Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-11-02 / 38. szám

M, SZEKSZÁRDI yüsarn4p 2003. NOVEMBER 2. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK! „Amit szülői házból hoztunk, az soha nem kopik el" Azt javasolta Szakái László okleveles agrármérnök, hogy nyugdíjas társával, Mayer Rezsővel beszélgessünk, aki 1993 óta elnöke a Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetségének. Egy nagyon kis faluban, az akkor Veszprém, ma Fejér megyei Dégen nőttem föl. Rajtam kívül nem sokan tudják, hogy Dég annak a Festetics Sándor grófnak a faluja volt, aki a hat közül az egyik Nyilaskeresztes Párt pénzmágnása volt, ugyanis ő pénzelte a másik ötöt is. - Szívesen hallanék olyan történeteket, amelyek a gyermeki közéletiséget tükrözik. Mert aki évtizedeken át társadalmi megbízatásban dolgozik másokért bizonyára egész fiatalon is aktív volt. - Nem is tudom, melyiket válaszszam közülük. De tudja, a német közmondás szerint hazulról indul el minden. Saját szavaimmal ez annyit tesz, hogy amit a szülői házból hoztunk, az - jó esetben - soha nem kopik el. Apám Zámolyon született, heten voltak testvérek, s 14 éves korában árva lett. Édesanyám apja, a Krausz nagypapa vándortanító volt, később kereskedést nyitott. Az sem kis dolog, hogy a kilencszázas évek elején édesanyám kereskedelmi érettségit szerzett. Édesapámról még annyit, hogy állandó jelleggel mozgalmi életet élt, például elnöke volt az Iparos Körnek 1939-ig. Mellette műkedvelőként színészkedett. - Ön is szavalt korábban, sőt darabokban lépett föl. De nem ez tette ismertté. - Nem. Sokan tudják, hogy a textil szakmában nem csak Szekszárdon, hanem szinte az egész országban ismernek. Édesapámat követtem, aki az Osztrák-Magyar Monarchiában tanulta a szakmát Bécsben, Prágában és Budapesten. így három nyelven beszélt. Szép gyermekkorom volt, hiszen intelligens családban nőttem föl. A műveltséget olykor észrevétlenül, ám általában tudatosan átadták nekünk, gyerekeknek a szüleink, amiért a mai napig hálás vagyok. - Ki vásárolja a ruháit? Ezt azért kérdem, mert mindig választékosan, ízlésesen öltözködik. - Jő néhány éve magam járok az üzletekbe, mindent én vásárolok, mert a feleségem, akivel 57 esztendeje kötöttük össze életünket, nemigen jár az utcára, s nem is engedem. Korábban ő vette meg nekem is az ingeket, a pulcsikat... mindent. Ebből soha nem volt nézetkülönbség köztünk, mivel összecsiszolódott az ízlésünk. - A kifejezéssel nem akarom megsérteni, de úgy tapasztalom, ön jelenség a városban. - Ez miért sértene? Ha az embert észreveszik az utcán, s nem kell behúznia a nyakát, az a mai világban óriási dolog. Na, én ezért vagyok "nyugodt. Azt szoktam mondani, hogy bizony vannak emberek, akik korábban valamilyen tisztséget töltöttek be, ám most mindenáron le akarják tagadni önmagukat, és a múltjukat... - Korábbi találkozásunkkor említette beszélgetését Horn Gyulával. - Tudom, mire gondol. Úgy emlékszem, 1995-ben nyugdíjas vezetői körben találkoztunk Horn Gyula miniszterelnökkel. A bizalmas beszélgetés során megkérdezte a véleményemet, hogy miért haragszanak olyan sokan az „újgazdagokra"? így válaszoltam: „Miniszterelnök úr, nem az újgazdagokra dühösek az emberek, hanem az anyagi javaik megszerzésének módja és gyorsasága irritálja a tömeget." - 1993 óta fontos tisztséget tölt be a Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetségének elnökeként. - Büszke vagyok, mert többedik alkalommal választottak meg, ami fontos visszajelzés. Nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatósággal. Bármilyen ügyben fordulunk hozzájuk, készségesen segítenek. Nézze ezt a listát, amelyen az igazgatóság és más fontos és gyakran szükséges telefonszámok vannak. Elküldtük mind az 55 alapszervezetünknek. Számos konkrét gonddal is felkeresnek bennünket az idős emberek. Vannak olyan problémák, amiket meg lehet oldani, de a „paciens" nem tudja, hogy hol. De olyanok is vannak, amelyekre nincs megoldás. Ezt én kerek perec megmondom, s nem hitegetem az embereket. - Akcióik? - Idén alma, hagyma, zöldség, tört paprika akciót szerveztünk. Az ország minden részéből hoztuk az olcsó árut, hogy ily módon is segítsük az idős embereket. - Fantasztikus rend van az irodájában. Ki pakol ön után? - Én magam. Nem is engedném, hogy bárki hozzányúljon az iratokhoz. Egyébként a papírokat illetően nagyon precíz vagyok. - Ki következzen? - Szeretném, ha Péti Imrével a rendszerváltást megelőző, illetve követő időről beszélgetnének. V. Horváth Mária • Fotó: Nagy Ági Ünnepi közeyűlés bautzeni vendegekkel A delegáció október 22-től 26-ig vendégeskedett nálunk, ismerkedve Tengeliccel, Szekszárddal, Györkönnyel, Faddal, Sióagárddal, tehát Tolna megye szellemi, kulturális értékeit termelő településekkel, annak lakóival. Pénteken látogatást tettek a Parlamentben Tóth Gyula országgyűlési képviselő vezetésével. A forradalmi nap délutánján került sor a megyék közgyűléseinek ünnepi műsorára, amelyet a Vármegyeháza dísztermében tartottak. A himnuszok és a megyeszignál elhangzását követően Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, ez a 47. évforduló alkalmat kínál arra, hogy közel fél évszázad távlatából ítéljük meg az eseményeket, áttekintsük közös múltunk tapasztalatait. Azon a fogalommá vált napon sűrűsödő fájdalmak törtek felszínre, elsősorban Magyarország hagyományos jelképeinek elnyomásából fakadóan, közrejátszott még a beszolgáltatási rendszer, az orosz jelenlét, s a tagosítás is folytatódott. Megyénkben ezért több helyütt talált utat magának a keserűség, az első tüntetés Bonyhádon, október 26-án zajlott le, Szekszárdon pedig a mai 56-os szobor helyén álló szovjet emlékművet döntötték le. A forradalmi események, mint tudjuk, sehol nem követeltek halálos áldozatot, és ezek nélkül nem alakulhatott volna ki a többpártrendszer. Az elnök asszony a 300 éve kezdődött Rákóczi szabadságharc kapcsán Deák Ferencet említette, állította példaképül, miként lehet közmegegyezést keresni, megteremtve ezzel az alkotás legfontosabb feltételét. Az ünnepi köszöntő után a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium diákjai és a szintén gyönki zeneiskola fúvószenekarának tagjai köszöntötték műsorral a résztvevőket. Magyarul és németül hangzottak ^^ Ady A föl-földobott kő, Rilke őV nap című versei, s a muzsika ismét nemzetközi nyelvnek bizonyult. Jövőre lesz tízéves a bautzeni kapcsolat. Nem kellett azonban egy teljes évtizednek eltelnie ahhoz, hogy egymásra találjanak a jó szándékú emberek, a színházak, az adományok, a gyermekjátékok; a kultúrák a maguk teljességében. A jövőben a gazdasági célú összefogáson lesz a fő hangsúly. Panyi Zita Rendőrségi jutalmazások A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság a Magyar Köztársaság kikiáltásának tizennegyedik és az 56-os forradalom és szabadságharc 47. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén elismerésben részesítette több hivatásos és közalkalmazotti státusban lévő munkatársát. A parancsismertetésben elhangzott: Borsos István nyugállományú rendőr alezredest ezredessé nevezte ki a belügyminiszter, az országos rendőr-főkapitányság vezetője dicséretben és jutalomban részesítette Bartkó András rendőr főtörzsőrmestert, valamint Szőke Attila r. őrnagyot rendőr ezredessé, Rőfiné Bors Eva, Bihari Anikó, Kreiner József századosokat őrnaggyá, Bognár Szilveszter és Horváth Péter főhadnagyot századossá, Valentik Zsolt hadnagyot pedig főhadnagygyá léptette elő. A Tolna Megyei Rendőr-főka^^ tányság vezetője, dr. Kustra Józsid rendőr ezredes további kilenc rendőrt soron kívül előléptetett, harmincöt főt jutalomban részesített szolgálati feladatainak kimagaslóan jó teljesítéséért, majd két közalkalmazott számára főmunkatársi és öt számára munkatársi címet adományozott. A főkapitány hangsúlyozta: azok vehettek át jutalmat, akik a jó teljesítményt nyújtó rendőri szervezeten belül is kiemelkedően végezték munkájukat és ezzel elősegítették a rendőrség pozitív megítélését, a közbiztonság megteremtését. - m - Fotó: N. Á. t