Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-12-07 / 43. szám

& , SZEKSZÁRDI VA§4RNAP 2003. DECEMBER 7. 130 éves Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltósága Velencei István tűzoltó ezredes, tűzoltó parancsnok, tűzoltósági tanácsos, 26. éve vezeti Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltóságát. Az intézmény fennállásának 130. évfordulója alkalmából kértük, mutassa be mekkora változásokon ment keresztül, több mint egy évszázad alatt a szervezet. A Szekszárdi Önkéntes Tornász és Tűzoltó Egylet - mert annak idején ezt a nevet kapta -, 1873 decemberében, azaz pontosan 130 éve alakult meg városunkban. Dr. Boda Vilmos tűzoltó főparancsnok 81 fiatal, elszánt önkéntest, alapító tagot toborzott össze a környező településekről. Az újonnan alakult egyesület önfenntartó gazdálkodással működött, tagdíjakból, adományokból, tűzoltóbáli rendezvények belépődíjából tartotta fenn magát. Az itt befolyó összegekből egyenruhákat, felszereléseket vásároltak, hogy ezzel is növeljék a tűzoltóság image-ét, tekintélyét. A Szekszárdi Hölgy Egylet és más szekszárdi közösségek a város védőszentjének. Szent Lászlónak a képével díszített díszzászlót adományoztak a bátor szekszárdi ifjaknak, amelyet ma is őriznek a Budapesti Központi Tűzoltómúzeum zászlótárában. Az 1800-as évek végén, még szerény műszaki felszereltséggel, kizárólag kézi vezérlésű fecskendős kocsival rendelkezett a helyi Önkéntes Tűzoltóság, melyet egy vagy két lóerős állati érő mozgatott. Az oltáshoz szükséges vízmennyiséget vödörrel hordták bele, és a szivattyúmedencére csatlakoztatták a tömlőket, melyek végén egy sugárcső segítségével oltották a tüzet. A tűzesetek gyakoriságát tekintve, a Szekszárdi Önkéntes Tornász és Tűzoltó Egyletnek bőven akadt munkája, hiszen abban az időben a házak alapanyagának, a kezdetleges fűtéstechnikának és a lakóházak sűrűn egymásmellé építésének köszönhetően, hatalmas tűzvészek pusztítottak országszerte, így Tolna megyében is. A tűzoltóknak az eredményességi mutatóját csökkentette a 19. század végén, hogy a tűzeseteket csak vészjelző haranggal tudták jelezni a településeken, és a harangtoronyba kihelyezett zászló mutatta a tűz irányát. A vízvezeték-hálózat kialakítását megelőzően, az 1920-as évekig a házak kútjait használták az oltásokhoz, amit Szekszárd domborzatos felszíne is nehezített. Szekszárdi Hivatásos Tűzoltóság 1927-es megalakulásához, valószínűsíthetően hozzájárult a két évvel korábban történt két jelentős tűzeset a városban, amikor 1925 telén leégett a Pirnice áruház (a mai Otthon áruház), valamint a Béla téri templom. Az áruház oltását megnehezítette, hogy a nagy hidegben befagytak a kocsifecskendők, és egyértelművé vált, hogy a speciális esetekben nem elég az önkéntes tűzoltóság felszereltsége. Ekkor döntött úgy a belügyminisztérium, hogy Hivatásos Tűzoltóságot állít fel a megyeszékhelyen, amely három fővel 1927 januárjában kezdte meg működését. 1948-ban államosították a Szekszárdi Tűzoltóságot, és ezzel az állam magára vállalta a tűz elleni védekezés teljes felelősségét, kivették a tanácsi rendszerből magát a tűzvédelmet. Az öszszes felszerelés állami tulajdonba került, majd 1956. január 11-én elnöki tanácsi rendelettel létrehozták ismételten az önkéntes tűzoltó testületek alapszabály mintáját. így az önkéntes tűzoltó egyletek a tanácsok tűzvédelmi szerveivé léptek elő. Ebben az időben Tolna megyében csupán két állami tűzoltóság létezett, Szekszárdon és Dombóváron, ahol működött vonulós, kárfelszámolásra létrehozott tűzoltóság. Erről a két helyről riasztották az egész járásba a lánglovagokat, ami ismét sok eredménytelenséget okozott, lévén, hogy időnként órákba telt mire kiértek a helyszínre. A Szekszárdi Hivatásos Tűzoltóság 1953ban költözött jelenlegi helyére a Mikes utcába. Megalakult a megyei tűzoltó parancsnokság és megkezdődhetett a műszaki fejlesztés. A hatvanas évek végén csupán két darab fecskendős autóval meg egy szerelőhelyiséggel rendelkeztek. Ma már persze, össze sem hasonlítható a struktúra a száz évvel ez előtti helyzettel. A tűzoltóság hatásköre kibővült. Feladatai közé tartozik a tűzesetek okozta kárelhárításon túl a műszaki mentés, a közúti balesetek esetén a személymentés, és a tűzoltóság lett a katasztrófavédelem elsődleges beavatkozó szerve, ezért a természeti katasztrófák esetén is őket riasztják elsőként. A tűzoltóság önkormányzati intézményként évtizedek óta tevékenyen részt vesz a város életében. Minden olyan eseményen megjelennek, ami Szekszárdot pozitív ka # ,zRT irányban mozdíthatja el. A karácsonyi díszvilágítás fizikai magvalósítása is az ő munkájukat dicséri minden évben, a gyereknapon fürdőhabtengert varázsolnak a kicsiknek, évente több száz diákcsoport látogat el hozzájuk. Napjainkban évente átlagban 600 alkalommal hívják segítségül a Szekszárdi Tűzoltókat. Az esetek felében műszaki mentéshez és megközelítőleg 300 esetben tűzoltáshoz. Működési területük 54 településre, 1264 négyzet kilométerre és 130 ezer lakosra terjed ki a megyében. Ezen felül, magasabb riasztási fokozatú eseteknél besegítenek paksi, bajai, tamási, dombóvál mohácsi, komlói és a Szent Lászli híd megépülése óta a kalocsai kollégáknak is. A Szekszárdi parancsnokságnál jelenleg 75, szinte kivétel nélkül felsőfokú szakmai képzettségű hivatásos tűzoltó dolgozik, 24 órás készenléti szolgálatban. Rendelkeznek négy hagyományos fecskendős kocsival, műszaki darus mentőautóval, vízszállítóval, áramfejlesztővel, szivattyúkkal, roncsvágókkal, már csak egy magasban mentő, emelőkosaras tűzoltókocsi hiányzik, amivel várhatóan a jövő év májusáig gyarapodik Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltósága. A parancsnokság szervezeti fejlettségének és a napi 24 órás készenlétnek köszönhetően a kocsik a riasztástól számított két percen belül elhagyják a laktanya ter^^ letét, így Szekszárd területén hová 6-7 percen belül kiérkeznek. Számítógépes rendszerük minden előfordulható tűzeset oltási feltételeit és módját meghatározza, így 100%-os biztonsággal és megfelelő felszerelésekkel indulhatnak az emberi életeket és értékeket menteni. Mautner Márta Fotó: Nagy Ánes CIVIL CASINO Város a megyében A város és megye együttműködési lehetősége volt a témája a keddi Civil Casinónak. Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, meghívott előadóként szólt a fejlesztésekről, a lobbizásról uniós pályázati körben, valamint Szekszárd, mint nem hátrányos helyzetű kistérség, lehetőségeiről. Kocsis Imre Antal polgármester röviden, pár szóval illette az elmúlt időszak eseményeit, törekvéseit. mint például a játszópark kialakítását, mely 2005-re várhatóan háromszorosára nő majd. A tervek szerint bővülni fog vizes-játékokkal, illetve kerítéssel lesz körbevonva, ez természetesen új beruházásokat igényel majd. Az elmúlt időszakra korlátozódott a hulladékgyűjtés problémájának megoldása. A polgármester hangsúlyozta: szükségszerű lenne az ingyenes szemétszállítás, ami azt jelentené, hogy a szállítás gyakorisága, a megtermelt hulladék mennyisége és a háztartások kiadása közötti összefüggés megszűnne. Ez természetesen kommunális fizetést igényelne, amit politikailag igen nehéz megvalósítani. A városatya beszámolt arról is, a közelmúltban megalakult a Szőlő és Bor Kht. A jövőbeni tervek között szerepel decemberben építészeti pályázat kiírása, valamint a tömbfeltárások után a Német Színház mögött közösségi tér kialakítása. Majd hozzátette, jelentős problémákat jelent, hogy Szekszárd és a megyei jogú városok nem szavaznak a megyei közgyűlésben. Dr. Kovács Szilvia elmondta: mindenkinek meg kell találnia a helyét, így a városnak a megyében és valamelyest a megyének is a városban. Bár a konfliktusok előre lendítik a fejlődést, azok mielőbbi kezelését elsődleges feladatnak tartja. Kiemelte: szerencsére az SZDSZ képviselője és az MSZPfrakció között szoros kapcsolat áll. Az önkormányzatok sikeres együttműködését támasztja alá a Mészöly-blokkról kötött megállapodás is, illetve a közös könyvtár működtetése. Dorcy:)