Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-29 / 6. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2004. FEBRUÁR 22. Folytatás az 5. oldalról. - A változásokhoz igazodó, jó színvonalú oktatás, szociális és egészségügyi ellátás a cél. Nagyon fontos, hogy legyenek munkahelyek, épüljenek lakások, azaz legyen, illetve maradjon élhető város Szekszárd. Az élhető város már sokszor elhangzott szlogenekben a millennium és az ezredforduló kapcsán. A magam részéről éppen a felsoroltakat értem ez alatt, de ugyanilyen fontos az is, hogyan nőhet a város anyagi ereje. Például a személyi jövedelemadó itt maradó részéből, a vállalkozások adóiból s abból a pénzből, amit a város nyújtotta szolgáltatásokért kapunk. Foglalkoznunk kell tehát azokkal, akik a város számára a pénzt termelik. Összefoglalva: a vállalkozások számára is vonzó környezetet kell teremteni, és most elsősorban a már meglévőkre gondolok, hiszen ők már eddig is ide fizették be a különböző adóikat - mondta az alpolgármester. Érzelmi szempontból a helyzetet egy hasonlattal világította meg: tegyük fel a kérdést, hogy szerettiike azt a helyet, azt a lakást, azt az iskolát, ahol régen éltünk. Arra nyilván akkor is igen a válasz, ha csak egy szűk szobában laktunk, ahol garzon elemes bútor volt, és ahol zsíros kenyeret ettünk hagymával. A kérdésnek azonban már egy másik fele, hogy ragaszkodunk-e hozzá minden áron. Ha valaki a saját életéről, családjáról gondolkodik, van arról elképzelése, hogy hova akar eljutni, mit szeretne a gyermekei számára biztosítani. Egy hatékonyabb, racionális működésnek az a célja, hogy jól használjuk fel a meglévő pénzt. Akkor jut fejlesztésre is, és nemhogy rosszabb, hanem egy idő múlva mindenkinek jobb lesz. - Az átalakítás célja, hogy az alapszolgáltatásokat mindenki számára tisztességes, a jelenleg is meglévő színvonalon tudja biztosítani a város, s a rászorulókat segítse. Ugyanakkor azoknak, akik ezt meg is tudják fizetni, plusz szolgáltatásokat is adjon. Már csak azért is, hogy ezekért a szolgáltatásokért ne kelljen elmenniük a városból. A lakás és a munka mellett legyen jó oktatás, egészségügyi és kulturális ellátás - fogalmazott az alpolgármester asszony. Mindez nem irreális álom, de nagyon pontosan meg kell fogalmazni, hogy mit tartunk fontosnak. Mint mondta, a családban is csak akkor veszünk fel hitelt, ha tudjuk, hogy azt vissza is tudjuk fizetni vagy ha tudjuk, hosszabb távon is áldozni vagyunk képesek a törlesztő részletekre, mert megvan ehhez a munkabírásunk, az egészségünk, fedezetünk. - Nem Szekszárd lesz az első önkormányzat, amely anyagi és észszerűségi okokból változtatott az intézményi struktúráján - mondta az alpolgármester. Utána is nézett és kiderült, hogy ahol az önkormányzatok jó együttműködési formákat alakítottak ki, olcsóbb működtetési módokat találva, ott az első évek megdöbbenése után elkezdett a pénz visszajönni. Akkor már nem arról szólt a történet, hogy összevontak óvodát, hanem arról, hogy jutott pénz annak korszerűsítésére. Mert nem mindegy, hogy a gyerek olyan intézménybe jár-e, ahol szép és tágas az udvar, növények és jó levegő van, az étkeztetést is meg tudják oldani. Ha egy szép városközpont befektetőket, turistákat vonz, nagy kincsünkkel, a szekszárdi borral együtt, és mindez munkahelyeket teremt, adóbevételt hoz, akkor már nyilvánvaló, hogy mindezért áldozatokat hozni is érdemes. Pályázati pénzekből már az elmúlt években is elindítottunk programokat, de most már a saját erőre sincsen meg a fedezet. Mondhatnám azt is, hogy a rám bízott feladatot teljesítettem, hiszen vannak programok, amelyekhez támogatást sikerült szerezni, de a jelen helyzetben ezek egy része is veszélybe kerülhet, mert többet költ a város, mint amennyi a bevétele. Ezt otthon, a családban sem tehetjük meg, hogyan tehetnénk meg akkor a közös pénzünkből? - tette fel a költői kérdést végül Halmai Gáborné alpolgármester. Amit már eddig tettek ™ Pályázati és más plusz pénz segítségével az alábbi munkák vannak folyamatban, illetve készültek el a terveik. Pince- és partfal-program folytatása, panellakások szigetelésé, művelődési ház felújítása, magasból mentő készülék, fecskeház-program, lakásépítések,játszóterek felújítása, roma közösségi ház, vállalkozási területek kialakítása, garázsépítés, tervek a belváros felújítására. Sok a kötelező feladat Mi várható az egészségügyi és szociális ágazatban? A szociális ágazatban sok a kötelező