Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-09-28 / 33. szám

SZEKSZÁRDI 2003. SZEPTEMBER 28. 3 m JLLJU/AKLfl VASÁRNAP EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP LXV Országos mintaszüret nálunk Folytatás az 1. oldalról. (E szempontból jó helyre men­tek: Gyürky Antal Augusz szüre­telési módját már 1869-ben or­szágos példának állí­totta...) ' Ilyen előzmények után zajlott le októ­ber l-jén és 2-án „ha nem is túlságosan nagy, de elég élénk érdeklődés között" a mintaszüret, amelyre „különösen vidékről jöttek be számosan". S most adjuk át a szót a Közérdek egykori újságírójának. „A szüretet a báró » ~chell-féle palán­l(hegyi) szőlőben tartották meg, ahol Boross Zoltán intéző fogadta a vendégeket, a különféle gépeket pedig Hayt Ferenc borászati felügyelő mutatta be. Legelő­ször a szüretelésen kezdték: 60-65 szedő forgolódott az alkalmatos szedőollókkal a 12 magyar holdas (kb. 5 hektáros) szőlőben, amely az idén 24-26 fokos (!) mustot produkált. A le­Boross Zoltán - tíz év múlva, népfelkelő századosként szedett szőlő a kúpos hengerű zúzóba és réblizőbe jött először, onnan aztán a nyolc hektoliteres borsajtó nyomta ki belőle a pom­pás levet. A bemutatott célszerű szüretelő eszközök közül főleg a Bourdill-féle szivattyú, de legki­vált a hordóforrázó keltett általá­nos elismerést: egy perc alatt ké­pes felforralni egy jó kanna vizet, így a hordóforralás vele gyerekjá­ték. A szüretnek volt azonban más érdekessége is, a pincének meg­tekintése, ahol a kóstolgatásra sorra megnyíltak a hordók, s di­csekedően gyöngyözött nemes nedvük a kristálypohárban. Dél­ben, a báró nevében Boross inté­ző mindkét napon ebédre látta az ott voltakat. A szüretet még ma is folytatják, mivel több ér­deklődő jelentkezett vidékről..." Ha hozzátesszük, hogy ugyanek­kor a város egy másik pontján az első magyar mozgófilm készült a szőlőművelésről és szüretelés­ről, méltán nevezhetjük sikeres­nek az egykori mintaszüretet. Dr. Töttős Gábor ÉSZ-LELETEK 7. Koccanáskultúra A nevezetes autómentes napon a Wesse­lényi és Arany János utca hírhedt keresz­teződésben összecsattant egy szabályosan közlekedő Trabant és egy sietős dolgú, bal­ról elévágódott személyautó. Honecker bosszújának tulajdonosa hiába fékezett csikorogva, a bal első lámpáját üvegtör­melékké alázta a talán még mindig a rendőrnő jelzésén mélázó szembejövő. Ki­szálltak, megnézték, megegyeztek. A két ifjú férfi sem nem anyázott, sem rendőrt nem hívott, hanem pár rövid mondat után a baleset okozója elöl, a tra­bis hátul behúzott az Arany János utcába. Némi szépséghiba, hogy a reklámautó kis­sé szembe ment az emeletes házak mögöt­ti egyirányú utcán, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy nem szökött meg, s gon­dolom, mindent kulturáltan elintéztek. Azaz csak majdnem mindent: ahogy az már lenni szokott a koccanás helyén ma­radt az üvegcserép. Szekszárdon legalább négy-öt ilyen helyszínnyom mindig van. (A hétvégeken a duhajkedvű sörösüvegtö­rők háborítatlanul szaporítják ezeket a csapdákat.) Ezzel az egyébként szemmel láthatón jól nevelt urak nem törődtek: az autóknak nem nagyon árt, a kerékpáros meg jobb, ha figyel. Ha már egyszer miat­ta zárták le a központot, ez a legkeve­sebb... -ős-bor // A HÓNAP MUTARGYA Szekszárdon még fellelhető értékeink Pátzay Pál „Lábát törlő" című alko­tása 1955-ben készült, tipikusan jellemző Pátzay e művészeti kor­szakára. A tökéletes anatómia, a mozdulat finomsága és a karon át­vetett anyag földig tartó hosszú íve olyan összhangot teremt, ami fe­» lteti a bronz, mint formaadó yag súlyát és tömörségét, köny­nyeddé, szinte légiessé teszi az al­kotást, amit teljessé tesz az egész felületre jellemző tökéletes kidol­gozás és selymes fény. Pátzay Pál (Kapuvár, 1896-1979) A XX. századi magyar szobrászmű­vészet egyik legkiemelkedőbb mű­vésze az újklasszicizmus legrango­sabb képviselője. Tehetsége már fi­atalon megmutatkozott, így alkotá­sai már 1916-tól megtalálhatóak ha­zai és később külföldi kiállításo­kon. Kiegyensúlyozott szerkezetű, nyugodt alaphangú, finom kezelé­sű alakjai, egyszerű formákat hang­súlyozó karakteres portréi kiváló­ak. Kezdetben az expresszioniz­mus vonzotta, alapítója a Gresham­körnek. Szoros barátság fűzte a századelő nagy művészeihez, akik­kel gyakran közös kiállításokon szerepelt. (1918 Kassák által rende­zett III. demonstratív kiállítás, 1931. Ernst Múzeum közös kiállítás Aba­Novákkal.) Később rátalált önma­gára és a klasszikus művészet for­rásai és értékei határozták meg mű­vészetét. Műveit a magyar XX. szá­zadi szobrászat legnagyobb teljesít­ményei között tartjuk számon. Köztéri szobrai: Hunyadi-emlékmű (Pécs), Munkácsy-szobor (Kapu­vár), Szent István Bazilika, Szűz Mária- és Szent József-szobor. Az 1937-es párizsi világkiállítás ma­gyar pavilonjának 4 méter magas Szent István hársfa szobráért díjat kapott. Vékony Péter becsüs EL V * A Belvárosi Galéria Ha K1NALATA SW KERÁMIA É5 PORCELÁN KISPLASZTIKÁK *> DÍSZTÁRGYAK Szolgáltatásunk: KÉPKERETEZÉS /\ <J-<>sztíoál tinién 9-18 Sváig várjuk az évdekUfööket.' so FESTMENYEK BO GRAFIKÁK so RÉZMETSZETEK ® TŰZZOMÁNCOK 1 Szekszárd, Liszt F. tér 2. Telefon: 510-226 -Tf mmmmJtt 2003. szeptemberben induló tanfolyamok 1. Számítógép-kezelő (OKJ-szám: 33 4641 01) 2. ECDL vizsgára felkészítő tanfolyamok, vizsgáztatás 3. Gépíró- és szövegszerkesztő á«j| (OKJ-szám: 33 3404 02) 4. Számítástechnikai programozó (OKJ-szám: 54 464104) 5. Rendszerinformatikus (OKJ-szám: 54 4641 03) 6. Gazdasági informatikus I. (OKJ-szám: 54 4641 01) 7. Kereskedelmi menedzser (OKJ-szám: 54 3434 02) Munkanélküliek, gyesen, gyeden lévők támogatást kérhetnek! Jelentkezés és tájékoztatás: 505 DIDACTIC Oktató és Oktatásszervező Bt. 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 15. • Telefon: 06-20/9120-487 e-mail: didactic@tolna.net • OKÉV ny.sz. 03-0065-02 *** * * * * ECIIL * * . * * * «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom