Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-01-25 / 2. szám

SZEKSZÁRDI •VASARNAP Egy hosszú létra kéne... Hatszázhetvenkettő tűzeset, négyszáznegyven műszaki mentés, negyvenhat vaklárma és százhatvannyolc téves jelzés adott munkát az elmúlt esztendőben a Tolna megyei tűzoltóknak - mondta el Mácsai Antal ezredes, a katasztrófavédelem Tolna megyei igazgatója. A téves jelzésekét kivéve mindegyik szám magasabb volt, mint az egy évvel korábbi. Emellett természetesen több mint télezer esetben végeztek tűzvédelmi ellenőrzést, s a szakhatósági ügyek száma meghaladta a háromezret. Az igazgatóság különleges feladatokat is ellát, hisz a megyében van a paksi atomerőmű, de ettől függetlenül is folyamatosan mérik saját műszereikkel 11 helyen a megyében a háttérsugárzást, s fokozott figyelmet fordítanak a másik veszélyes üzem, a pincehelyi gáztöltő működésére. A Tolna Megyei Mentőszervezet 31 mentőkocsival rendelkezik, ebből 7 mentőautó dolgozik Szekszárd területén. Egy kiemelt rohamkocsival működik az állomás, a többi hat mentőkocsit betegszállításra és mentésre használják. A rohamkocsi állandó 24 órás szolgálatban áll, bárki által megrendelhető baleseti helyszíni mentésre, vagy lakáscímre hívás esetén. A téli hónapokban az időjárás szélsőséges váltakozása sok esetben okozott már gondot a mentőállomásnak, ezért előre próbálnak felkészülni a havas hónapokra. Dr. Kovács Éva, a Tolna Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa elmondta: - Lehetőségeinkhez képest, amely elsősorban anyagi helyzetünktől függ, minden évben megpróbálunk a lehető leghatékonyabban működni ezekben a hónapokban is. A mentőszolgálatoknál az egész országban az úgynevezett négy évszakos gumikat használják a mentőautók, ez alól Tolna megye sem kivétel. Ez a megoldás egyrészt költségkímélőbb is, másrészt pedig a tárolási kapacitásunk se teszi lehetővé, hogy cseregumikat tartsunk. - Szekszárd város domborzatát figyelembe véve azonban minden évben előfordult már egy-két eset, amikor a mentőautó nem tudott felmenni a hegyre egy betegért, mert megcsúszott a havas emelkedőn. Ekkor jön jól a hólánc és a lapát, amely minden mentőkocsiban alapfelszereltség a téli hónapokban. A több évre visszatekintő statisztikai adatok szerint, általában nem a mentőkocsik műszaki felszereltségének hiánya okozza, hogy egyes helyekre nem tud eljutni az autó. Egy hófúvás esetén, amikor a Az elmúlt év számukra igazi próbatétellel kezdődött. A kemény tél, településeket elzáró hó adott rendkívüli munkát. Áprilisban az atomerőműben történt üzemzavar is fokozott készenlétet követelt. Majdnem minden hónapra jutott nagyobb tűz, júliusban 10 nap alatt három is történt. Közlekedési baltéli időjárás napokra képes elzárni egy-egy kisebb települést a világtól, nem a téli gumikon múlik a közlekedés. - Ilyenkor télen nem a napi feladatszám növekszik, hanem az egy feladatra jutó idő nagyobb az időjárás miatt. A tapasztalat azt mutatja, hogy inkább a nyári hónapokban több a hívás. Szekszárdon egy nap alatt átlagosan 100 esetben kérik a mentőinket. A mentési feladatszám általában a lakosságszámhoz igazodik. A betegszállítási feladatszámot azonban az határozza meg, hogy van-e regionális vagy országos mentőcentrum a térségben. Mivel ilyen központtal Tolna megye nem rendelkezik, ezért sokszor szállítanak a szekszárdi mentőkocsik Pécsre, Budapestre, Kaposvárra, Kecskemétre vagy Szegedre betegeket. - Szekszárdon a megadott normarendszer szerint 15 percen belül köteles kiérni a mentőautó sürgős esetekben. Egy laikusnak vagy egy balesetet szenvedőnek ez esetleg esetekhez is sokszor kellett kivonulniuk, s tucatnyi esetben veszélyes anyag, legtöbbször törött gázvezeték, vagy tűzben lévő gázpalack növelte a veszélyt. 2003 krónikájához tartozó, a beszámolóban felsorolt és ismertetett negyven legsúlyosabb eset között viszont szerencsére egyetlen sincs, ami Szekszárdon történt. Velencei István ezredes, Szekszárd tűzoltóparancsnoka elmondta, ez öröm, de veszélyt is rejt, mert előbbutóbb történik valami, s főleg, ha a magas házak valamelyikében, akkor komoly gondjuk adódhat. Ugyanis, bár évek óta mindent elkövetnek, hogy kaphassanak egy tűzoltóautót, szaknyelven létrás szert, sajnos, eddig erre nem került soknak tűnhet, de ehhez tudni kell, hogy még Miszlára is a szekszárdi orvosok mennek egy sürgős esetnél. Ilyenkor előfordul, hogy csak egy óra múlva ér ki a rohamkocsi a téli időszakban. Tolna megye sajnos mentőorvoshiányban szenved, annak ellenére, hogy az utóbbi időben fejlődés történt ezen a téren. Dr. Kovács Éva főorvos elmondta: a jövőbeli tervek között szerepel a 2004. JANUÁR 25. sor. Nehezíti helyzetüket, hogy az ilyen gépkocsi ára évről évre meredeken emelkedik. Az anyagi gondokkal kapcsolatban a megyei katasztrófavédelem igazgatója elmondta, tudják, hogy idén sem kapnak annyi pénzt, mint amennyi kellene, ezért a leghatékonyabb megoldásokat választva, főleg a megelőzést fokozzák. Az ott elköltött pénz ugyanis ezerszeresen megtérülhet. Emellett fontosnak tartják és javítják az információk továbbítását iskolákban, a lakosság körében a sajtó segítségével tudatosítani szeretnék, hogy a megyében milyen veszélyforrások vannak, mi a teendő az esetleg bekövetkező katasztrófa esetén. -szlmegye lefedettségi indexein javítani. Újabb megyén belüli mentőállomások építése azonban önmagában nem oldja meg a problémát, ha nincs meg hozzá a megfelelő sj^ mú szakorvosi, mentőtiszti gái^J Elsősorban Bonyhádon, Tamásiban, Simontornyán, és Hőgyészen lenne óriási szükség a mentőorvosi készenléti szolgálat kiépítésére. Saját nevelésű, ápolókból kiképzett mentőtisztekkel próbálunk a helyzetünkön javítani. Idén, ha minden jól alakul, egy frissen végzett mentőtiszt kezdheti meg a munkát Tolna Megyében, a következő évben pedig három. Mautner Márta Fotó: Nagy Ági Háromszázharmincmillió forint lakásszigetelésre Háromszázharmincmillió forint értékű beruházás keretében ezerháromszáz lakás szigetelése valósul meg Szekszárdon. A teljes költség egyharmadát a város, szintén egyharmadát a belügyminisztérium, ugyanekkora részét a lakóközösségek biztosítják. A minisztérium pozitív.döntéséről szóló h^^ rozatait Kocsis Imre Antal adta mr társasházak közös képviselőinek. A polgármester hangsúlyozta: a családok jövője szempontjából ez az idei év legkiemelkedőbb beruházása. Szólt arról, hogy a vártnál sokkal többen jelentkeztek a pályázatra, így a városnak az eredetileg tervezett önerőnél jóval nagyobb összeget kellett elkülönítenie. Ez megterhelte ugyan a költségvetést, de a közgyűlés úgy döntött, nem rangsorolhat az igénylők között. Az energiatakarékossági programban részt vevő társasházak: Alisca u. 1-3.; 10-12. Béri Balogh Á. u. 23-25.; 27-33.; 35-37.; 45-47.; 49-55.; 63-69.; 71-73.; 91-93.; 99-105. Bottyánhegyi ltp. 5-7.; 15. Jókai u. 6-8.; 10-12. Kölcsey ltp. 16-20.; 21-25. Körösi Csorna S. u. 6-18.; 14/A Mészáros L. u. 3.; 5. Mikes u. 9-11. Tartsay itp. 13-15. Wesselényi u. 2-12. Wosinsky ltp. 5-7.; 30-32. KEVÉS AZ ORVOS Több mint 100 hívás naponta