Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)
2003-09-21 / 32. szám
2003. SZEPTEMBER 21. . SZEKSZÁRDI Y4SARNAP ,Közjóért" díj kitüntetett j ei Az oklevél és a szobor sosem kerül „irattárba!" Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. augusztus 20-án Parrag Ferencnek, a Református Egyházközség presbiteri jegyzőjének, a „Közjóért" kitüntető díjat adományozta. A méltatásban többek között elhangzott, hogy Parrag Ferenc emberi értékei, erkölcsi értékítélete, egyházi, társadalmi szervezetekben önként vállalt és eredményes munkája a megye intenzív lakásépítésének segítésével vívta ki a S s lakóinak, az őt ló civil szervezeek és az önkormányzat képviselőinek elismerését. Amikor ezeket a sorokat írom, Parrag Ferenc családjában tízen ülik körül azt az ünnepi asztalt, amely mellett életének három fontos eseményét ünneplik. Születésnapját hihetetlen de 73 éves lett -, házassági évfordulóját - feleségével, Erzsikével 49 éve élnek boldog házasságban - s a megható emlékeket felelevenítő kitüntetést. - Amikor meghívót kapott az augusztus 20-i ünnepségre, bizonyára tudta, hogy valami készülődik... - Teljesen nem lehet az ilyesmit titokban tartani, mégis számomra nagyon megható és szép pillanatok voltak, amikor végighallgathattam, hogy miért tartottak érdemesnek • a kitüntetésre. Megmondom ntén, ha nem szégyelltem volna, férfi létemre elsírom magam. Az is nagyon fontos és erőt adó volt számomra, hogy a családomat magam mellett tudhattam. - Aki ismeri, az tudja, milyen kitartó erővel és akarattal győzte le a betegségét, s dolgozott, tette a dolgát, mintha mi sem történt volna. - A mai napig olyan emberek gratulálnak az utcán, akiket csak látásból ismerek. Természetesen az ismerősök, barátok azonnal reagáltak, telefonon hívtak, s sok régi szekszárdi nem felejtette el felvenni a kagylót. Ami számomra még egy kitüntetést jelent, hogy senki sem kérdezte, hogy ki protezsált, mindenki azt mondta, megérdemelted. - Felsorolni kevés lenne az újság, hogy mivel érdemelte ki, mégis pár emlékezetes tevékenységét, amelyben úgy érzi sikerült tenni a közért, kérem, említsen meg. - Igényes voltam a munkámra, bármit csináltam, számomra a felkészülés, a tapasztalatszerzés és szakmai tudás a biztonságot jelentette. A mai napig is, azon vagyok, hogy a környezetemben élők, a hozzám fordulók számára segítséget nyújtsak, akár tanáccsal, akár konkrét intézkedéssel. A Szekszárdi Református Egyházközség Presbitériumának 35 éve vagyok tagja, s 15 éve jegyzője. Munkámat igaz hittel és meggyőződéssel végzem, s végeztem 10 évig bírósági ülnökként is. Több mint négy évtizede tagja vagyok a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének, a megyei és városi Kör elnökeként még most is szervezem a kiállításokat. Voltam népi ellenőr, szakszervezeti titkár, Választási bizottság tagja, majd elnöke és még sorolhatnám. Az Alisca Lakásszövetkezetnek igazgatósági tagja, és az Alkotmány utcában közös képviselő vagyok. - A kitüntetésnek talált már helyet? - Az íróasztalomon van, és ott is marad. A szobor és az oklevél is, ami nem kerül „irattárba". Szeretném naponta látni, hogy emlékezhessek arra, hogy egy közösség, akik között élek és dolgozom, értékelték a munkámat. Ez nemcsak büszkeséggel tölt el, de erőt is ad, a továbbiakhoz. „Minden kitüntetés annyit ér, amilyen értéket a közösség ad neki." Kocsis Imre Antal polgármester nyújtotta át a „Közjóért" kitüntető címet Lajtai Zoltán építésznek, a Műterem '90 Építész Iroda