Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-09-21 / 32. szám

SZEKSZÁRDI 2003. SZEPTEMBER 21. VASÁRNAP A Szekszárdi Vasárnap pályázatának nyertesei ELSŐ DÍJ: SÓS DÓRA Életvonal (nagyszüleim emlékére) 1. Megérkezel. Veszel egy levegőt és elindulsz. Tágra nyitod a szemed, nem érted mit is látsz. Messze van, elképzelhetetlenül nagy és összetett. Saját magad igazítod hát, átírod és leegyszerűsíted. Figyelsz, átsiklik rajtad bármi, röpke benyomásokat, gondolatokat megjegyzel, tartalékolsz. 2. Még jobban körülnézel. Meresztgeted a szemed, de még mindig túl nagy falat. Mindig csak egyet előre, óvatosan, bizonytalanul, találgatva. Szikra pattan itt, fény villan ott. Amit eddig átéltél, néha megérted. Részben. Sokszor minden összezavarodik. Akarsz lépni, de csak egy helyben toporogsz. Nem tudod, merre indulj. Türelmetlen leszel, sietsz. Csalódsz, mert elvé^fetted az utat. Nem tetszik. Belekóstolsz egy egészsé^^es, de fonnyadt almába. Meglátsz egy fénylőt, frisset. Eldobod az egyiket, beleharapsz a másikba. Aztán észreveszed, hogy kukacosat leltél. 3. Éhezel a tanácsra. Adnak, de nem eleget, nem jól. Lépsz egyet, majd még egyet. Megijedsz, visszafordulsz. Hátranézel, nincs senki mögötted. Most vagy soha, elindulsz, hiszen TE döntesz. Akiket eddig magason láttál, most melletted van, de nem érnek rá veled foglalkozni. Egyedül vagy! Magadtól, magadért. Bánod a rohadt almát, melyet választottál és visszasírod az egészségeset, melyet elhajítottál. Rájössz, csak magadnak tartozol elszámolással. 4. Te is őrlődsz a malomban. Beléptél a menetbe, hát próbálj velük haladni, ha nincs merszed ellenkedő irányba indulni. Mert páni félelem van benned, csőlátásod rejteget. S aztán elmaradnak a párhuzamos ösvények, az ellentétes irány ellehetetlenedik. Csak egy utad van, elkéstél már. Vágyod a kapukat, melyek mellett elhaladtál. De nyílnak néha újak. TE nyitod őket végső kétségbeesésedben. Az nem biztos, hogy nem egy szakadékba lépsz. Másokkal osztozol, eszel, iszol, élsz. Utánzói, akár a majmok, egy birka vagy a nagy nyájból. Botorkálsz velük együtt. Vakon, mert nem látod a tömegtől azt, amerre haladsz. 5. A te teremtményeid nyom nélkül elhagynak. De te hagyod. Nem érted őket, pedig egykor egy voltál közülük. Hajnalodik. S kezdesz magányos lenni. Úgy érzed, már nincs út a talpad alatt. Elillant az évek során, melyeken átrohantál. A csúcsot rég elhagytad. A lejtőn rohansz lefele. Nincs fék. Vagy elfelejtetted? 6. Már régen csak zuhansz, süllyedsz. Kiesel a körforgásból. Azt hiszed az hagyott el, pedig te léptél ki. Önként. Mert nem bírtad az iramot. Nem látod értelmét eddigi terveidnek, melyeket be akarsz fejezni. Oktalanok. 7. S rájössz, nem kell befejezned semmit. Magasra jutottál? Mélybe zuhantál? Relatív. Minden relatív. No meg értelmetlen. S mindent megértesz. Az utolsó villanás adja a kulcsot a mindentudás ajtajához. Amikor végleg kiléptél, akkor már minden világos. TANULSÁG: Megérkezel -> Csillog a szemed, lépegetsz, előre-hátra. Csavarogsz, forogsz, erőltetsz, sietsz. Akarsz, megszerzel, eldobsz, markolod, majd eldobod. Tanulsz, majd elfelejted. Okosodsz, s elbutulsz. Azt hiszed, nyomokat hagysz hátra. Persze. Időszakosan. Melyek előbb-utóbb felszáradnak, s elillannak nyomtalanul. Próbálsz, görcsösen ragaszkodsz. Pénzbe, társakba kapaszkodsz. Javakba, újdonságokba, gyógyszerekbe, másokba kapaszkodsz. És amikor eljön az idő, önként elengedsz mindent. -> EGYEDÜL jöttél, EGYEDÜL mész el. ESZ-LELETEK 6. Levendulahalál Egész télen át díszlett a százhatvanas nyugati végén 15 levendulabokor. Maradéktalanul teljesítette, amit Marie-Luise Kreuter ír: „bőven tartalmaz illóolajokat, nyugtató, görcsoldó, idegeket erősítő hatása van". Hogyne lett volna, hiszen a Földközi-tenger környékén honos félcserje kerékpáros és gyalogos üdülésére szolgált, nemes daccal hányt fittyet a mínuszoknak, kipufogógáznak, hósózásnak. Valaki még tavasszal tövig lemetszette mind a 15 tő ágát, virágát. Elvégre rendnek kell lenni, hogy képzeli az a nyomorult növény, ha szőlőtőkék, fák fagynak ki, neki sem illenék virulnia. Fogjuk rá: öreg, azért bokrosodik, nosza metéljük le ötcentisre. Aztán felejtsük el öntözni, rá se hederítsünk a nyálszárasztó nyárban. A levendula tett egy-két óvatos kísérletet némi sarjadzásra. majd növényi emlékmű lett. Rövid kis életében még hallotta, hogyan búg föl a motoros fűrész a közeli olajfa tövében meg a gimnázium és a megyei önkormányzat mögött 70-80 éves fákat kidöntve. Akkor minek erőlködjön? Ha amazokat sem védik, neki miért járna különb vég1 Már ez a kis írás is külön megtiszteltetés, legtöbb, amit levendula elérhet az életben. Illetve, bocsánat, a halálban. -ős -bor MESELO EMLEKEINK 7. Családi események Ha e fogalmat fölidézzük, természetef

n a születésre, házasságkötésre és paláira gondolhatunk. A történelem y hozta, hogy negyedszázad különbséggel csaknem egy napra esett Szekszárdon egy nevezetes házasság és egy születés. A Tolnamegyei Közlöny, megyénk akkori egyetlen hetilapja Geiger Gyula ifjú nejével és kislányukkal 1878. szeptember 23-án adta hírül: „Geiger Gyula királyi törvényszéki jegyző, képzett fiatal tisztviselőink egyike vezette oltárhoz Benczelits Erzsike kisasszonyt, Benczelits Ignác törvényszéki bíró szép leányát." A férj tolnai származású (atyja Geiger Flórián építőmester) jogász, a jeles költő, Reviczky Gyula diáktársa és barátja volt. 0 maga is foglalkozik irodalommal: novellákat, színdarabokat ír, s az utóbbiak közül A díjnok címűt 1879 májusában mutatják be búcsúzóul a megyeszékhelyről távozó vándorszínészek. Az ifjú férj hamarosan ügyvédi irodát nyit a Pécsy-féle házban. Föltehetően feleségét is már ide viszi haza, s ezzel valóságos jogászkolónia alakul itt ki, mert két házzal alatta még Schwartzkopf (utóbb: Hollós) Alajos lakik, kertszomszédja az az Ujfalusy-család, amelynek férfi tagjai a megyét és a törvényszéket szolgálják. Ide jön majd vőként Babits Mihály atyja. A házasság után pontosan nyolc hónapra megszületik Geigerék leánya, akit Dienes Valériaként, az első magyar professzornőként ismerünk. Két évre rá atyja már újságot indít, amely hivatalosan először viseli homlo kán (Kenézy Csatár tanácsára) a Szek szúrd, névalakot, amiről a belügyminiszter épp 1903 szeptemberében dönt véglegesen. A véletlen úgy hozza, hogy a Szegzárd helyett immár Szekszárd nak írandó megyeszékhely első híres szülötte alig pár nap múlva jön világra. Mind atyai, mind anyai ágon neves famíliákból származik. Anyja Daróczy-leány, Biritópusztán született, ahogy 12 testvérének egyikemásika is, s ezek legifjabbika majdnem egyidős az ő 1903. szeptember 20-án született fiával, Esze Tamással. Nem véletlen, hogy a keresztségben ezt a nevet kapja: a híres kuruc brigadéros - aki épp az ő születése előtt kétszáz évvel kezdte a Rákóczi-szabadságharcot - egyenes ági szépapjának édes testvére. A kuruc Esze a fejedelemtől öt év múlva kap nemességet, tarpai, később peremartoni előnévvel. A soEsze Tamás nemesi címere kadik fokon leszármazott Tamás Balassagyarmaton végzi iskoláit, de az ötödik osztályt a szekth szárdi gimnáziumban \

járja, majd református teológus a fővárosban, itt és Debrecenben pedig filozófiát hallgat. Pápán avatták lelkésszé 1930-ban. Közel húsz évig szolgál, amikor a koalíciós évek utolsó vívmánya volt ez - a hadseregben próbaszolgálatos lelkész-alezredes lett, s papíron az is maradt 1950-ig. Ettől kezdve harminc évig a református konvent levéltári előadója, számos korszakalkotó gyűjtemény kiadója, emellett az idők folyamán több folyóirat, köztük az egyháztörténet szerkesztője. Az Új Magyar Életrajzi lexikon közel negyven önálló művét sorolja fölFelesége a világszerte ismert festő- és hímeskőművész, Mattioni Eszter, akivel együtt Szekszárd díszpolgárrá avatta őt is. Mindketten szeretett szülővárosukra hagyták gyűjteményüket, amely ma a vármegyeházi kiállításon tekinthető meg. Dr. Töttós Gábor