Létet fürkésszük. Az élet hátterében a Lelket. De vajon megtaláljuk-e? A A pap költővel, Sík Sándorral fohászkodunk: Ments meg Uram! A virágtalan, gyümölcstelen ágtól, A meddőségtől, lanyhaságtól, A naptalan és esőtelen égtől: Ments meg Uram a szürkeségtől! Ne hagyj Uram megülepednem Sem eszmében, sem kényelemben. Ne tűrj megállni az ostoba van-nál, S nem vágyni többre kis mái magamnál. Lélektelen, nem ritkán lelketlen világban élünk. Van kenyerünk, van ruhánk, van cirkuszunk - úgy tűnik, manapság a lélek az igazi hiánycikk. Jézus Krisztus pontosan ezt ígéri nekünk: „az Igazság Lelkét, aki örökre veletek marad" (Jn 14,16). Pünkösd: a Lélek ünnepe. A mindent betöltő szeretet ünnepe: hogy ne süppedjünk bele a lélektelen szürkeségbe, hogy ne kérgesedjünk lelketlen tuskókká, hanem a Szentlélek járjon át mindannyiunkat, akárcsak egykor az apostolokat. Hogy az ő lelkesedésükkel alakítsuk magunkat és a világot. Szívvel és lélekkel. Kirsch János diakónus t