Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)
2004-05-02 / 15. szám
2004. május 2. SZEKSZÁRDI Városmarketing profi csomagolásban Játék: a filmmel Európai uniós programokból nagy a bőség mostanában. Nehéz újat, egyedit, ugyanakkor vonzót, érdekeset, sőt hasznosat kitalálni. Szekszárdon sikerült. Kindl Gábor ötlete nyomán már biztosan bekerülünk a Guinness-rekordok könyvébe. Az ismert filmes, televíziós szakembert ezúttal mint ötletgazdát és fesztiváligazgatót kérdeztük. -„24" Film fesztivál. 24 óra filmszalagon. Szekszárd és a szekszárdiak egy napja filmes emberek szemével, nem köztünk élő, minket nem ismerő, de ránk nyilvánvalóan kíváncsi filmes emberek szemével és kamerájával is megörökítve. Nagyon jó, mondhatnánk egyszerű ötlet. Nehéz volt kitalálni? - Amikor elkezdtük szervezni • Európa Majális Szekszárd gramot, akkor gondoltam arra, hogy az alapprogram mellé ki kellene találni valami egyedit. Abban a körben kellett kereskednem, amit ismerek, amihez értek. Állandóan ezen járt az eszem. Meseszerűnek tűnik, de egy hajnalban arra ébredtem, hogy ezt fogjuk csinálni. Készen volt a fejemben. Csinálunk a filmmel egy olyan játékot, hogy meghatározott idő alatt, meghatározott témában rövidfilmeket készítünk. Ilyen játék még nem volt. Lehet, hogy egy eseményről több filmet csináltak, de nem mérte és nem jegyzőkönyvezte senki. Most ez egy meghirdetett esemény, ezt kell filmezni szabad kategóriában. Tehát lehet klipszerű, dokumentumfilmes vagy játékfilmelemekkel átszőtt produkció. Lényeg, hogy háromperces legyen, mindegy, milyen technikával készül. Magas díjazást akartam, mert így van értéke a versenynek, és mellette olyan szakembereket hívjunk a játékhoz, akiket a szakma Magyarországon vagy azon kívül is elismer. - Könnyű volt megnyerni őket? - Nagyon. Mindenki benne volt, éppen mert érdekesnek, újszerűnek tartja. Volt, akinek megírtam a levelet, s telefonon azonnal visszajelzett: jövök. - S kik ők, akik jönnek? - A művészeti igazgató Kalr Bardosh, a New York Egyetem professzora, az Amerikai Filmakadémia jelölő bizottságának tagja. O egy előadást is tart a digitális technika jelenlétéről a mai filmezésben. A zsűri elnöke Jancsó Miklós lesz, érkezik Makk Károly, akit nem kell bemutatni, filmes múltját mindenki ismeri, Pados Gyula a Sorstalanság operatőre, Kardos Sándor, aki a Hídember operatőre volt, Herendi Gábor, a Magyar vándor és a Valami Amerika rendezője. Eljön Ferenczi Gábor dokumentumfilmes, aki az ELTE tanára, Fekete Ibolya filmrendező, Zolcer János tévéproducer. Persze a zsűribe helyi ismert művészeket és olyan személyeket is meghívtunk, akik ismerik és szeretik ezt a várost. -A városban jól fogadták az ötletet, támogatják, segítik? - Igen. De ez egy többmilliós rendezvény. Ehhez nehéz lenne helyben ilyen szintű támogatót találni. Sokan segítenek benne, különböző költségeket levesznek a rendezvényről. Ezt illik szépen összerakni, és nagyon sokféle, összetett feladat van vele. Nagyon sokan segítenek például munkával. - Kik jelentkeztek, honnan-merről jönnek a filmesek? - Örömömre, vannak helyiek is. Mellettük nagyon sok filmezést tanuló az ELTÉ-ről és más iskolákból. Magyarországon