Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-02-09 / 5. szám

SZEKSZÁRDI 2003. FEBRUÁR 9. VASÁRNAP Garantált minőségű szekszárdi bor Felét felcímkézték, a többi nem felelt meg Az eredetvédelemmel komolyan fog­lalkozó vén Európa is megsüvegelte az európai bortermelő régiók nyári pécsi, illetve szekszárdi kongresszu­sán történelmi borvidékünk azon tö­rekvését, hogy védje az általa pre­zentált minőséget valamiféle véd­jeggyel. Az ötletből már a szüret ide­jére valóság lett. Ma már egy valamire való bor­szaküzletben vagy éppen borház­ban biztosan találkozhatunk a szekszárdi palackok valamelyikén a védjegyet jelölő vörös-fekete ara­nyozott vagy a fehérborok eseté­ben a zöld címkével. Vagyis dolgo­• f a szekszárdi hegyközség égi­én belül létrejött bizottság. Az sem szegte kedvét, hogy a dologi kiadások fedezetéül a korábbi vá­rosi közgyűlés által megszavazott félmillió még nem érkezett meg. - A belső szabályzat és a titkos­ság alapján zsűrizzük a beérke­zett mintákat, minden hónap első hetében. Eddig 23 „pályázat" ér­kezett a hegyközséghez. A borok közel felét tudtuk felcímkézni, a másik felével nem állt módunk­ban ezt megtenni - hallottuk a Ga­rantált-minőségű Szekszárdi Bor Bizottság egyik ismert szakembe­rétől, aki gyakorta borbíráló zsűri­ben is ténykedik a különböző ver­senyeken. - Azt tudni kell, hogy az úgynevezett rosszat mi nem zárjuk, és nem is zárhatjuk ki a forgalomból, nem ez a cél, hanem a pozitív diszkrimináció. Persze olyan mintával sem foglalkozunk, aminek nincs meg az Országos Borminősítő Intézettől az engedé­lye. - Milyen az eddigi visszhang? - Olyan tekintetben kifejezetten jó, hogy akik a különböző helye­ken a védjegy alapján vásároltak szekszárdi bort, azok visszajelez­ték: a címke igazat mondott. Most az a feladatunk, hogy országszer­te mindenhol terjesszük, beszél­jünk a márkavédjegyről. Idővel gyanús lesz az Alföldön is, ha valaki szekszárdiként pro­pagálja majd legföljebb szekszárdi szőlőből készült lőréjét! B. Gy. SZAKÁCS MESTER KLUB ALAKULT A vendéglátás nagyágyúi Igazi kuriózumnak számított a ven­déglátók - szakácsok, pincérek ­mestervizsgája tavaly Szekszárdon. A felkészítésben és a számonké­résben is országos, sőt nemzetkö­zi hírű szakemberek vettek részt, mint például Benke László olimpi­ai bajnok mesterszakács. A szer­vezés oroszlánrészét a gasztronó­miai közegben jól ismert szek­szárdi mesterszakács, Kovács Já­nos végezte. Az ő kezdeményezé­sére jött most létre a - február 3-án - a Szakács Mester Klub, kvázi, a kamara kereskedelmi tagozatának szakmai szerveződéseként Szek­szárdon. A vendéglátás nagyágyúi, első összejövetelükön a Nemzeti Gasztronómiai Szövetség tevé­kenységéről hallhattak tájékozta­tást, majd összeállították első fél­évi programtervüket. Ellátogatnak a pécsi regionális szakácsverseny­re, részt vesznek a paksi gasztro­nómiai fesztiválon és ott lesznek Nagykovácsiban is - mint zsűri­tagok - a királyi szakácsok vetél­kedésén. Meghívják Szekszárdra a szakma néhány ismert nagysá­gát; bemutatót prezentál itt a kö­zeljövőben a szakácsolimpiát nyert Prohászka Béla és az ismert szomelié Gál Helga. - Wy ­a FŐISPÁN ETTEREMBEN FEBRUÁR 22-én, (szombat) 19 órától KÍNÁLATUNK: GASZTRONÓMIAI BARANGOLÁSOK: • FARSANGI LAKOMA • BORKÓSTOLÓ i AZALARC MOGOTT avagy palackba rejtett izek, íamatos ajándékok . \ I (játék, csak felnőtteknek) ÉLŐZENE: WITTMER - DALNOKI DUÓ A PROGRAM ARA: p C, 3790 Ft/fő {mely a vacsorát is tartalmazza) Részletes felvilágosítás, I ; illetve asztalfoglalása "ŐISPÁN ÉTTEREMBEN J Szekszárd. Béla tér 1. 1 (régi megyeháza) Tel: 74/312-139 Komparatív kadarkológia Összehasonlító kadarkatani érteke­zésünk egy hosszabb cikksorozat ré­sze, melyben a szekszárdi borokról fogunk elmélkedni e hasábokon. Cső­itek születnek ugyanis ezen a borvi­^pen, melyeknek hírét kell vinni, hi­szen a borászok nem egymásnak, hanem nekünk, laikus, ám igényes civileknek készítik a bort. A minőségi bor több mint alko­hol: szín, illat, aroma és íz, illetve kultúra, életforma, a minőségi életstílus része. Egyenrangú az egyéb kulturális inspirációkkal, a legértelmesebb és legelegánsabb domesztikált drog, ami nemcsak egy beszélgetést vagy egy ételsort emel meg, hanem magát az életet is, persze csak akkor, ha nem té­vesztjük szem elől, hogy egy üveggel még meg lehet inni, kettő­vel már nem, soha egyedül, soha éhgyomorra, négy előtt tilos, csak az ebédhez egy-két pohár. Három ismert bormester kadar­kájával kezdjük tallózásunkat a szekszárdi borvilágban. A kadar­ka hajdan a Szekszárdi borvidék jellegzetes bora volt, mint Mórnak az Ezerjó, vagy Badacsonynak a kéknyelű. Most ismét felemelke­dőben, jórészt három mesterünk művészetének köszönhetően, akik a szép és etikus borok meg­szállottai, az ország legjelesebb borművészei közé tartoznak, ősi borászdinasztiák tagjai. A kadarka tán Kis-Ázsiából menekült ide a török elöl, a bolgár gamza és a román negru moale ekvivalense, későn érő, bő termő fajta, bogyói középnagyok, vé­kony héjúak. Rothadásra hajlamos, hajdan belőle készült a ménesi aszú és lehet, hogy majdan belől készül a szekszárdi aszú. Takler 2001-es Szekszár­di Kadarkája rubinpiros, tiszta, nem látványos illat­tal (ez nem képzavar, ha­nem szinesztézia, azaz a különféle érzékletek összekeverése, ami külö­nösen alkalmas a borok jellemzésére). Takler ka­darkája tanninban, azaz csersavban inkább sze­gény, könnyű, kedves ízű, lágy bor, szignifikáns vonása a paprikás jelleg, nem bonyolult szépség, falusi madonna. Vesztergombi 2000. évi Szek­szárdi Kadarkája lilább, mál­naszörpebb színű és ízű, kis édes­séggel. Vida 2000-es Szekszárdi Kadarkája ugyancsak málnacuki­jellegű, semmi sem túl illatos és semmi sem túl komplex, tökéletes az egyensúly. Elegáns és viszony­lag egyszerű borok tehát ezek laza struktúrával, könnyű műfaj. Nagy testről, hatalmas horizontokról nincs szó, ezt a fekete szín köny­nyedsége és a színmélység vissza­fogottsága, a tömör struktúra hiá­nya is jelzi. Itt „falusi" és „málna­szörp" abszolút pozitív értelem­ben szerepel, e borok ivójának, vagyis e sorok írójának szívé­nek benső hajlatán három tárgy van egybefonva: a ka­darka, a málnaszörp és a falu tán. Tiszta, nem bonyolult, életörömteli ízeket és színe­ket jelentenek tehát itt e sza­vak, a szerző egyetért a sváb rigmussal, miszerint Allén Samen lob im Ganzén / Doch Kadarken sollst du planzen ­Minden fajtát dicsérünk, / De kadarkát ültetünk. Falusiasság tehát, marha­pörkölt inkább, mint vad és főtt, párolt marha, valamint halak, például halászlé, bar­na húsú halak. Szinte bármi, amiben piros paprika van, paprikások tehát és egészben vagy frissen sütött sertéshús­ok, jó beszélgetések. Tompa Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom