Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-09-21 / 32. szám

SZEKSZÁRDI M­VASARNAP 2003. SZEPTEMBER 21. ERDEKLI? BEMUTATJUK! „Minden gyerekben van érték, csak meg kell találni" Szenczi László matematikus, nyugalmazott középiskolai ta­nár azzal adta át a jelképes stafétabotot Szily Lajosnak, a Művészeti Iskola trombita ta­nárának, hogy beszéljen a sze­retettel folytatott oktatásról. - Pedagógusként mi a cél­ravezetőbb: szeretettel taní­tani vagy szigorúan, de közömbö­sen, esetleg szeretettel és szigorral? - Vallom, hogy az utóbbi, kiegé­szítve a szakmai hozzáértéssel. Sőt, hozzáteszem a barátsággal párosuló fegyelmet. Azt pedig hangsúlyo­zom, hogy minden gyerekben van érték, csak meg kell találni. - Nem élnek vissza a gyerekek a szeretettel? - Nem. Ha mégis? Azt nyomban észreveszem. Olyankor nem vonom meg a kedvességet, ám a szigort, a fegyelmet egy kicsit fokozom. - Említette a barátságot. Tanár és diák között valóban lehet barátság­ról szó? - Hozzánk második osztálytól jár­nak a diákok. A legkisebbekkel ba­rátságos vagyok, ám a nagyob­bakkal baráti kapcsolat alakul ki. A fölsősökkel nagyokat beszélgetünk, magánjellegű dolgaikról is beszá­molnak, s igénylik a véleményemet. Ilyenkor elmondom, hogy annak idején hogyan éltem meg a fölvetett problémákat, s hogyan látom azo­kat felnőttként. Ezek a kapcsolatok olykor annyira elmélyülnek, hogy miután felnőnek a diákok megma­radnak. Említhetem Blumenstein Gábort és Hepp Attilát, akik már művésztanárok. De a többi volt diá­kom is meglátogat, ami jólesik. - Említette, hogy beavatja diákjait gyerekkori problémáiba. Hogyan élt annak idején, voltak-e példakép pe­dagógusai? - Nagykanizsán, a zeneiskolában volt egy kedves és melegszívű taná­rom, akitől nagyon sok szeretetet kaptam, ám amikor nem gyakorol­tam eleget, rendesen megdorgált. Egyébként én elsősorban a családtól - Hahóton, egy kisfaluban éltünk ­kaptam meg az irányítást. Nehéz időszakban, a téesz-alapítás idején és nehéz paraszti munkában nőt­tünk föl. Bizony, keményen elnás­pángolt, ha nem úgy végeztem a dolgomat, ahogyan kell. Tehát tőle kaptam a fegyelmet és fegyelmezett­séget, a munkába vetett hitet, édes­anyámtól pedig a kedvességet, a szeretetet és a megértést. -És a szakma tiszteletét? - Elsőként Vönöczky Endrénét említem, aki Pécsen, a konzervatóri­umban volt az osztályfőnököm, s ő tanította a szolfézst. Valamint ő volt a kis falvakból a nagyváros­ba került kisdiákok „mamája" is... A főisko­lán remek, nagyon jó és szeretetre méltó em­ber, egyben kiváló mu­zsikus volt a trombita tanárom. Galambos Já­nosnak hívták. Ő volt „Lagzi Lajcsi" nagypapája. Neki a szívében volt a muzsika. - A gyerekekhez közel álló tanár­ként nem esett nehezére tíz éven át igazgatni a zeneiskolát? - Persze, hogy nem, hiszen 1990 és 2000 között sem szakadtam el a tanítványoktól, előtte „edzettem", hiszen hét évig voltam igazgatóhe­lyettes Thész László mellett. Akkori­ban kezdtük mi is kialakítani azt a struktúrát, ami Európában akkor már működött. Korábban egyetlen alapítványa sem volt az iskolának, s rövid idő alatt ötöt hoztunk létre. Az elsőt, a Thész László Zenei Alapít­ványt dr. Méry Évával, a Művésze­tek Háza akkori igazgatójával közö­sen szerveztük meg. De említhetem az együtteseket is, melyek közül kettő működött, amikor átvettem az intézmény irányítását. Abban az időben, 1994-1996 között, került sor az iskola teljes rekonstrukciójára is, és az én ötletemként akkor építették be a tetőteret. A beruházás összkölt­sége 50 millió forint volt, ami pályá­zatokon nyert támogatásból és a vá­ros biztosította önrészből jött össze. - Remek énekhangja van, több kó­rusban énekelt. Ez is családi örök­ség? - Édesapámtól örököltem. Évtize­deken keresztül énekelt a templom­ban. Nagyon szép tenor hangja volt. Sokszor azért hívták meg lakodal­makba, hogy nótázzon, amit rendkí­vül kulturáltan tett és ragaszkodott a legszebb magyar nótákhoz: Piros rózsák beszélgetnek... vagy Galamb szívet örököltem... - A szekszárdivá lett Szily család hogyan él? - Feleségem vezeti a katolikus óvodát. Három gyermekünk van: Boglárka 17 éves, Ákos 13, Máté pe­dig kilenc esztendős. Egyikük sem tanul hangszeren, hanem sportol­nak. Ami pedig nagyon fontos a csa­lád számára, néhány éve velünk él édesanyám is. Szeretném, ha dr. Kelemen End­re, nyugalmazott sebész főorvos és nagyszerű muzsikus arról is szólna, hogyan lehet a sok munka utáni esztendőket tartalmasan élni. V. Horváth Mária Fotó: N. Á. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet innovációs és fejlesztési szervezet vezetői állásának betöltésére A szervezet célja Szekszárd város infrastruktúrájának fejlesztése, ehhez pá­lyázati források felkutatása, igénybe vétele, üzletviteli tanácsadás, ingatlan­kezelés, valamint egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás nyújtása. A vezető feladatai: 1. Állami és egyéb pályázatok folyama­tos figyelemmel kisérése a teljes írott és az elektronikus forrásanyag (nyomtatott sajtó, rádió, televízió, internet stb.) tekintetében. 2. Pályázati források felkutatása. 3. Folyamatos kapcsolattartás a pályá­zatot kiíró szervekkel. 4. Pályázatok elkészítése. 5. A pályázatok, illetve a pályázatok se­gítségével megvalósítandó beruhá­zások végrehajtásának koordinálása és a végrehajtásról történő beszámo­ló elkészítése. 6. A pályázatokkal kapcsolatos elszá­molások, zárójelentések elkészítése. A jelentkezés feltételei: 1. Közgazdaságtudományi egyetemi végzettség. 2. Középfokú „C" típusú német és/vagy angol nyelvvizsga. 3. Büntetlen előélet. 4. Magyar állampolgárság. A vezetői gyakorlat a pályázat elbírálá­sa során előnyt jelent. A pályázónak csatolnia kell Szekszárd Megyei Jogú Város középtávú fejleszté­si tervéhez illeszkedő, a szervezet kö­zéptávú fejlesztési elképzeléseit is ma­gában foglaló üzleti tervet. Az elbírálás során előnyt jelent pályá­zatok elkészítése, végrehajtása terén szerzett szakmai gyakorlat, valamint európai idegen nyelv legalább társalgá­si szintű ismerete. Csatolandó mellékletek: 1. Részletes szakmai önéletrajz. 2. A szakirányú végzettséget és egyéb végzettséget igazoló oklevél másola­ta. 3. Három hónapnál nem régebbi ható­sági erkölcsi bizonyítvány. 4. A nyelvtudást igazoló dokumentum másolata. A pályázatok beérkezésének határide­je: 2003. október 15. de. 10 óra A benyújtás helye: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárság 7100 Szekszárd, Bé­la tér 8. Szekszárd Megyei Jogú Város középtá­vú fejlesztési terve Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Főépítészi Irodáján tekinthető mea (hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráidfe pénteken 8-14 óráig). ^^ A pályázatok zárt borítékban, postai úton vagy személyesen (hétfőtől csü­törtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8.00­14.00 óráig) nyújthatók be. A borítékon kérjük nyomtatott nagybetűkkel a „PÁ­LYÁZAT INNOVÁCIÓ" jelzést feltüntet­ni. A pályázatok bontására 2003. októ­ber 15-én 10 órakor kerül sor. A pályá­zatok Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének októberi ülésén kerül­nek elbírálásra. A kiíró az eredménytelenné nyilvání­tás jogát fenntartja. Pályázati anyagot nem áll módunkban visszaszolgáltatni, a pályázó az általa benyújtott pályázattal összefüggésben szerzői jogdíjra és egyéb díjazásra nem tarthat igényt. A pályázattal kapcsolatban további fel­világosítás dr. Göttlinger István iroda­vezetőtől kérhető a 74/504-180 telefon­számon (hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig). ^^ EZ VALAMI EGESZEN MAS! Energia játszópark Folytatás az 1. oldalról. Az eddigi beruházás közel 16 millió forintos költségét három fő szponzor, a Paksi Atomerőmű, a PANNON POWER Rt. és az Al­fa-Nova Kft. finanszírozta. Jövő tavasszal következik a foly­tatás, amikor már kerítéssel védjük meg a játékokat és a parkot. Az ed­digi támogatók mellé további fel­ajánlások érkeztek a kerítés és a térburkolat finanszírozására. Maga a létesítmény sokcélú, messze több mint játszópark. A gyermekek ebben a korban ta­nulják meg a környezettudatos gondolkodás elemeit, a fenntartha­tó energiák különböző fajtáit, to­vábbá azt, hogy környezetünk érté­keire milyen módon kell vigyázni. A játszópark minden kis része a környezet megóvásának tudatosí­tását szolgálja, ezért - remélem - új minőség jelenik meg Szekszárdon. Gyakran kérdezik, hogy nem fél­tem-e az eszközöket a rongálástól. Persze, hogy bujkál ez az érzés is bennem, de szeretném elhinni, hogy a park a színvonalával is ne­velni fog a környezet megóvására. Már most remélem, a gyerekekkel sikerül elérni, hogy a téren ne le­gyen hulladék, szemét, érezze mindenki kötelezőnek - persze nem csak itt - , hogy ne szemetel­jen vagy ha szemetet lát, a másét, a még meg nem neveltét, azt tegye a hulladékgyűjtőbe. Egyébként pe­dig a park minden eszköze észre­vétlenül nevel. Kérdés: engedjük-e, hogy hasson ránk? N. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom