Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-10-26 / 37. szám

SZEKSZÁRDI US­w JÍ.UU6HKUI msArnap 2003. OKTOBER 26. A KSC egy hajszállal maradt le a győzelemről Szombaton volt a kosárlabda női NB I első bajnoki fordulója a szekszárdi sportcsarnokban. Az esélyesebbnek tartott Diósgyőr KSK csak az utolsó pil­lanatban tudott nyerni az Atomerőmű KSC-vel szemben. A fordulatokkal teli küzdelmet négyszáz néző izgulta végig. Az első negyedben a szekszárdi csapat egy ponttal vezetett a vendég­csapattal szemben, ám az első félidőt a Diósgyőr döntetlenre hozta. A következő tíz perc ismét az Atomerőmű KSC-é volt (14-12), a véghajrá­ra azonban elfogyott az erő, így a vendégcsapat végül ötpontos előnnyel zárta a mérkőzést. Végeredmény: 58-63. Csapatösszeállítás: HÓF­MANN (14/6), Hersics (-), Tóth Zs. (12/6), FARKAS (11/3), NÉMETH (17/6). Csere: Hegyi (2), Tamás (2), Fedor (-). Egy bukás romokba döntötte a vébé-álmokat Nagyon hegyeztük a fülünket a napok­ban Kanadában lezajlott felnőtt U23-as és ifjúsági világbajnokságról érkező hírekre, a két szekszárdi fiúra Haiszer Ákosra és Liska Gergőre voltunk első­sorban kíváncsiak. A hírügynökségek­nek nem adott különösebb munkát a szekszárdi titánok szereplése - mert­hogy nem tudták befejezni a versenyt. A két szekszárdi ifista bukásba keveredett - és már nem sikerült befogniuk a mellettük elszáguldo­zó kisebb-nagyobb bolyokat, spon­tán módon összeálló triókat, kvar­tetteket, vagy éppen kvintetteket. Aki roppant mód sajnálja, hogy nem sikerült a lehető legfontosabb versenyen hitelesíteni az eddigi si­kereket, az nem más, mint a ver­senyzőket ifi kapitányként elkísérő szekszárdi edző, Schneider Kon­rád. - A világbajnokságokon a szoká­sosnál valamivel nehezebb, két ko­moly heggyel is tarkított pályán kellett teljesíteni a 125 km-t. Aki az első három kört teljesíteni tudta, az már jelzés volt arra, hogy nem gyenge ezen a szinten sem - eleve­nítette fel a vébéfutamot Schneider Konrád. - Eltelt még két kör és az első komolyabb tömegbukásba saj­nos a mi fiaink is beleszaladtak, ami még önmagában nem lett vol­na akkora baj. Ekkor az ötödik kör­ben még az élmezőny nyomában voltak, a későbbi győztessel azo­nos idővel, ez nem utólagos meg­magyarázása a dolgoknak, ez így volt. Elég komoly versenyzőkkel: svájciakkal, olaszokkal, hollandok­kal kerültek a bukásba, akiknek voltak embereik az előttünk levő mezőnyökben. Mindössze tíz má­sodpercen múlott, hogy elkerüljék ezt a későbbiekre nézve végzetes­nek bizonyuló szerencsétlenséget, és akkor... Tudom, hogy a sportban nincs „ha", de az több mint valószí­nű, hogy a mezőny első felében ­hatvan-hetven körül - végeznek a legrosszabb esetben. A Szlovákiá­ban versenyző Zsombok Dániel ép­pen el tudott menni, így a mezőny első felében végzett, a 140 induló közül a 63. helyen zárt. Arra ala­pozva, hogy Haiszer jobban állt a világranglistán, mint Zsombok, ok­kal feltételezhetem: ha nincs a bu­kás, akkor ő még előkelőbb helye­zésre képes. - Látták az egész bukást, vagy csak hallottak róla? - Ott történt minden a szemünk láttára a depónk előtt. Egy frissítés­re kiálló versenyző visszatérve le­keresztezte az utána jövők tucatjait. - A rutintalanság számlájára is írható, hogy fennakadtak, nem tudták folytatni a versenyt? - Nem hinném... Egy dolog vi­szont - a pszichológus által is meg­erősített módon - zavarhatta ver­senyzőimet, mert ilyennel még hosszú évtizedekre visszatekintő edzői pályafutásom során sem ta­lálkoztam. A verseny előtt közzé­tették, hogy az, aki képességei, fel­készültsége okán nem tudja befe­jezni a 125 km-es versenyt, annak százötvenezer forintnak megfelelő eurót kell befizetnie. Az egész eljá­rást etikátlannak ítéltük. Nagyon sajnáltam, hogy nem tudtuk megis­mételni azt, amit korábban nem sokkal rosszabb versenyeken bizo­nyítottunk. S ha a nálunk versenyző serdülő­ket nem keríti hatalmába a diszkó­őrület, és elvégzik azt, amit kérünk tőlük, akkor biztos vagyok benne, hogy újabb három-négy magyar bajnoki címben, és ezzel bizonyít­hatjuk azt, hogy nem járt el fölöt­tünk az idő. Azt szeretném, ha a luxemburgiakkal egy hosszabb tá­vú szerződést sikerülne kötnünk, szívesen dolgoznánk a kezük alá. B. Gy Változik a sportfinanszírozás Be kell látnunk, ennyi sportág állami fi­nanszírozása akkor sem indokolt, ha nagyobbat szakíthatnánk a költségve­tés tortájából, mint évi tizenhatmilliárd - mondta a sportminiszter a Magyar Sportújságírók Országos Szervezete által szervezett sportfórumon Tápió­szentmártonon. Gyurcsány Ferenc tárcavezető ezen kijelentése után megy a talál­gatás vajon jövőre miként lesz az új időszámítás a magyar sportfinan­szírozásban. Mely sportágak ma­radnak az állam kedvezményezett­jei továbbra is a hozzávetőlegesen húszból? Van már bizonyos elképzelése a sporttárcának a karcsúsításra - ön­magukat a kormányzati előírások­nak megfelelően mintegy tíz száza­lékkal veszik rövidebbre - például a technikai és a honvédelmi irá­nyultságú sportágak körében. A klasszikus olimpiai sportágaknál úgy tűnik, a jövő évi olimpiát min­denképpen megvárják, majd meg­vizsgálják az elmúlt egy vagy két évtized eredményességét. Vita alakult ki a futballutánpót­lás-nevelést szolgáló két évvel ez­előtt elindított Bozsik-programról. A kluboktól kiszivárgott hírek sze­rint már az egyes programot sem kívánják a tárcánál oly módon, mint eddig, a kettesről pedig már szó sincs. A sporttárca első embere cáfolta az országszerte terjedő mendemondákat, elöljáróban le­szögezte cirka hatszázmilliót szán­nak a futballutánpótlás-nevelés serkentésére, de...! Saját tapaszta­latuk, kontrolijuk szerint a Bozsik­program közel sem olyan sikertör­ténet, mint azt a sportág berkeiben igyekeznek beállítani. Úgy látják, nem került be a rendszerbe annyi új gyerek, mint amiről a statiszti­kák szólnak: sok Bozsikos gyerek a Góliát nyilvántartásában is szere­pel. A minisztérium meglátása sze­rint a pénzekből sem mindig a csa­patokhoz, a gyerekekhez érkezett a legtöbb. Mint mondta, nem akar­nak általánosítani, de felettébb j nakvóak a nagy számú ross^ pasztalat alapján. Az MLSZ nap hivatalos volt a fórumra, és meg is ragadta az alkalmat a reagá­lásra: heti egy-két edzéssel sok gye­rek megmozgatása is legföljebb szabadidősport kategória, de a mi­nőségi utánpótlás-nevelés szem­pontjából kidobott pénz lesz a rá szánt félmilliárd. Erről a kérdésről minden bizony­nyal több vélemény lát majd napvi­lágot az elkövetkezendő napokban. Tekintettel, hogy a jelen és a közel­jövő különösebb nemzetközi sike­rekkel felnőtt szinten nem kecseg­tet, így a közvetlen utánpótlás ügyében nem lehet közömbös, hogy szervezeti keretében és szak­mai színvonalában mi történik. Eb­ben a vitázó felek minden bizony­nyal egyetértenek. Bálint György Országos íjászverseny Sötétvölgyben Lapunk megjelenésével egy időben pénteken tíz órától százhúsz versenyző érkezik az ország minden tájáról, hogy összemérhesse tudását az Alisca Nyilai által szervezett VII. Alisca-Blattner Kupán a sötétvölgyi parkerdőben. A versenyzők bármely kategóriában, bármilyen típusú íjjal indulhatnak amatőr és profi kategóriában. Alsó korhatár: hat év. Felső korhatár nincs. (Archív képünk egy régebbi verseny díjátadásán készült :)

Next

/
Oldalképek
Tartalom