Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-11-02 / 38. szám

M­, SZEKSZÁRDI yüsarn4p 2003. NOVEMBER 2. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK! „Amit szülői házból hoztunk, az soha nem kopik el" Azt javasolta Szakái László okle­veles agrármérnök, hogy nyugdí­jas társával, Mayer Rezsővel be­szélgessünk, aki 1993 óta elnöke a Tolna Megyei Nyugdíjas Szer­vezetek Érdekszövetségének. Egy nagyon kis faluban, az akkor Veszprém, ma Fejér me­gyei Dégen nőttem föl. Rajtam kívül nem sokan tudják, hogy Dég annak a Festetics Sándor grófnak a faluja volt, aki a hat közül az egyik Nyilaskeresztes Párt pénzmágnása volt, ugyanis ő pénzelte a másik ötöt is. - Szívesen hallanék olyan történe­teket, amelyek a gyermeki közéleti­séget tükrözik. Mert aki évtizedeken át társadalmi megbízatásban dolgo­zik másokért bizonyára egész fiata­lon is aktív volt. - Nem is tudom, melyiket válasz­szam közülük. De tudja, a német közmondás szerint hazulról indul el minden. Saját szavaimmal ez annyit tesz, hogy amit a szülői házból hoz­tunk, az - jó esetben - soha nem ko­pik el. Apám Zámolyon született, heten voltak testvérek, s 14 éves ko­rában árva lett. Édesanyám apja, a Krausz nagypapa vándortanító volt, később kereskedést nyitott. Az sem kis dolog, hogy a kilencszázas évek elején édesanyám kereskedelmi érettségit szerzett. Édesapámról még annyit, hogy állandó jelleggel mozgalmi életet élt, például elnöke volt az Iparos Körnek 1939-ig. Mel­lette műkedvelőként színészkedett. - Ön is szavalt korábban, sőt da­rabokban lépett föl. De nem ez tette ismertté. - Nem. Sokan tudják, hogy a tex­til szakmában nem csak Szekszár­don, hanem szinte az egész ország­ban ismernek. Édesapámat követ­tem, aki az Osztrák-Magyar Monar­chiában tanulta a szakmát Bécsben, Prágában és Budapesten. így három nyelven beszélt. Szép gyermekko­rom volt, hiszen intelligens család­ban nőttem föl. A műveltséget oly­kor észrevétlenül, ám általában tu­datosan átadták nekünk, gyerekek­nek a szüleink, amiért a mai napig hálás vagyok. - Ki vásárolja a ruháit? Ezt azért kérdem, mert mindig választéko­san, ízlésesen öltözködik. - Jő néhány éve magam járok az üzletekbe, mindent én vásárolok, mert a feleségem, akivel 57 eszten­deje kötöttük össze életünket, nem­igen jár az utcára, s nem is enge­dem. Korábban ő vette meg nekem is az ingeket, a pulcsikat... mindent. Ebből soha nem volt nézetkülönb­ség köztünk, mivel összecsiszoló­dott az ízlésünk. - A kifejezéssel nem akarom megsér­teni, de úgy tapaszta­lom, ön jelenség a vá­rosban. - Ez miért sértene? Ha az embert észre­veszik az utcán, s nem kell behúznia a nyakát, az a mai világban óriási do­log. Na, én ezért vagyok "nyugodt. Azt szoktam mondani, hogy bizony vannak emberek, akik korábban va­lamilyen tisztséget töltöttek be, ám most mindenáron le akarják tagadni önmagukat, és a múltjukat... - Korábbi találkozásunkkor emlí­tette beszélgetését Horn Gyulával. - Tudom, mire gondol. Úgy em­lékszem, 1995-ben nyugdíjas veze­tői körben találkoztunk Horn Gyula miniszterelnökkel. A bizalmas be­szélgetés során megkérdezte a véle­ményemet, hogy miért haragszanak olyan sokan az „újgazdagokra"? így válaszoltam: „Miniszterelnök úr, nem az újgazdagokra dühösek az emberek, hanem az anyagi javaik megszerzésének módja és gyorsasá­ga irritálja a tömeget." - 1993 óta fontos tisztséget tölt be a Tolna Megyei Nyugdíjas Szerveze­tek Érdekszövetségének elnökeként. - Büszke vagyok, mert többedik alkalommal választottak meg, ami fontos visszajelzés. Nagyon jó kap­csolatot alakítottunk ki a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatósággal. Bármilyen ügyben fordulunk hozzá­juk, készségesen segítenek. Nézze ezt a listát, amelyen az igazgatóság és más fontos és gyakran szükséges telefonszámok vannak. Elküldtük mind az 55 alapszervezetünknek. Számos konkrét gonddal is felkeres­nek bennünket az idős emberek. Vannak olyan problémák, amiket meg lehet oldani, de a „paciens" nem tudja, hogy hol. De olyanok is vannak, amelyekre nincs megoldás. Ezt én kerek perec megmondom, s nem hitegetem az embereket. - Akcióik? - Idén