Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-04-18 / 13. szám

2004. ÁPRILIS 18. , SZEKSZÁRDI ¥ASARNAP M Mesélő emlékeink 15. „Dús hajzat és merész illúziók" ifja Székely Ferenc törekvései sorában megyénk Rákóczi-kori emlékei, a XVIII. századi job­bágymozgalmak, a Perczel-család története és a boszorkányperek iratainak első közlése éppúgy sze­repelnek, mint az utolsó nemesi fölkelés seregének leírása, leg­kedvesebb témája mégis az 1848-1849-es forradalom és sza­badságharc. Lelkesen és jó érzék­kel gyűjtötte össze, értő elemzés­sel gondozta és olvasmányosan mutatta be a nagy időket me­gyénk olvasóinak. Ugyanez su­„Verőfényes, tiszta emlékedet szeretettel és őszinte kegyelettel fogjuk megőrizni" - írta a Tolna­vármegye 1904. április 10-i szá­mában, amelynek címoldalán ve­zércikkben állt a gyászkeretes név, a lap addigi segédszerkesztő­jéé. * Szülei: Séner Ferenc tanító és Gyimóthy Klára, a szabadságharc miatt hosszú mátkaság után kel­tek egybe. Az 1859. február 7-én született gyermeket a pécsi gim­náziumba íratták. Itt mindvégig első az űTiinensek között, de ^Hkellett az önképző­^ror elnöke, aki a pé­csi kaszinó pályáza­tát is megnyerte a ké­sőbb a Tolnamegyei Közlönyben 1877­ben megjelent, Sala­mon királyról szóló el­beszélésével. Az egye­temet jogon kezdte, de a bölcsészkaron végezte Mária Teré­zia-ösztöndíjjal. Már ekkoriban egy sereg fővárosi újság jó tollú és szorgalmas mun­katársa, „dús hajzat és merész illúziók" if­ja. Mégis irodatiszti állást vállal a Ma­•jyar Királyi Közala­jítványnál, így tér /issza szülővárosába. Ott van a » :szárd Vidéke alapítói között, bb cikke már megyénk rég­núltjával foglalkozik. Az újság színvonalának csökkenésével - az 1889-től Séner nevét Székelyre változtatott helyettes szerkesztő ­1891-ben kilép a laptól, majd is­mét Budapestre megy. Itt éri Simontsits Béla alispán ajánlata: végezze el a levéltárosi tanfolya­mot, s kinevezi főlevéltárosnak. Fényesen megfelel a kívánalmak­nak, s később mindezt a gyakor­latban igazolja: halálakor őt tar­tották a levéltár első igazi rende­zőjének, noha már előtte is töb­ben birkóztak e feladattal. Ennél is fontosabb, hogy szá­mos társadalmi elfoglaltsága mel­lett (kaszinói jegyző, múzeum­egyleti titkár, a vármegye hivata­los lapjának alapító szerkesztője, 1895-től a Tolnavármegye főmun­katársa) jutott ideje a meglelt anyagok közzétételére, s ezzel ő lett az első levéltárosaink sorá­ban, aki a nagyközönség számára publikált. Cikkei, tanulmányai gárzik a Garay János és a Csapó­család kapcsolatát megvilágító tanulmányából, valamint Beze­rédj Pál szerepét és megyénk se­lyemhernyótenyésztését tárgya­ló, legnagyobb szabású művé­ben. Szomorú azt mondanunk, hogy máig összegyűjtetlenül ta­lálja meg ezeket a mai olvasó, kutató. Az ifjúi álmok helyett - már 1897-ben így érezte - „csak a ri­deg való maradt meg osztályrésze­mül, s az a nem irigyelhető helyzet, hogy még mindig az írói foglalko­zás hálátlan és tövises utain döcö­gök, s tán nem is hagyom abba előbb, míg a toll ki nem hull fáradt kezemből". Kísérteties tudnunk, hogy 1904. április 7-én valóban beteljesült mindez: reggel hivata­lába ment, csakhamar rosszullét­ről panaszkodott, és a hozzá se­gítségül siető Kovách Aladár alle­véltáros, barátja karjai között ki­szenvedett. Az már ránk nézve szomorú, hogy azóta sem kapott semmi emléket... Dr. Töttős Gábor FELHÍVÁS Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbiakban ismerteti a város polgáraival, intézményeivel és közösségeivel a városi kitün­tető díjakról szóló rendeletek fontosabb szabályait: Az emlékplakett adományozását a képviselő-testület, városi társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szerve­zetek, egyesületek és a város lakossá­ga kezdeményezheti. I. Szekszárd Város Képviselő-testülete 29/1994. (VIII.22.)KT. számú rendele­te Szekszárd Város Aranykönyvéről. A rendelet alapján: Szekszárd Város Képviselő-testülete megemlékezve az 1794-ben volt nagy tűzvészről és a város újjáépítéséről ­Aranykönyvet alapít, amelyben Szek­szárd város történetének legfonto­sabb eseményeit örökíti meg. Az Aranykönyvbe való bejegyzés szabályai Az Aranykönyvbe azok a város törté­netében meghatározó jelentőségű, kiemelkedően fontos pozitív esemé­nyek kerülnek bejegyzésre, amelyek méltóak arra, hogy megörökítésük­kel Szekszárd történelmének részei­vé váljanak. Ilyen esemény lehet többek között szekszárdi polgár, közösség, intéz­mény által nyújtott kiemelkedő telje­sítmény, neves személyiségek látoga­tása, olyan természeti jelenség, amelynek jelentős kihatása van a vá­ros életére; események, melyek új ér­tékeket teremtenek, illetve Szek­szárd hírnevét jelentősen emelik vagy a városban élők életminőségét pozití­van befolyásolják. lamint intézmények, gazdasági, tár­sadalmi és egyéb szervezetek tehet­nek javaslatot. A javaslatokat évente egy alkalom­mal, májusl5-ig lehet megtenni. II. Szekszárd Város Képviselő-testülete 16/1992. (V.28.)KT. számú rendelete a „PRO URBE SZEKSZÁRD" Em­lékplakett alapításáról. A rendelet alapján: Pro Urbe Emlékplakett adományoz­ható azoknak a polgároknak, közös­ségeiknek, akik, vagy amelyek a vá­ros fejlesztésében, a társadalmi, szo­ciális, kulturális, gazdasági élet bár­mely ágazatában kiemelkedően hasz­nos munkát végeznek, és ennek ré­vén a város értékeit növelő, mara­dandó eredményeket értek el, öreg­bítették a város jóhírét. A Pro Urbe Emlékplakett évente legfeljebb három adományozható. III. Szekszárd Megyei Jogú Város Köz­gyűlése 25/1996. (IX.5.) KGy. sz. ren­delete a „Közjóért" kitüntető díj ala­pításáról A rendelet alapján: A „Közjóért" kitüntető díjban azon természetes személyek, közösségek részesülhetnek, akik (amelyek) Szek­szárd városáért kiemelkedő jelentő­ségű tevékenységet folytatnak, illető­leg hozzájárultak a város országos, vagy nemzetközi hírnevének elmelyí­téséhez. A „Közjóért" kitüntető díjból évente legfeljebb hat adományozható. A kitüntető díjban kizárólag élő sze­mélyek részesülhetnek, posztumusz adományozás nem lehetséges. Egy polgár, vagy egy közösség legfel­jebb egy alkalommal részesülhet a ki­tüntető díjban. Ez nem akadálya an­nak, hogy a közösség, illetőleg annak tagja külön-külön is részesüljön eb­ben a kitüntetésben. A „Közjóért" kitüntető díjra vala­mennyi szekszárdi polgár, illetőleg közösség javaslatot tehet. A javaslatokat írásban kell eljuttatni Szekszárd Megyei Jogú Város Pol­gármesteréhez minden év április 30. napjáig. A javaslattételben meg kell jelölni azokat a tényeket és adatokat is, amelyek a kitüntetés odaítélését megalapozzák. Szekszárd Megyei Jogú Város Köz­gyűlése felkéri a szekszárdi polgáro­kat, közösségeket, szervezeteket, in­tézményeket, kamarákat, hogy javas­lataikat juttassák el 2004. május 15­ig a Polgármesteri Hivatalba (Szek­szárd, Béla király tér 8. Pf: 83.). A javaslattételhez az űrlapok átvehe­tők a Polgármesteri Hivatal Ügyfél­szolgálati Irodájában. TANFOLYAMOK A KISOSZ-NÁL április 26-i kezdéssel - MENEDZSER Munkaügyi Központi támogatás igénybe vehető: • ABC eladó . - Kereskedő-boltvezető - Vendéglátó-üzletvezető tanfolyamainkra. KISOSZ - Szekszárd, Arany J. u. 17-21. Tel: 74/414-227, 312-817 Székely Ferenc tette közzé a 16 éves Garay János érdekes levelét Csapó Dánielhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom