Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)
2003-11-09 / 39. szám
- SZEKSZÁRDI ! VASAHMAP Harminc év után is töretlen a lendület... Emlékplakettek a lelkiismeretes munkáért A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szekszárdi Önálló Jogú Szervezete immár betöltötte 30. születésnapját. E nem mindennapi évfordulón a munkájukat lelkiismeretesen végzők emléklapot és emlékplakettet vehettek át. A szervezet működéséről, a múltról és a jövőről Éppel János elnökkel beszélgetünk. - Úgy gondolom ez a harminc év megérdemli, hogy beszéljünk róla. Nem sok szervezet éli meg ezt a kort... - Valóban nehéz talpon mara^ii ennyi év után is, de úgy gondolom ha a cél nemes és a taggk optimistán tekintenek a jövő elé, akkor nem lehet gond. Amjak idején az egyesület bonyhádi szervezetként indult. Alapító tagjai között volt többek között dr. Acsády Gyuláné (a szervezet első elnöke), a Szekér család, Bősz József, dr. Csók Sándor és jó magam. Célunk az volt, hogy a környéken legyén a kutyát tartóknak, kedvelőknek, és tenyésztőknek egy érdekvédelmi Ausztráliából indult, pünkösdikarizmatikus, keresztény missziós tevékenységünk, amely 1992ben először Székesfehérváron, majd 1995-ben Szekszárdon is megkezdte működését. Talán ez a szó „kapocs" jellemezné a legjobban azt a törekvést és célt, amelyért immár 8 éve küzdünk: kapcsolatot, hidat építeni ember-ember és ember-Isten között. Az emberek a mindennapokban különböző nehézségekkel küzdenek, sokak élete keserű, örömtelen, csalódtak az életben, csalódtak egymásban, házastársukban, szüleikben és gyermekeikben, úgy érzik mást érdemeltek volna az élettől. Ez az érzelmi hangulat ma az egész világon jellemző. Félek, ha az emberek nem változtatnak önző magatartásukon, nem lesz jobb, sőt...! Ha sikerülne helyreállítani a Teremtőnkkel való kapcsolatot, megoldódna sok probléma is. Ennek a feladatnak a szolgálatában dolgozunk nap mint nap. Munkánk 90%át a hétközi személyes vagy kiscsoportos tanítások teszik ki, melyeket mindig a jelenlevők élethelyzetei, problémái és gondjai határoznak meg. A hétvégi istentiszteleteszervezete. A munkát tehát nagy lendülettel kezdtük meg - s elárulhatom, hogy e lendület töretlen a mai napig - és az elmúlt tizenkettő évben olyannyira „kibővültünk", hogy ma már szolgáltatásainkkal Dombóvár kivételével átfogjuk egész Tolna megyét (pl.: tetoválás, alombejelentés). Elsődleges feladatunk úgymond elmenni a tagokhoz, éppen ezért működik szinte valamennyi városban helyi csoportunk. Mára az ország egyik legnagyobb taglétszámmal bíró szervezete vagyunk e téren, és tevékenységünk sora is hosszú. m üialatt a harminc év alatt lett önálló irodánk - ami általában nem jellemző - számos őrző-védő és kotorék pályát sikerült létesítenünk. Szekszárd város jóvoltából például kialakult az őrző-védő bázis, illetve Tolnán a napokban fejeződnek be a kotorékpálya kialakításának munkálatai. KSÉ Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kutyatartás és kiképzés nagyon sok információt kíván, éppen ezért több alkalommal szervezünk négy-öt hónapos tanfolyamokat. A inken inkább általános, bibliai tanítások hallhatók. Megpróbálunk szellemi alapigazságokat lefektetni tanítványaink életében. Ezekre ráállva, Isten ki tudja mozdítani őket a negatív helyzetből, legyen az családi, anyagi vagy betegségből származó gond. Nagyon fontosnak tartjuk a názáreti Jézusról, mint személyről szóló tanítást. Az elmúlt években ez a szó „keresztény" csak úgy hemzsegett környezetünkben: tv, rádió, pártok és személyek ontották magukból e jelzőt. Sokan azonban nem tudják, hogy a keresztény szó nem a kereszt szóból ered, amelyre Jézust felfeszítették, hanem a Krisztus szóból és jelentése ez: olyan, mint Krisztus. Tehát az Újszövetség kezdeti idejében azokat nevezték keresztényeknek, akik úgy gondolkodtak, úgy beszéltek és úgy viszonyultak az élethez, mint Krisztus. Ahhoz viszont, hogy úgy éljünk, mint Ő és valóban a követőivé, „keresztényekké" válhassunk, tanulnunk kell világnézetéről és az élet dolgaihoz való hozzáállásáról. így a képzéseken értelmezzük és a világ jelenlegi helyzetére alkalmazzuk Isten gondolkodásmódját, mely örök időktől fogva változatlan. így, beszédének a halicél a kulturált kutyatartásra való nevelés. Szintén büszkén mondhatjuk, hogy számos nagy rendezvényen vagyunk túl. Ezek azért lényegesek a szervezet életében, mert ilyenkor találkozik a kutyás társadalom és minden aktuális kérdés felvetődik. gatásán és alkalmazásán keresztül állítja helyre Isten az emberi életeket. Célunk, hogy tanítványaink számára a kereszténység ne csak egy filozófia legyen, hanem egy valóságos életforma, amely kényszer nélkül élhető. Mivel a valódi keresztény élet örömöt, szabadságot és bővelkedő jövőt, vagyis valódi megoldást hordoz magában, így egyre többet kerülünk kapcsolatba fiatalokkal is, akikre ma nem jellemző a hívő életforma és labilis a jövőképük. Nagyon fontosnak tartjuk elmondani, hogy bár van saját istentiszteletünk, amit többen látogatnak, mégis munkánk felekezet feletti. Sok emberrel dolgoztunk már együtt az elmúlt időszakban és reméljük így lesz ez a jövőben is. Azoktól, akik eddig megkerestek bennünket, soha nem azt kérdeztük, hogy honnan jöttek, csak azt, hogy miben segíthetünk. Szolgáltunk már minden társadalmi réteg felé, lehetett az hajléktalan, vállalkozó vagy tanár, katolikus vagy a Hit Gyülekezetének a tagja. Tettük ezt felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Éppen ez a nyíltság az ok, amiért bizalommal fordulnak hozzánk az emberek. Egy népszerű alkalmunk a női 2003. NOVEMBER 9. - Ez tehát röviden a harminc év. Mit mutat a jelen és mit várnak a jövőtől? - A jelen? Ha valaki kutyákról hall, akkor óhatatlanul két dolog jut eszébe. Az egyik, hogy a MEOE és az FVM rendelet között bizony nincs összhang, a másik pedig az állatvédelem. Én úgy gondolom, mi ugyanúgy csendben és társadalmi munkában dolgozunk a jelenben is, mint ahogy tettük azt az elmúlt harminc évben és tesszük az elkövetkezendőkben is. Sok a „huza-vona", de meg kell találni az optimális középutat. Egy valamit kell szem előtt tartani: a kulturált kutyatartást. Nekünk is ez a célunk immár három évtizede. - Jövő... - Mosolyogva nézünk a jövő elé. Úgy gondolom, ha valaki harminc éve mellj^ tünk van és kiveszi rés^^ úgy a munkából, hogy fizetséget nem kap, az azt jelenti hogy továbbra is velünk lesz. - Hogyan ünnepelték a születésnapot? - Szerényen. A városi csoportok javaslatára emlékplaketteket és emléklapokat adtunk át azoknak, akik a legtöbbet tettek a szervezetért. w vagy férfi vacsora. Ez egy olyan összejövetel, amikor csak nők vagy csak férfiak elmennek közösen vacsorázni, megismerik egymást és élethelyzeteiket, kapcsolatot építenek egymással és megbeszélik problémáikat. Tehetik mindezt egy szabad, közvetlen és kötetlen környezetben, de Isten szellemében. Sok öröm, hit és megoldás szah^t dul fel ezeken az alkalmakon. Akik sokkal személyesebb problémákat szeretnének megosztani velünk, azok számára mindig készen állnak férfi és női presbitereink, akik bizonyított élettel, felkészültséggel és természetesen megfelelő diszkrécióval állnak rendelkezésre. Jelenleg a közelben Szekszárd, Kakasdon és Harcon vannak összejöveteleink, de szeretnénk indítani csoportot Tolnán, Várdombon és a környező falvakban is. Ha szeretne munkánkról, gyülekezetünkről többet tudni, hívja információs vonalunkat: R.O.F.C. misszió: 06-30/462-3588 Szeretettel várunk minden érdeklődőt következő istentiszteletünkön is, melyet 2003. november 15-én, szombaton, 16 órakor tartunk a Comenius Általános Iskola épületében, a Kálvin tér 19-21. szám alatt (a református templommal szemben). Wolf József (x) vezető presbiter Kapocs" a legnagyobb vállalkozás Emléklap A jubileumi emlékérem átadása alkalmából pr Aceádiy G^wlóoé részérc szervezetünk megalakulásának 30 éves évfordulójára. Szekszárd.200*. mátv:t«s 29. EpjXil J.'ijioí cittök I *