feladat, s nincsenek kapacitásfeleslegek, ugyanakkor jó a központi finanszírozás. A működés tartalékait igyekeznek feltárni. Deli Istvánnal, a polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetőjével a szekszárdi szociális és egészségügyi ellátórendszer jelenéről és lehetséges jövőjéről beszélgettünk. A város szociális intézményei kötelező önkormányzati feladatokat látnak el, csak a legszükségesebb mértékben, inkább a bővítésük volna indokolt. A Szociális Központ integrált intézmény, ami az idősek otthonától, a nappali ellátásokig sok feladatot ellát. Az idősek klubjainak működtetése mellett ők szervezik a házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést. A Családsegítő Központ biztosítja egyrészt a családvédelmi, másrészt gyermekjóléti szolgáltatást. A központhoz tartozik a családok átmeneti otthona és a hajléktalan gondozási központ. Utóbbi szintén integrált intézmény, hiszen az átmeneti szálló mellett ott működik a nappali melegedő és népkonyha is. Ez a két intézmény működteti a bölcsőde és az egészségügy kivételével az egész ellátórendszert, s úgy alakították ki, hogy további szakmai egységekkel bővíthetőek. A Szociális Központ alapellátásait nem célszerű kht.-ba szervezni. A szociális otthon esetében ennek akkor volna értelme, ha emelt szintű lenne az intézmény, mert akkor lehetne tőkét bevonni. A szociális beutaltaktól ez aligha várható, s nem látszik, ki más fektetne be az ágazatba. A működési bevételek felett még hiányzó összeg csak az önkormányzattól várható. Ha a központi pénzügyi ellátó szervezet létrejön, akkor az Egészségügyi Gondnokság szerepe megváltozhat. Ugyanis a Családsegítő Központ csak szakmailag önálló intézmény, a gazdálkodást a gondnokság végzi az orvosokkal, védőnőkkel kapcsolatos feladatok mellett. A gondnoksághoz tartozik a bölcsőde is. A központi pénzügyi ellátó szervezethez várhatóan közvetlenül kapcsolódik majd a bölcsőde, a családsegítő és a szociális központ. Az Egészségügyi Gondnokság feladatainak egy részét be lehet vinni az ellátó szervezetbe, de néhány fős manager szervezetet meg kell tartani, hogy az egészségüggyel foglalkozzon, szervezze például az ügyeletet, működtesse a társulásokat és a védőnői szolgálatot - mondta Deli István irodavezető. A kérdésre, hogy akkor hol lehet takarékoskodni, az irodavezető elmondta, hogy a nem kötelező pénzbeni ellátások egy részéről mondhat le a város. Megvizsgálják, lehet-e a rendszert úgy korrigálni, hogy megtakarítások keletkezzeA CCA Rt. javaslataiból A Szociális Központot alakítsa vagy közös intézménnyé a megyei önkormányzattal vagy szüntesse meg és a közben megalakított közhasznú társaság vegye át a feladatellátást, aztán kezdeményezzen tőkebevonást a megalakult kht. estében. A szociális foglalkoztató, mint intézmény szűnjön meg és legyen része a (jelenleg nem létező. A szerk.) városüzemelési közhasznú társaságnak. Az Egészségügyi Gondnokság rendelői az ide vonatkozó feladatellátásuk az új jogszabályi lehetőségek figyelembevételével kerüljenek átszervezésre egészségügyi kht.-vá részben vagy teljes egészében. nek. Hangsúlyozta azonban, hogy ezt csak nagyon szelektíven lehet elvégezni, hiszen nem a legszegényebbektől kellene elvenni. Nem mindegy, hogy egy megyei jogú város miként gondoskodik leginkább rászoruló állampolgárairól. Kérdés, érdemes-e a jól funkcionáló rendszerhez hozzányúlni akkor, amikor ezeknek az ellátásoknak a legnagyobb részét az állam finanszírozza. Ha egy 9,5 milliárdos költségvetésből 680 millió forintba kerülnek a szociális intézmények, s ehhö csak mintegy 200 millió forint ti^B tán önkormányzati pénz sziiks^ ges, akkor nem biztos, hogy éppen ebből kell megtakarítani. Ráadásul a városban nincs is még meg minden kötelező intézmény, különösen az átmeneti intézmények, például a fogyatékosok, pszichiátriai és a szenvedélybetegeket ellátó szolgáltatások. Törvényi kötelezettség, hogy a megyei ellátórendszerből is át kell venni feladatokat, ilyen például a hajléktalanok rehabilitációs otthona vagy a fogyatékosok lakóotthona. Az intézmények maguk is áttekintették, hol tudnának takarékoskodni, kapacitáscsökkentés elképzelhető a bölcsődei és az idősek nappali ellátásában. A Szociális Központ is végiggondolta takarékossági teendőit, s több racionalizálási javaslatot is tett. Az egészségügyi alapellátás kapcsán fontos megjegyezni, hogy a körzetekben vállalkozó orvosok dolgoznak, akik nem szervezhetők közhasznú társaságba.