vezető tervezőjének. Lajtai Zoltán munkásságának méltatásában többek között a következő szerepelt: A város arculatának meghatározásához számos épület tervezésével jelentősen hozzájárult. írásaival, előadásaival, kiállításaival az építészet és a városvédelem ügyét közérthető hangvételben propagálja. Képviseli a szekszárdi történelmi városközpont építészeti értékeinek védelmét. - Pár évvel ezelőtt azt nyilatkozta, önöknek építészeknek nincs akkora becsületük Magyarországon, mint szerte a világban társaiknak. - Ez a véleményem ma sem sokat változott. Vannak országok, ahol építészt választottak az év emberének, ezzel szemben nálunk, egy átlagember csak a legnagyobbakat tudja megnevezni. Nálunk harcolni kell azért, hogy kiderüljön az építészet a kultúra része, hiszen a legmaradandóbbat hozza létre, s a legnagyobb anyagi erőket mozgatja meg. - Melyek azok az épületek Szekszárdon, illetve a megyében, amelyek személy szerint az ön, illetve munkatársainak keze munkáját viselik? - A felsorolás nem lesz teljes, de talán a legismertebbeket... A Német Színház, a Budapest Bank, a Flórián utca, Találka tér és környéke, a Posta Bank, Állami Biztosító, APEH, Garay udvar, Garay Gimnázium bővítése, Ady Endre középiskola. A Városvédő Mozgalomnak Szekszárd belvárosának rekonstrukciójáért munkálkodva, kezdettől fogva elkötelezett híve vagyok, s a városközpont forgalommentesítésében is dolgoztam. S, hogy egy megyei épületet is említsek, a Dombóvári Rendőrka3 pitányság is a mi közösségünk munkája. - Szekszárdon manapság, ha építésről, átépítésről beszélnek az emberek, első helyen áll a művelődési ház, amely, ahogy mondani szokás, már régen megért a felújításra... - A Babits rekonstrukciós kiviteli tervét most pályáztatják, a kivitelezőkkel, aztán vaióban kezdődhet a már nagyon szükséges felújítás. Érdekes munka volt a tervezés, reméljük a nagyközönségnek is tetszik, s bár a pénz kevés, a legfontosabb dolgokat sikerül talán kihozni belőle. - Mi a nagyobb kihívás, egy új épületet tervezni vagy egy régit megmenteni? - Régi környezetben, egy régi épület * adottságaival dolgozni nehezebb, nagyobb kihívás. Meg kell ismerni a régi építész gondolkodásmódját, s ehhez kell illeszteni egy teljesen új, mai funkciót. Sajnos sok régi épületet lebontanak, újat építenek a helyére, ami könnyebb, mint megmenteni. Csakhogy egy régi épületet csak egyszer lehet elpusztítani. Ha viszont megtartjuk, színesítik, sokrétűbbé, festőibbé teszik a várost, sőt megőriznek valamit a város régi karakteréből. Az új épületeknél pedig érvényesülni kellene annak az elvnek, hogy hová, milyen környezetbe építünk, s a sokféle irányzat mellett kialakítani a szakmailag megfelelő építészeti minőséget. - Az ön kitüntetése egyben megbecsülés... - Az a véleményem, hogy minden kitüntetés annyit ér, amilyen értéket a közösség ad neki. Az ünnepség nagyon szép volt, annak ellenére, hogy a mai kor nem ezeknek a meghitt pillanatoknak a kora. Amikor egy-egy ilyen kitüntetésre sor kerül, akkor úgy gondolom, ez nemcsak egy embernek, hanem a teljes szakmának is szól. Sas Erzsébet Fotó: Nagy Ági Minőségi bőr- és szövetgarnitúrák végkiárusítása a volt Skála Áruház első emeletén, valamint a Széchenyi u. 41. szám alatti Horányi Lámpa- és Bútoráruházban. Ágyazható ülőgarnitúrák már 89 900 Ft-tól. fWRANYI VILÁGÍTÁSTECHNIKA MINŐSÉG BÚTORBAN ÉS VILÁGÍTÁSTECHNIKÁBAN! BÚTORSTÚDIÓ I^ )RA NJI SZEKSZÁRD, Széchenyi utca 41. Tel./fax: 74/416-622 • PAKS, Kishegyi u. 48. Tel.: 75/312-300
