Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-05-25 / 20. szám

szekszárdi 2003. MÁJUS 25. VASÁRNAP M Eledel-e az E? Nemrégiben egy hetilapban olvastam egy sokkoló írást, mely az élelmiszerekbe kerülő adalékanyagokat csoportosította a következők szerint: ártalmatlanok, gyanúsak, veszélyesek, egészségkárosítók és rákkeltők. Amennyiben ez igaz lenne, akkor a tömegpusztító fegyverektől kevésbé kellene tartanunk, mint az élelmiszer áruházak polcain önmagukat kellető és naponta az asztalunkra kerülő ételektől, italoktól. Az „E" jelzésű adalékanyagokkal kapcsolatos bizonytalansá­gomat tovább fokozták egyes környezetvédő szervezetek által terjesztett füzetek és a postaládában talált szórólapok. MHHMHNMMMNMMMNNNMMMMNMSM^^ Dr. Kuhajda Valéria, az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete közegész­ségügyi osztályának tisztiorvosa el­mondta: - Az E-számok az élelmiszer­adalékanyagok azonosítására szol­gálnak, a bonyolult kémiai elneve­zések helyett használják. Az 1950­es években a WHO és a FAO közö­sen hozta létre a JECFA nevű szer­vezetet, mely az adalékanyagok vizsgálatával, minősítésével és be­• olásával foglalkozik. Hazánk­i az adalékanyagokra vonatkozó előírások és azok számozása meg­egyezik az uniós országokéval. Több százra tehető az engedélye­zett adalékok száma. Ezeket a gyártónak - valamennyi forgalom­ba kerülő élelmiszer csomagolásán - fel kell tüntetni. Az adalékok egyik nagy csoport­ja a színezékeké. Tetszetősebbé, ét­vágygerjesztőbbé teszik az ételeket és italokat. Édességeknél, fagylal­toknál, üdítőknél különösen növeli az eladhatóságot, ha a termék szí­nével is az eredeti gyümölcsre em­lékeztet. A tartósítószerek és az antioxi­dánsok hozzáadásával az élelmi­szer eltarthatóságát hosszabbítják meg, a sűrítő és zselésítő anyagok, az emulgálószerek és stabilizáto­rok biztosítják a termék megfelelő állagát. Ez így elég riasztóan hang­* azonban valamennyi E adalék­. agot nagyon szigorú állatkísér­leteknek vetették alá. Vizsgálták az akut és krónikus hatást, a rákkeltő és a kromoszómákra gyakorolt ha­tást. Az állatkísérletek során bizto­san nem toxikus szintnek a század részét engedélyezik élelmiszer­adalékanyagként felhasználni. Csak a már említett szervezet enge­délyével kerülhet a nemzetközi lis­tára egy-egy adalékanyag. Magyarországon az 1995-ös élel­miszertörvény és a hozzá kapcso­lódó élelmiszerkönyv ide vonatko­zó előírásai kötelezőek. Az élelmi­szer előállítója köteles betartani azt a.szabályt, mely szerint csak a lis­tán szereplő anyagot használja fel, az engedélyezett mértékben és csak abban az esetben, ha a termék érzékszervi tulajdonságai és eltart­hatósága ezt indokolják. Az élelmi­szerek gyártása ún. „gyártmány­lap" alapján történik, mely pontos leírás a termékbe kerülő nyers­anyagokról és adalékanyagokról, továbbá a technológiáról. Ezeket a gyártmánylapokat az állategész­ségügyi és élelmiszerellenőrző ál­lomások szigorúan és következete­sen ellenőrzik. Az adalékanyagokat szinte lehe­tetlen kiiktatni az ételeinkből és így az életünkből, gondoljunk csak ar­ra, hogy az élelmiszerek eltartható­ságát már évszázadok óta sózással, pácolással, savanyítással hosszab­bították meg. Azonban mi magunk sokat ehetünk - akár az ipart is be­folyásolhatjuk -, ha a túlságosan színes üdítők helyett ásványvizet vagy gyümölcslevet fogyasztunk, ha a félkész- és készételek helyett jó minőségű nyersanyagból ma­gunk készítjük el ételeinknek leg­alább egy részét. Dr. Orbán Gyula, a Tolna Me­gyei Állategészségügyi és Élelmi­szer Ellenőrző Állomás főmérnöke, az élelmiszer ellenőrzés vezetője, az Országos Élelmezés és Táplálko­zástudományi Intézet állásfoglalá­sából idézve elmondta: - Már hónapokkal ezelőtt megje­lent és azóta időről időre felbukkan egy a „düsseldorfi egyetem gyer­mek rákkutató klinikájának közlé­sedként feltüntetett lista az élelmi­szer-adalékanyagokról, mely az úgymond „ártalmatlan", „gyanús", „veszélyes", „egészségkárosító" és „rákkeltő" csoportba osztva felso­rolja ezen anyagok E-számait. Ez a névtelen adalékanyag lista nyilvánvaló hamisítvány, nem a hi­vatkozott egyetemről került ki. Ilyen lista ebben vagy ehhez na­gyon hasonló formában húsz éve létezik és forog közkézen Európá­ban, általában elismert, jó nevű egészségügyi intézetekre, kórhá­zakra hivatkozva. Előfordult, hogy maga az intézet volt kénytelen kü­lön közleményben elhatárolni ma­gát az ügytől. A folyamatosan meg­nyilvánuló fogyasztói aggodalmak (érdeklődő telefonok, levelek) arra utalnak, hogy sokakat megtéveszt vagy megzavar a lista tartalma, szükségesnek tartjuk az alábbiak közlését. Az élelmiszer-adalékanyagok fel­használása Magyarországon ugyanúgy mint a fejlett országok­ban mindenütt nagyon szigorú fel­tételekhez kötött. Törvény írja elő, hogy csak az adott célra a népjóléti miniszter által engedélyezett anya­gokat szabad alkalmazni, melyek a felhasználás szintjén egészségre bizonyítottan ártalmatlanok, alkal­mazásuk technológiailag indokolt és a fogyasztó érdekeit szolgálja. ...Mint maguk az élelmiszerek (tej, hal, szója, mogyoró, eper stb.) az élelmiszer-adalékanyagok is válthatnak ki „allergiás tüneteket" a különösen érzékeny emberek­ben, akik a fogyasztók néhány szá­zalékát teszik ki. Ezért az adalék­anyagok jelenlétét az élelmiszerek csomagolását a fogyasztó tájékoz­tatására Magyarországon, hasonló­an a legtöbb fejlett országhoz, köte­lező feltüntetni. Rá kell írni a cím­kére az adalékanyag fajtáját (pl. antioxidáns, tartősítószer stb.) és a kémiai nevét vagy E-számát. A magyar élelmiszer-adalék­anyag előírások összhangban van­nak az Európai Unió szabályaival és biztosítják a fogyasztók egészsé­gének védelmét. Az ilyen, minden tudományos alapot nélkülöző, meghamisított listák bizalmatlanná teszik a fogyasztókat és sokat árt­hatnak azoknak a gyártóknak, akiknek a termékeit „példaként" megemlítik. Nem lehetetlen, hogy éppen konkurenciaharcok állnak a félrevezető közlések terjesztésének hátterében... Dr. Orbán Gyula hozzátette: mint a Magyar Élelmiszer Könyv Bizottság tagja tíz éve foglalkozom a témával. Az élelmiszer-adalék­anyagok véleményem szerint, ha nem is teljesen ártalmatlanok, de a megengedett koncentrációban nem okozhatnak bajt. Terhelik az ember szervezetét, de nem halmo­zódnak fel. Ennél aggályosabb az adalékanyagok más anyagokkal (pl.: gyógyszer) való együttes hatá­sa. Az USA-ban már egyetlen hiva­tal tartja kézben az élelmiszer és gyógyszer (embernek és állatnak készült gyógyító kemikáliák) enge­délyezését és ellenőrzését. Az ún. „kereszthatások" vizsgálatának ki­terjesztését az uniós országokban is nagyon fontosnak tartom. Sajnos a mai napig nincs egy olyan ismeretterjesztő munka, amely tudományos alapokon, de a közember számára érthetően fog­lalkozna az élelmiszer-adalékanya­gokkal. Tizenkét évvel ezelőtt Ang­liában már találkoztam egy igen jó kiadvánnyal, melyet egy fogyasztó­védelemre hivatott társadalmi szer­vezet jelentetett meg. A kormány már jóváhagyta a Ma­gyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal létrehozását, melynek - sok egyéb mellett - feladata lesz kommuni­kálni a fogyasztókkal. Ez az uniós tagállamokban már működik. Fogyasztói tudatunkban és szo­kásainkban nagyon sokat kell vál­toznunk. Nem lehetünk a - sok­szor kíméletlen - piaci verseny ki­szolgáltatottjai. Az átlagember fo­gyasztását a reklámok és az érzék­szervi megítélés határozza meg. Például a legtöbben előnyben ré­szesítik a megfelelő technológiával szép nagyra „felfújt" zsemlét a ha­gyományos zsemlével szemben, amely azonban még másnap is fo­gyasztható. Vagy másik példa: táp­lálkozási szakemberekkel tesztel­tették a különböző joghurtokat. A végeredmény: az aroma- és színe­zőanyagokkal telit tették az első helyre... Hogy mi jellemző a saját élelmi­szer-fogyasztásomra? Nem'vásárolok „vaktában", szak­mai ártalomként megnézem a mi­nőségi lejárat idejét, kevés zsiradé­kot, sok nyers gyümölcsöt fogyasz­tok (amely azonban nem biztos, hogy mindig vegyszermentes), az E-adalékanyagokat nem nézem, az egészséges táplálkozás egyéb szempontjai szerint válogatok, job­ban szeretem a kevésbé feldolgo­zott élelmiszereket, ásványvizet vagy 100%-os gyümölcsitalokat iszom, minimális füstölt húst eszem. A teljesség kedvéért felkerestem az élelmiszerellenőrzés „szenthá­romságának" harmadik tagját a Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget. Dr. Varga Tibor igazgató elmondta, hogy a vásárló tájékoztatására az E jelzésű élelmi­szer-adalékanyagokat a felhaszná­lás mennyisége szerint csökkenő sorrendben kell feltüntetni a gyár­tónak a csomagoláson. Az ellenőr­zések során a termék gyártmány­lapját és a dobozon szereplő adato­kat egybevetik, említésre méltó szabálytalanságot nem tapasztal­tak. Mutatott ugyanakkor egy, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség ál­tal készített (nem tudni, hogy hány példányban megjelent és milyen körben terjesztett) füzetkét az élel­miszer-adalékanyagokról. Kár, hogy ezzel a kiadvánnyal még nem találkoztunk a postalá­dánkban! N. G. MOST KERESSE A ZEPTER MUNKATÁRSAIT! VEGYEN RÉSZT BEMUTATÓKON. LEGYEN HÁZIGAZDA. ÉS SZERETETTEL VÁRIUK MUNKATÁRSNAK IS! Óriási kedvezmény ég meglepetés várja Önt! • Akár egy kis lámpát is kaphat ajándékba! 7100 SZEKSZÁRD. AUGUSZ IMRE UTCA 9-11. • TELEFON: 74/511-910. 511-911. Gondoljon a Zepterre, a Zepter is gondol Önre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom