Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-03-21 / 9. szám

, SZEKSZÁRDI rm MSARNAP 2004. MÁRCIUS 21. Margit néni, a K'reste Krumben meg a Bierbrauerei Volt egyszer egy óriási fehér cserépkályha s annak a köze­pén egy kis ajtó, amit telente minden kíváncsi kisgyerek folyvást nyitogatott s nézege­tett mögé, van-e ott langyos kelt kalács, vagy egy kis ropo­gósra melegedett töpörtyű. Mindig volt ott valami. Ha más nem, hát héjában főtt krumpli. Régen volt. A karcsú, magas cserépkályha sincs már. Elmé­lázhatunk azonban elődeink praktikusságán, a kellemest a hasznossal összekötni elvén a háború utáni tisztes szegény­ség évtizedeiben. * Az Anyám konyhája című, kiadás előtt álló könyv kézirata idézte fel az egykori emléket. Miközben az idő kereke a kö­tet lapjain egy évszázaddal ko­rábbra forog, s a semmiből is tálalni tudó németkéri sváb öz­vegyasszony és lánya családel­látó sürgéseit villantja elénk, a leleményesség receptjei a má­nak is szólnak. Azoknak, akik a hónap közepétől puritán kony­hát kénytelenek vinni, azok­nak, akik gasztronóm sznobok, s a lehetőleg össze nem illő éte­lek divatját követik (amíg a család fel nem lázad), továbbá az „esztek, amit a hűtőben ta­láltok" féléknek. Az egyszerű étkek titka a fűszerezés. Hanák Ottóné Braun Margit hamarosan olvasható recept­könyve néprajzi értékén túl hu­morral eleveníti fel azt a küsz­ködéssel teli, de az évszakok kívánta rendszerességgel vég­zett munkát, amelyhez hozzá­tartozott a városi életből lassan kivesző pince, padlás, kert, gaz­dasági udvar, kút és állattartás. Végül is a béke és a derű, ami abból következett, hogy mindennek megvolt a maga rendelt ideje és helye. A mulat­ságnak és a pihenésnek is. Jöjjön a könyvből egy kis íze­lítő, diétamentes, nem kolesz­terin csökkentő stb, ámde an­nál jobb falat: „Naponta főtt a nagybog­rácsban krumpli. Este kikap­kodtunk néhányat, * meghá­moztuk és almareszelőn lere­szeltük. Paprikás-hagymás zsírban átsütöttük, mellé to­jást, szalonnát, sonkát sütöt­tünk és savanyúsággal tálal­tuk." t Hozzá a sörfőzés fortélya: „28 liter vízhez teszünk 5 dkg komlót, másfél csomag maláta­kávét, s egy órán átfőzzük. A hű­lés során, amint langyos lett, korsónyi sörben 4 dkg élesztőt el­kevertünk, s a kifőtt léhez öntöt­tük. Abban is elkevertük, és egy éjszakán át állni hagytuk. Akkor leszűrtük és válogatott vastag fa­lú (pezsgős) üvegekbe töltöttük, s a parafa dugót nagyon erőser^^ beledugtuk. Le is kötöttük. Ne^J hezen tudtuk kivárni a 2-3 hó­napnyi érlelési időt, de aztán él­veztük a gyenge, de habzó és pezsgő italt. Gondolják el, ara­táskor, behordásban!" Éljen Margit néni konyhája és minden régi jó sörfőző Meister emléke. Hoch solle leben! Dreimal hoch! Németh Judit Mi voltunk az első kulturális maszekok..." V Majd négy évtizedes zenei pályafutás alatt több mint hatezer fellépés, melyet több mint négymillió zenerajongó csápolt végig. Egy sikeres életút sarokszámai ezek. A hazai rhythm-and bluesélet alapító atyjának aposztrofált Török Ádám lemezbe­mutató koncertet adott együttesével - MINI-vel - a megyeszék­helyen. Az Incognitóban vele beszélgettünk. - Az 1968-as pályakezdésetek óta nagyot fordult a világ, men­nyire változott meg a műfaj meg­ítélése az akkori időkhöz képest? - A 70-es évek hőskorához képest a rock zene vesztett von­zerejéből. Emlékszem a szek­szárdi Jazz Quartettel teltházas bulikon játszottunk a művelő­dési házban. Ez az 5-600 ember fergeteges hangulatot terem­tett, manapság szinte vágyálom kategóriába tartozik, hogy egy fellépésedre ennyi embert be­csalj. A 80-100 fős bulikat is meg kell becsülnünk, hiszen a zenei ínyenceknek mindig a legjobb formádat kell hoznod. - Karrieretek során többször is stílusváltáson estetek át. Az ép­pen aktuális trendnek próbálta­tok megfelelni, vagy csak maga­tokat akartátok kipróbálni? - A pályánk elején blues-roc­kot játszottunk, majd követke­zett 1971-73 között az együttes progresszív rock korszaka. A jazzrock mint műfaj szintén szerepet játszott a zenei mun­kásságunkban. Kialakítottunk egy saját stílust, amihez, a '98-as újraalakulásunkhoz is visszatér­tünk, ez a fuvola, billentyűs hangszer ének jelenléte a dala­inkban. Ez nem egy megszokott felállás a világzenében. A rock szót azonban ki kell emelnünk, mindig erőteljesen jelen volt az együttes munkásságában. Je­lenleg pedig összegezzük azt a 36 évet, ami mögöttünk áll. - Zenéltél együtt olyan nagysá­gokkal, mint B.B. King és Billy Cobham. Egy ilyen kis klubban tartott fellépés jelent-e még inspi­rációt számodra? - A koncertezésből élünk. Mindig mindenhová elme­gyünk, ahová hívnak. Van re­pertoárunk, amit akár monu­mentális csarnokokban, akár kis pubokban is el tudunk ját­szani. Külföldre is ugyanez a metódus érvényes. Gyerekko­runkban erre adtuk a fejünket, ez a szakmánk. Ide kapcsolódik egy máig emlegetett mondás Erdős Pétertől: „A rockzene közönség nélkül, fából vaskari­ka". Erdős, aki nagyon sok kárt okozott a magyar beat és rock­zenének, úgymond ezzel a mondásával fején találta a szöget. A rock zenészek vol­tak az első kulturális maszekok, akik saját pénzből, saját felsze­reléssel próbáltak ma­radandót alkotni. Vol­tak, akik a sikerek után más jellegű vál­lalkozásba fogtak, mi megmaradtunk ze­nésznek. - Egy lemezbemutató koncert erejéig élvezitek Szekszárd ven­dégszeretetét, mit kell tudni erről a korongról? - Az elmúlt évben, a Petőfi Csarnokban tartottunk egy nagyszabású koncertet sztár­vendégekkel. Ennek a fellépés­nek az anyagát rögzítettük, a le­mez címe Varázslatos éjszaka. Nagy büszkeségünk, hogy a le­mez mellé egy DVD is készült, ami extra dolgokat (interjúkat, beszélgetéseket, régi felvétele­ket) is tartalmaz. - Ha jól tudom a fiad nem ze­nei pályát választott. Az alma messze esett a fájától! - Nagyon büszke vagyok Dá-^^ nielre, aki a kyo kushin karatd^P full contact ágát űzi, többszörös magyar bajnok, Európabajnok, világbajnoki ötödik he­lyezést ért el Tokióban, ami magyar karatéká­nak még nem sikerült. Szerénytelenség nélkül mondhatom, Európá­ban a legjobbak között van. - Terveztek-e nagyobb szabású koncertet a kö­zeljövőben? - Igazi ütős fellépést csak 2005-ben tervezünk. Itthon az összes nagyszabású rendezvény­re érvényes meghívónk van. Fel­lépünk többek között a Tabán­ban, Rock-maratonon, Szige­ten, Harley Davidson Fesztivá­lon. Utazunk Szlovákiába, Er­délybe, illetve májusban Tel­Avivba, a jelentős közép-euró­pai blues fesztiválra. Balázs László

Next

/
Oldalképek
Tartalom