Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-05-25 / 20. szám

szekszárdi SS­VASARNAP 2003. MÁJUS 25. TORVENYSZERKESZTESI BAKI? Hamis tízezressel fizetni nem bűncselekmény Folytatás az 1. oldalról. A törvényhely 3. bekezdését, mely úgy szólt, a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást váltópénzre vagy nem jelentős mennyiségre követik el, 2001-ben módosították, amikor hamis pénz mennyiségére vagy ér­tékére vonatkozó „nem jelentős" kifejezést, kisebb értékre változtat­ták. A kisebb érték törvényi fogal­ma jelenleg 10 001-től 200 ezer fo­rintig terjed. így a tízezer forintot meg nem haladó összeg esetén csak szabály­sértést követ el, aki pénzt másol és forgalomba hoz. Ez azonban nem terjed ki a váltópénzre. (A váltó­pénz az ország hivatalos pénzegy­ségénél kisebb értékű pénz, azaz a fillér.) A törvénymódosítás 2002. április l-jétől lépett hatályba. A már említett jogegységi határo­zat ugyan a bonyhádi esetre vonat­kozik, amennyiben azonban valaki úgy véli, hogy az ő esete a közel­múltban hasonló volt, melynek kapcsán hamis pénz forgalomba hozataláért elmarasztalták, de az nem haladta meg a tízezer forintot, rendkívüli jogorvoslattal élhet. Ez jelenleg perújítást jelent, júliustól azonban felülvizsgálati eljárást. A főügyész hozzátette, az ilyen ese­tek száma Tolna megyében nem je­lentős, a korábbi esetekben pénz­hamisítást ugyanis jóval nagyobb értékben követtek el. Pintér Sándor, a Szekszárd Váro­si Rendőrkapitányság bűnügyi osz­tály nyomozó alosztályának veze­tője elmondta, a rendőrségi mun­kát jelentősen nehezíti ez a jogegy­ségi határozat, hiszen felmerül a kérdés, milyen esetben áll fenn az alapos gyanú. Ha valaki egy darab hamis tízezer forintossal fizet, és egy másik ugyanolyan sorszámú van a kocsijában, mint ahogy erre példa is volt, az bűncselekményt követ el? Hiszen csak forgalomba hozatal esetén büntethető az alany. Itt azonban forgalomba csak tíz­ezer forintot hoz. Dr. Magyar Pál főügyész elmondta, bizonyítani kell azt is, hogy az elkövető tudott róla, hogy hamis pénzzel fizet. A rendőrség ilyen esetekben azt tehe­ti, hogy figyeli az illetőt, próbál-e ismét hamis pénzt forgalomba hoz­ni vagy állít-e elő olyat stb. A főügyész kérdésünkre cáfolta, hogy egy újfajta megélhetési mód nyílna meg az állampolgárok előtt. Hozzátette, a lelepleződés reális veszélye nélkül aligha lehet ezt a tevékenységet folyamatosan űzni, ha pedig az együttesen forgalomba hozott hamis pénz értéke megha­ladja a tízezer forintot, az minden­képpen bűncselekmény. Annak bizonyítása, hogy több esetben ugyanaz az elkövető és tud az általa forgalomba hozott pénz hamisságáról a rendőrség feladata. Arra a kérdésre, miszerint a tör­vény így helyes-e a főügyész el­mondta, ha a jogalkotó azt szeret­né, hogy a hamisítás és a forgalom­ba hozatal minden pénzösszeg ese­tén bűncselekmény legyen, meg kell változtatni a törvény szövegét. Véleménye szerint egy törvény­szerkesztési baki volt az is, a fillér forgalomból való kivonásától füg­getlenül, hogy tízezer forintig ha­mis papírpénzt utánozni, másolni szabálysértés, váltópénzt azonsa bűncselekmény. "^P „Droghelyzet" városunkban, megyénkben Beszélgetés dr. Kustra József ezredessel, megyei rendőr­főkapitánnyal „drogos" gon­dokról: „posztos" rendőrök feladataitól a titkosszolgálati operatív munkáig. - Mi az, amiben a „droghelyzet" kezelésekor a város a megyére támasz­kodhat - és viszont? - A droggal való vissza­élés, terjesztés területén igazából éppen úgy egy egységes egészet képeznek a városi kapi­tányságok a megyei főkapitányság­gal, mint más területeken - de van­nak olyan speciális feladatok, ami­ket csak utóbbi végezhet. Ilyenek például a komolyabb, titkosszolgá­lati munkák, hiszen csak nekünk van ilyen felderítő osztályunk, amelynek egyik fő feladata a kábí­tószerrel kapcsolatos bűncselek­mények elleni operatív munka. A közfelfogással szemben ugyanis természetesen nem az egyenruhás járőrök derítik fel az ilyen ügyeket. A „nagy fogásokig" csak titkosszol­gálati eszközökkel lehet eljutni, hi­szen az világos, hogyha valahol egy rendőr megjelenik, akkor ott nem fognak éppen a jelenlétében kábítószerezni az ott lévők. De amúgy is: mit tudna tenni a rend­őr? Megfogja azt a fiatalt, elviszi drogtesztre, kiderül, hogy kábítószerezett - no és akkor mi van? Ezzel mit ér­tünk el? Esetleg bű­nözőként kezelünk egy egyszeri fo­gyasztót... - Korábbi cikke­inkben lapunk is­mertette és elemezte a drogtörvény módo­sításának esetleges következmé­nyeit... Hogyan látja ön az új hely­zetet, mi változott március 1. óta? - Liberalizálásról szó sincs, sőt, bizonyos területeken még szigorí­tások is történtek. A módosítás irá­nya egyszerű: úgy irányul a drog ellen, hogy a terjesztőt és a terme­lőt bünteti súlyosabban. Sajnos nincsenek igazán tudatában a fia­talok, akik terjesztésre adják a fejü­ket, hogy igen kemény börtönévek­ben mérik az ő „balhéikat", 5-10 év közötti büntetéseket osztogatnak... Tehát nagyon el kellene gondol­kodniuk, mert ez ugyan egy na­gyon könnyű pénzszerzési forrás, de ezzel rettentő nagyokat lehet bukni. A büntetés szerintem igen keményen van fogva Magyarorszá­gon a drogtörvény módosításai sze­rint is. - Nő vagy visszaszorul a drogok nagybani terjesztése? Milyen ma­napság a középiskolások veszélyez­tetettsége? - Szerintem a sajtóban ez „a nagy veszélyeztetettség" el van túlozva... Amikor középiskolás vol­tam, akkor is járta, hogy a generá­ciónkban mindenki dohányzik, iszik, holott az osztály fele nem csi­nálta, többek között én sem. Hu­szonéves lányaim számára az egye­temen még csak föl sem vetődött az, hogy drogot fogyasszanak. Az, hogy elértük-e a mélypontot? Még nem, még minden erőfeszítésünk ellenére vannak tartalékaik a ter­jesztőknek... Működésük ellen fel kell lépnünk, de nemcsak vagy nem elsősorban a rendőri-igazság­ügyi munka eszközeivel, hanem a megfelelő társadalmi összefogással és fölvilágosító munkával. Nem úgy, hogy lózungokat nyomunk el a gyerekeknek és már elegük van belőle, hanem minden szülőnek, pedagógusnak minden módszert meg kell ragadnia ahhoz, hogy tu­datosítsuk a fiatalokban, hogy a drog milyen veszéllyel jár. Nem épp akkor, ha egyszer kipróbálta ­de arra sincs semmi szükség! Mert beetethetik, s így később a rabjává válik. Főleg az a fiatal, aki bizonyos fokig hajlamos is erre - és ez nem­csak a jó vagy rossz anyagi körül­mények függvénye! Lehet, hogy jó dolgában téved a gyerek rossz útra... A drogozáshoz nagyon sok pénz kell, tehát olyan nem lehet, hogy a szülő nem veszi észre! Hi­szen vagy ő adja a sok pénzt, vagy úgy szerzi a gyerek... Itt az igazi nagy veszély: a drogozáshoz meg kell szerezni a pénzt, s így más bűncselekményekkel kapcsolódik a dolog. - Milyen helyzetváltozást jelent majd a regionalitás és az EU­tagság. Nem leszünk már tranzit­ország a drog számára? - Valóban nem „célország" vol­tunk a legtöbb „nagy fogás" eseté­ben. Ám, ha gazdagabb lesz az or­szágunk, akkor célállomás is lehet. Az EU szélső országa leszünk, s nagy szigorítások lesznek a szerb, a román és az ukrán határokon a magyar bűnüldözés és igaz szolgáltatás nagyon sokat tanul i tanult már eddig is a nyugatiaktól. A szülőket olyan tekintetben megnyugtatnám, hogy azokért a fiatalokért, akik normális nevelés­ben részesültek, s akire most is odafigyelnek, aki érzi, hogy szere­tik, s ő maga is szeret valakit - nem kell tán reszketni. A szülőnek per­sze ismernie kell a gyermekét ­mert azt azért nem mondom, hogy nem fordulhat elő a probléma... De ha a család odafigyel, akkor nem lesz „kábítószeres" a gyermekéből egyik pillanatról a másikra! -sa­Fotó: Nagy Ági azW nul és

Next

/
Oldalképek
Tartalom