közel 400 kisebb-nagyobb műsorkészítő stúdió létezik, értesítettük őket. Sokan jönnek. Nyíregyházáról, Kiskőrösről, Budapestről... -A városlakók mit fognak látni, érezni belőle aznap és mit hosszú távon? - Találkoznak a forgatócsoportokkal, akik a fesztivál idejére egységes mellényt kapnak, erről felismerhetők. Az a kérésünk, hogy segítsék őket, hiszen a feladatuk egyike, hogy öt, általunk megjelölt pontnak szerepelni kell a munkájukban. Nekik tehát meg kell találniuk bizonyos helyszíneket, építményeket. Május 2dikán este aztán ismét találkozhatnak a helyiek a filmesekkel, este 8-kor lesz a döntő és a díjkiosztás a Művészetek Házában. A díjnyertes filmeket természetesen levetítjük, mindenkit szívesen látunk. S azután hosszabb távon? Az összes film itt marad és közkinccsé tesszük. Úgy gondoltam, a könyvtárban helyezünk el egy garnitúrát, és esetleg a levéltárban. Nyilvánvalóan mi rendelkezünk a filmek jogaival, de így bárki különböző célokkal felhasználhatja A filmesek megismerik a várost és hírünket viszik. A filmeket - amelyek egy későbbi időre tükrét és lenyomatát adják mai életünk egy pillanatának - mi magunk küldhetjük követként bármerre a világba. Kutatóknak forrást, városlakóknak, vendégeknek szórakozást nyújthat a filmarchívum. Ahogy mondani szokták: ,jól ki van ez találva ..." Szekszárd város tartalmas névjegye az unió asztalára... Udud Teréz EU-másnap Kedves naplóm! / XJj napra ébredtünk. Jól kialudtuk magunkat. Rendesen megmosakodtunk, táraruhát húztunk és nagyot reggeliztünk. Ma nincs iskola, JXtnmi sem kötelező, azt csinálhatunk, amihez kedvet érzünk. Jól süt a tBp, kirándulni megyünk. Szeretem a hegymenetet. Már negyedikben ^negtanítottak a tanösvényen tájékozódni. Van iránytűm és térképem is. Első megálló a Csurgónál. Jólesett a frissítő forrásvíz. A kulacsot is megtöltöttük. Kaptattunk tovább, aztán labdáztunk, megint tovább, tollasoztunk, mentünk, nevettünk. A meredek részen túl apu megveregette a vállamat. Anyu is egészen kipirult. Végre ott voltunk a tetőn! A legszebb hely Anyák napjára. Testvéremmel ünnepélyes verset szavaltunk, és virágot tűztünk édesanya hajába. Nagyon meghatódtunk. Egy sorban mentünk tovább, és teli torokból harsogtuk a Serkenj fel kegyes népet. Úti célunk végén egy szépen kiépített szalonnasütő helyhez értünk. Tüzet gyújtottunk és apukám megmutatta, hogyan kell jó nyársat készíteni, pedig én már tudtam, csak nem akartam elvenni a kedvét. Amikor elkészültünk, lassan forgatva sütögettük a remekműveket. Győztük kivárni! Fenséges volt. Végre kipróbálhattuk a sárkányunkat, amit a testvéremmel kaptunk Hollandiából. Európa országait festették rá. Azt írták a barátaink, hogy a magasból jobban látszik majd Magyarország. És tényleg! Ahogy felkapta a szél és átsütött rajta a nap, már ki is rajzolódott. Majd kiugrott a szívem. Ott van, ott van! Istenem, de szép vagy Magyarország! Alkonyatig rohangásztunk a kép után, aztán hazajöttünk. Holnaptól megint hétköznapok jönnek, tanulás, különórák. Nem bánom, lényeg az, hogy szép nap volt a mai. Nekünk ünnepi. Együtt voltunk, felköszöntöttük édesanyát, és láttuk Magyarországot is a magasban. A Kálváriáról. Németh Judika «