alma, hagyma, zöldség, tört paprika akciót szerveztünk. Az ország minden részéből hoztuk az olcsó árut, hogy ily módon is segít­sük az idős embereket. - Fantasztikus rend van az irodá­jában. Ki pakol ön után? - Én magam. Nem is engedném, hogy bárki hozzányúljon az iratok­hoz. Egyébként a papírokat illetően nagyon precíz vagyok. - Ki következzen? - Szeretném, ha Péti Imrével a rendszerváltást megelőző, illetve követő időről beszélgetnének. V. Horváth Mária • Fotó: Nagy Ági Ünnepi közeyűlés bautzeni vendegekkel A delegáció október 22-től 26-ig vendégeskedett nálunk, ismerked­ve Tengeliccel, Szekszárddal, Györkönnyel, Faddal, Sióagárddal, tehát Tolna megye szellemi, kultu­rális értékeit termelő települések­kel, annak lakóival. Pénteken láto­gatást tettek a Parlamentben Tóth Gyula országgyűlési képviselő ve­zetésével. A forradalmi nap dél­utánján került sor a megyék köz­gyűléseinek ünnepi műsorára, amelyet a Vármegyeháza díszter­mében tartottak. A himnuszok és a megyeszignál elhangzását követő­en Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Önkormányzat elnö­ke köszöntötte a jelenlévőket. El­mondta, ez a 47. évforduló alkal­mat kínál arra, hogy közel fél év­század távlatából ítéljük meg az eseményeket, áttekintsük közös múltunk tapasztalatait. Azon a fo­galommá vált napon sűrűsödő fáj­dalmak törtek felszínre, elsősorban Magyarország hagyományos jelké­peinek elnyomásából fakadóan, közrejátszott még a beszolgáltatási rendszer, az orosz jelenlét, s a tago­sítás is folytatódott. Megyénkben ezért több helyütt talált utat magá­nak a keserűség, az első tüntetés Bonyhádon, október 26-án zajlott le, Szekszárdon pedig a mai 56-os szobor helyén álló szovjet emlék­művet döntötték le. A forradalmi események, mint tudjuk, sehol nem követeltek halálos áldozatot, és ezek nélkül nem alakulhatott volna ki a többpártrendszer. Az el­nök asszony a 300 éve kezdődött Rákóczi szabadságharc kapcsán Deák Ferencet említette, állította példaképül, miként lehet közmeg­egyezést keresni, megteremtve ez­zel az alkotás legfontosabb feltéte­lét. Az ünnepi köszöntő után a gyön­ki Tolnai Lajos Gimnázium diákjai és a szintén gyönki zeneiskola fú­vószenekarának tagjai köszöntöt­ték műsorral a résztvevőket. Ma­gyarul és németül hangzottak ^^ Ady A föl-földobott kő, Rilke őV nap című versei, s a muzsika ismét nemzetközi nyelvnek bizonyult. Jövőre lesz tízéves a bautzeni kapcsolat. Nem kellett azonban egy teljes évtizednek eltelnie ah­hoz, hogy egymásra találjanak a jó szándékú emberek, a színházak, az adományok, a gyermekjátékok; a kultúrák a maguk teljességében. A jövőben a gazdasági célú össze­fogáson lesz a fő hangsúly. Panyi Zita Rendőrségi jutalmazások A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság a Magyar Köztársaság kikiáltásának ti­zennegyedik és az 56-os forradalom és szabadságharc 47. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségén elisme­résben részesítette több hivatásos és közalkalmazotti státusban lévő munka­társát. A parancsismertetésben elhang­zott: Borsos István nyugállományú rendőr alezredest ezredessé nevez­te ki a belügyminiszter, az orszá­gos rendőr-főkapitányság vezetője dicséretben és jutalomban részesí­tette Bartkó András rendőr főtörzs­őrmestert, valamint Szőke Attila r. őrnagyot rendőr ezredessé, Rőfiné Bors Eva, Bihari Anikó, Kreiner Jó­zsef századosokat őrnaggyá, Bog­nár Szilveszter és Horváth Péter fő­hadnagyot századossá, Valentik Zsolt hadnagyot pedig főhadnagy­gyá léptette elő. A Tolna Megyei Rendőr-főka^^ tányság vezetője, dr. Kustra Józsid rendőr ezredes további kilenc rend­őrt soron kívül előléptetett, har­mincöt főt jutalomban részesített szolgálati feladatainak kimagasló­an jó teljesítéséért, majd két közal­kalmazott számára fő­munkatársi és öt számá­ra munkatár­si címet ado­mányozott. A főkapi­tány hangsú­lyozta: azok vehettek át jutalmat, akik a jó tel­jesítményt nyújtó rend­őri szervezeten belül is kiemelke­dően végezték munkájukat és ez­zel elősegítették a rendőrség pozi­tív megítélését, a közbiztonság megteremtését. - m - Fotó: N. Á. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom