Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-05-30 / 19. szám

2004. MÁJUS 16. SPORTROVAT zekszárdon járt a múlt héten Hámori József agykuX' tató, aki '98-tól 2000-ig az Orbán-kormányban a £••<1

1 nemzeti kulturális örökség minisztere volt. Szintén 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, s 2002 óta annak alelnöke. A professzor tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának, s 2000 óta a Magyar UNESCO Bizottság elnöke. Hámori József a Demokratikus Közéletért Alapítvány Nemzet és Európa sorozatában előadást tartott A magyar kultúra és tudomány az Európai Unióban címmel. „Marslakók" és a magyar nyelv - Magyarország uniós tagsága meg csak hetekben mérhető. Itt tehát kezdők vagyunk. De milyen helyet foglalhatunk el az unió tudományos életében? - A tudomány, ami a kultúrának egy alapvető része, Magyarországot már a korábbi évszázadokban is híresé tette. A XIX. században olyan nagyságok voltak, akiknek munkássága azóta is meghatározza a tudomány fejlődését. Említhetem Bolyai Jánost, aki a nem euklideszi geometriát dolgozta ki, s ennek alapvető szerepe van például abban, hogy most űrJ»iókat lőhetünk fel. Az európai tudományrésze volt a magyar tudomány már akkor is, amikor azon gondolkoztunk, politikailag hová tartozzunk. Az ország költségvetésének 11%-át oktatásra fordították... Mert 1867-ben nyertük el kvázi a függetlenségünket, s azelőtt is a magyar kultúrának és a magyar tudománynak meghatározó szerepe volt abban, hogy a magyar identitásunk fennmaradt. Mert, mikor a törökök a XVIIik század végén elhagyták az országot, a Kárpát-medencében csak másfél millió ember tudott magyarul, s kétszáz év múlva már 15 millió. Ez nem azért történt, mert nagyon szapora nép a magyar, hanem mert a magyarságnak van egy rendkívül erős asszimilációs lehetősége. Betelepültek németek, szlovákok, más népek, s átvették a magyar kultúrát, esetleg kétnyelvűek lettek, de a magyar nyelvűség általános lett. - Fontosak voltak az iskolák is. ^^ Ezt a XX. század tudósai bizonyítják leg^^ban. Ők ugyan legtöbben kimentek Amerikába, Angliába, de indulásuk magyarországi. Mikor megkérdezték őket, honnan ez a sok magyar zseni, azt felelték, jó iskolákból, ahol jó tanáraink voltak. Szokták emlegetni a fasori Evangélikus Gimnáziumot, ott tanult Neumann János, Wigner Jenő, Szilárd Leó, míg Teller Ede a Trefort utcai Mintagimnáziumba járt, vagy az ugyancsak szellemi óriás Bay Zoltán, aki a radarcsillagászat alapjait lerakta, s ő határozta meg a méter hosszúságát a fénysebesség alapján, a debreceni református gimnázium diakja volt, Szentgyörgyi Albert pedig Pesten a Lxinyai utcai iskolában tanult. Voltak tehát jó iskolák, kiváló tanárok, akik biztosították, hogy a tehetség nem vész el, ellenkezőleg, kifejlődik. Az más kérdés, hogy ők, és még sokan, külföldön értek el tudományos sikert. Ahhoz itt nem volt megfelelő háttér, de az iskolákhoz igen. Ennek olyan nagy miniszterek voltak létrehozói, mint Eötvös József, a Monarchia Magyarországának első kultuszminisztere, vagy később a hazai középiskolai rendszer megalapítója, Trefort Ágoston, s az első világháború után Klebersberg Kúnó, aki egyetemeket, tudományos intézeteket hozott létre, s ezek mellett, ami ennél sokkal fontosabb, 1500 falusi, tanyasi iskolát. Ezek mellé pedig tanítói, tanári lakásokat. Tudta, csak így lehet kihozni az országot abból a bajból, amit Trianon jelentett. Akkor az ország költségvetésének 11 százalékát az oktatásra költötték, s ennek volt az eredménye, hogy olyan tudósaink lettek, akik a tudománynak ma is csillagai. A színes televízió atyjától az eurót megvalósító közgazdászig -Oka „marslakók". - Ez a kifejezés Fermitől szármaik. Egy alkalommal, mikor a Manhattan-terv megvalósítása során öten beszélgettek, Neumann, Szilárd, Teller, Wigner és az olasz Fermi, valamelyikük áttért magyarra, s ezen a nyelven folytatták az eszmecserét. S ekkor mondta az egyetlen szavukat sem értő olasz Nobel-díjas, ezek milyen furcsa nyelvet beszélnek, nem a Marsról jöttek? - De nem csak ők voltak a magyar tudomány úgymond nagykövetei. - Persze, például a zeneszerző rokona, Goldmark Péter, aki a színes televízió atyja, vagy Kemény János, az első elterjedt számítógépes nyelv a Basic megalkotója, Andy Grove, Gróf András, az internet megalapítója, Kármán Tódor, a lökhajtásos repülőgép, s a rakétatechnika atyja, s sokak közül kiemelendő Lámfalussy Sándor, a Brüsszelben élő kiváló közgazdász, aki kidolgozta, hogyan kell az eurót megvalósítani, bevezetni. - Mi lehet a titka, hogy ennyi tudóst adott ez a kis ország a világnak? - Erre nagyon nehéz pontos választ adni. Egyszer Balázs Nándor erdélyi származású fizikus, aki Einstein, Schrödinger, Dirac mellett dolgozott, az Amerikai Tudományos Tanácstól kapott felkérést, készítsen komolyabb tanulmányt arról, hogyan lehet zseniket nevelni. Akkor nem vállalta a feladatot, de a kérdés nem hagyta nyugodni. Rájött, Wigner, Teller, Szilárd, Fehér, Neumann, közös tulajdonsága az anyanyelv. Ami sajátosan magyar stílusúvá alakította gondolkodásukat. Elkezdte vizsgálni, van-e a magyarnak a többitől eltérő, különös sajátossága, ami megjelenik a tudósok gondolkodásában. Azt tudta, hogy a tudományos problémák megoldásakor valamennyien rendszerint konkrét, egyedi esetekből indulnak ki. Ennek a konkrétumérzésnek gyökerét a nyelvben, annak szerkezetében keresve rájött, a magyar nyelv sajátos vonása a tárgyszerűség, a képekre építő kifejezésmód. A konkrétumot nem a főnevek, hanem az igék adják meg, s a magyar nyelv hihetetlenül gazdag az igék módosulásában is. Négy-öt nyelvet vizsgált, de egyikben sem találta a képi gondolkodás ennyi leleményét. Ezért a szellem és a nyelv összefonódásának lehetünk itt tanúi. S a konkrétumokból kiinduló gondolkodásmód ezért vert gyökeret a lelkületükben. Minden befektetett forint hetet hoz - A múltról beszélt. A jövő is biztató? - Reméljük. De ahhoz nem elvonni kell az alapkutatási pályázatokból, hanem segíteni a kutatást. Azért is, mert minden erre fordított forint hétszer ennyit hoz. Az Európai Uniónak egyébként van tudománypolitikája. Aminek alapvető része az, hogy rájöttek, Európa és az Egyesült Államok között növekszik a technikai és a tudományos különbség is. Mert az Egyesült Államos sokkal többet költ tudományfejlesztésre, mint Európa. Ezért a lisszaboni meetingen elhatározták, hogy be kell érni Amerikát, ezért ide kell a pénzt összpontosítani. A nemzeti jövedelemnek előbb kettő, majd tíz év múlva három százalékot kell erre fordítani, s több százezer kutatói állást létesíteni. Amerikában a GDP-növekedés 80 százaléka ugyanis a kutatásfejlesztésből származik. Európában most következik a hetedik ún. keretprogram, ami tudományos pályázatokat tesz lehetővé. Erre most a korábbi 16 milliárd helyett 28 milliárd eurónak megfelelő összeget fordítanak. S ebből - ha lesz a hozzá szükséges teket kapott a hazai tudományos élet, pénzt eddig még nem. Pedig nagyon kellene. Azért is, hogy tehetséges kutatóink ne menjenek külföldre, hanem itthon kamatoztassák az itt megszerzett tudást, valamennyiünk hasznára. - sz 1 -