Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-05-09 / 16. szám

SZEKSZÁRDI m UUWAKUI VASÁRNAP 2004. MÁJUS 9. Mit tudnak a diákok az Unióról? Magyarország immár része az egységes Európának. Izgatottsá­gunk a csatlakozás pillanatában ért tetőfokára, s a következő he­teket, sőt, mondhatjuk hónapokat egészen biztosan a várakozás jellemzi majd. Latolgatjuk, mit hoz a jövő, újra felfedezzük mű­vészetünket, miközben mezőgazdaságunkat, iparunkat hasonlít­gatjuk az „öreg" tagállamokéhoz, gazdaságunk lehetőségeit vesszük számba. Történelmi pillanat ez, de vajon mit gondolnak rólunk ma azok, akik a jövő megalapozói lesznek, napjainkban nőnek fel, érettségiznek, folytatnak tanulmányokat különböző fő­iskolákon, egyetemeken. Vajon a bizonytalan, tapogatózó első lé­pések után milyenné formálják a 21. századot? Érzik a lehetősé­get? Élnek majd vele? S ha igen, hogyan? Mit jelent számukra ezentúl május elseje? Az átalakulás biztos többéves lemaradást lehetet­nvertesei ' e n néhány hónap alatt behoz­ni. Lényeg a türelem és a ki­A negatív ha­tásokat feltétle­nül előbb érzik meg, vélekedik Liebhauser Já­nos szociológus, aki szerint, az át­alakulás biztos nyertese a fiatal­ság. Nem szabad azonban az élet­színvonal azon­nali emelkedését várni, elvégre tartás. A jövőben rengeteg lehető­séggel élhet az, aki idejét, energi­áját nem sajnálva informálódik. Az uniós tagság „megköveteli" a naprakészséget. Tapasztalatom szerint a diákok java része azt szeretné, ha vá­gyaikhoz, terve­ALISCA ^ONXX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KFT. AZ ALISCA ONYX Kft. új szolgáltatása a ZÖLDJÁRAT Az ALISCA ONYX Hulladékgazdálkodási Kft. 2004. évtől meg­kezdi a lakóingatlanokon képződött, komposztálható zöldhulladékok elkülönített begyűjtését. A „ZÖLDJÁRAT" által begyűjtött hulladék komposztálás útján hasznosításra kerül, csökkentve ezzel a hulladék­lerakó környezetterhelését. A gyűjtőjárat további előnye, hogy a nö­vényi hulladék többé nem foglalja a helyet a kommunális hulladéktól a háztartások hulladékgyűjtő edényeiben. Az elkülönített begyűjtést végző „ZÖLDJÁRAT" májustól októ­berig családi házas övezetekből igénybejelentés nélkül, minden páros hét első járatprogram szerinti ürítési napján, társasházaktól pedig ugyanezen napokon, előzetes igénybejelentések alapján szállítja el a hulladéktároló edények mellé reggel 6 óra előtt kihelyezett zöldhul­ladékot. A társasházak igénybejelentéseit az ALISCA ONYX Kft. ügyfélszolgálata fogadja. A fűkaszálék és a lomb csak bezsákolva; a faág és cserjenyesedék darabolva (maximum 1,5 méter hosszú, és maximum 5 cm ágvastag­ságú), összekötegelve kerül elszállításra. Amennyiben a hulladék közé kommunális jellegű anyag is kerül, a kihelyezett növényi hulladék nem kerül elszállításra. A zöldhulladék zsákolását úgy kell megoldani, hogy az a kézi emelést kibírja. ALISCA ONYX Hulladékgazdálkodási Kft. ügyfélszolgálat: • hétfő-csütörtök 8-5 óráig • pénteken 8-13 óráig Köszönjük segítő együttműködését! • 7100 Szekszárd Epreskert u. 9. • Telefon: 74/528-850 • Fax: 74/528-851 ikhez igazodva mindent ké­szen kapnának. Szeretnék pél­dául bejárni Európát. Gyö­nyörű, hasznos elképzelés. Annak idején a céhmesterek is megtették - megfelelő szaktu­dással. Na ez az, ami nálunk néhol hiányzik. A tagállamok adataihoz képest Magyaror­szágon a legnagyobb lemara­dás a nyelvtanulás terén ta­pasztalható, még mindig keve­sen rendelkeznek nyelvvizsgá­val. Enélkül hogy akarunk megismerni egy kultúrát - kér­dez vissza a szakember. S való­ban, majd' minden évben el­úszik egy-egy diploma az ide­gennyelv-ismeret hiánya miatt... A másik kardinális pont az egyén és a közösség hasznának kérdése, fűzi to­vább gondolatait. Nem kell messzire men­nünk, mindkét világháború fo­lyamatos nem­zetállami konf­liktusokról szólt. Az euroszkepti­cizmus azzal ér­vel, minden ál­lam a saját hasz­nát lesi. Miért baj ez? Inkább azt kellene megérte(t)ni: önös érdekeink a közösség ér­dekeibe vannak ágyazva. A probléma gyökere, hogy keve­sen hisznek a cselekvés haté­konyságában. Az érintettek alig tudnak valamit... No igen. A gyakorlat, a tet­tek gyakran elmaradnak az el­vektói, ezt tapasztaltam Szek­szárd egyik gimnáziumában járva. Harmadikos fiúktól kér­deztem, mit tudnak a csatlako­zás őket érintő előnyeiről? Hová és kikhez fordulnának, ha érettségi után netán kül­földre, mondjuk a Sorbonne­ra mennének? (Végtére is annyian emlegették a széles körű oktatási lehetőségeket.) Társalgásunk a fiatalokkal ti­szavirag-életűnek bizonyult. Cirka háromszor kértem óket, üljenek már le beszélgetés közben a fotelbe, (nem tették) s ezalatt arra gondoltam, a gyakorta beálló kínos csendről nemcsak ők tehetnek. Vajon tájékoztatták őket? Rákérdez­tem. Mint megtudtam, tavaly egy előadás alkalmával megis­merhették a tagállamok fel­építését. Ennyi. Többre nem emlékeztek. Derekasan beval­lom a kereskedelmi jogharmo­nizáció kérdésében magam sem vagyok slágfertig, de ha érdekel valami, hát utánané­zek. Felvetettem Tamáséknak, mi lenne, ha maguk lépnének az információ felé, további út­mutatást igényelnek. Az is megoldás, ha ketten-hárman elmennek könyvtárba és kuta­kodnak egy-egy témában. Tanulni, munkát vállalni külföldön Nem értek egyet azokkal, akik vizet prédikálnák, miköz­ben bort isznak. Nem akartam hosszú sorukat gyarapítani, ezért felkerekedtem, hogy vg^ gére járjak a „Sorbonne-ügJ^ nek". Elsőként a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Európai Integrációs és Külkapcsolati Osztálya felé vet­tem az irányt. El­ső emelet száz­harmincnyolc, ott majd Dombai Szilvia nemzet­közi referenstől kérhetek segítsé­get. A beszélge­tés első perce után rögtön meglepetes ér. Nem is tudtam, hogy nem mindegyik ország hatarai nyi­tottak teljes mértékben! Ak­kor mégsem utazhatok szaba­don? Nézzük csak. „A nyugati határok „határtalanná" val " sával továbbra sem szűnik m az általános ellenőrzés...", oF vasom egy országos napilap­ban. Rendben, ez vonatkozik tehát Franciaországra is. Mi­vel tanulmányi .célból három hónapnál több időt töltenék kinn, ezért a Budapesten lévő francia nagykövetseghez kelle­ne tájékoztatásért fordulnom, tartózkodási engedélyt pedig a franciák idegenrendészeti ha­tóságától kérhetnék. Ehhez csatolnám az intézmény befo­gadó nyilatkozatát (a szüksé­ges űrlapokat mindig az adott intézmény internetes honlap­járól lehet letölteni) és igazo­lást arról, van fedezetem az ott-tartózkodásra. Ez eddig nem túl bonyolult. Igen ám, de hogyan tovább, ha kitűnő eredménnyel végeztem az egyetemen és ugyanott, kül­honban szeretnék munkát vál­lalni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom