Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-05-25 / 20. szám

, szekszárdi 2003. MÁJUS 25. VASAIMIAI® ló bizottság véleményez. Zala György, Stróbl Alajos neve még ma is jól cseng az egyhangúlag Szárnovszky Ferencnek ítélt első díj mellett. A szerződést 1895. januáí 5-én megkötötték a hatméteres szoborra, amiért négy részletben 24 000 koronát fizetnek. A tervek szerint a millennium esztendejében, 1896ban avatták volna fel a Párizsban öntendő szobrot, de késett a művész, elkeveredtek az öntőminták, míg végre 1897. augusztus 20-ra a Gruet-cég befejezte a főalak öntését. Azonban az Obsitos-dombormű és a Géniusz még nem valósult meg. Időközben a főalakot vonaton szállították Szekszárdra, ahol a kaszinó kertjében, egy fabódéban vészelte át a telet. így esett, hogy a kölesdiek Kossuth Gerenday Antal készítette kicsiny mellszobrával lepipálták a megyeszékhelyt, amikor szűkebb hazánk első világi szobrát felavatták... Utólag legkevésbé sem bánhatjuk, hogy nem az ünnepektől zsúfolt 1896-ban, hanem 1898. június 5-én avatták föl a megye első teljesalakos világi szobrát. Már mindenre jutott idő: méltó formában és tartalommal megjelent a Garay-Album, az avatáson mind az Akadémia, mind az irodalom vezérfiai megjelentek, de itt voltak a környék népviseletbe öltözött leányai-asszonyai. A szobor körül ekA Garay-Albumban ilyennek képzelték korra már szinte csupa emeletes ház állt. A szülőháza és Sárköz felé néző költő méltó emléket kapott legfontosabb verseinek címével s a neki babért nyújtó Géniusszal. Negyedszázad múlva az 1898-ban még gyermekcipőben járó gimnázium is felvette nevét. Pár éve az általános iskola is elmondhatja: „Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, / Csak elfajult kor hős elődöket..." Dr. Töttős Gábor MESÉLŐ EMLÉKEINK 3. A Garay János-szobor Aligha akad jellegzetesebb tájékozódási pontja városunknak, mint az Alföld és a Szekszárdi-dombság találkozási pontján álló míves alkotás, amely hűen fejezi ki nemzedékek tiszteletét és a szépről való elképzelését. Az 1812-ben született Garay János és Szekszárd kapcsolata mindig bensőséges volt. A költő első nagyobb szabású művét, a Csatár című eposzt, a Csörgetóhoz, Korsóföldéhez kapcsolódó népmondákat helyi hagyományból írta meg, később elsőként mutatta be a Sárközt, már Akadémia koszorúzta költőként vetette papírra a Viszonlátás Szegszárdon és a Szegszárdi bordal halhatatlan sorait. Már súlyos betegen, félig vakon alkotta f

eg a Szent László című elbeszélő •eményt, amellyel egyszerre lozott szülővárosa védőszentjének tisztelete és a nemzeti király kívánsága előtt. Halála, 1853 után négy évvel amikor még szülei éltek! - már megkezdődött a gyűjtés egy róla mintázandó szoborra. Ennek megvalósulását megelőzte 1881-ben a Zöldkút terének átkeresztelése Garay térre és a szülőház megjelölése verses emléktáblával. A polgári iskolában Garay Önképzőkör létesült, a Szekszárdi Kaszinó pedig már újjáalakulása óta szívügyének tekintette a szobor megvalósítását. Előbb mellszoborra gondoltak, vélvén, 1879-ben ez is „megfelel a célnak és városkánk szerény házsorainak". Ekkor azonban a gyűjtés új lendületet vesz: az egész megye adakozik. Megalakul a Garay-szobor bizottság 1891-ben, s három év múlva pályázatot is hirdet. Erre nyolc szobrász küldi el tervét, amelyet a helyi és fővárosi tagokból álA szobrász - Szárnovszky Ferenc mintájával Gondolatok Kovács Tibor siófoki kiállításához Május 13-án nyílott Siófokon Kovács Tibor festőművész kiállítása, amelyet dr. Oláh Vilmos ajánlott a közönség figyelmébe: #

tárlat képeivel kapcsolatban, djék meg, hogy két írótól idézAz egyik George Sand: „Csak az nagy, igaz és szép a művészetben, ami egyszerű." A másik Dosztojevszkij: „A művészet épp oly szükséglet az embernek, mint az evés vagy az ivás." Sajnos napjaink nagyon materiális, merkantil szemléletében, sokan úgy gondolják, hogy művészet nélkül lehet élni. Magam és remélem sokan mások, akik e tárlat megnyitójára egybegyűltünk, úgy gondoljuk: Lehet, de nem érdemes!... Kovács Tibor stílusa teljesen egyedi, képeinél ne keressük a hagyományos naturalista jegyeket, művészete a figurális és az absztrakt határmezsgyéjén mozog. De a színek csodálatos harmóniája kárpótolja azokat is, akik a realisztikus ábrázolás hívei. Színek és gesztusok, vallja a művész, akit valóban nehéz kategóriába sorolni, valamilyen skatulyába elhelyezni. Egy művész képeit nézve, gyakorta tesszük fel a kérdést, mi lehet a célja az alkotásával. Nyilván kifejezni az érzést, mely lelkében született, alkotni a maga örömére, gyönyörűségére és persze azért is, hogy gondolkodásra késztesse a nézőt. Egy képe különösen megragadott: a Tánc című alkotás. A színek pompás harmóniája mellett érezzük a táncolók sodró lendületét. De szabadjon kiemelnem a Golgota című képet. Krisztus kereszthalála a végsőkig leegyszerűsített, mindössze két színnel drámaian ábrázolja annak szenvedését és halálát. Nagyon közel áll szívemhez a Kötődés című festmény. Az olasz reneszánsz művészek madonnáit juttatja eszembe, talán Raffaellót. Bár a figuráknak nincs arcuk, a színek és gesztusok harmóniája mellett odaképzeljük a madonna és a gyermek arcát... Még két képet említenék meg. Az egyik a Balerina, a másik a Hárman című alkotások. Ezek, már szinte a hagyományos realisztikus kép érzetét keltik bennünk, és itt is a színek harmóniája ragad meg leginkább bennünket. Mert a színeknek jelentésük van. A sárga és a narancs a fényt, a melegséget jelenti. A kékről az ég, a békesség jut eszünkbe, ezekre asszociálunk. A vörös a szenvedély és a vér szimbolikája. Képein ezeket a színeket hozza csodálatos harmóniába Kovács Tibor festőművész. A Liszt Ferenc Művészeti Iskola értesíti a tisztelt szülőket, hogy HANGSZERES FELVÉTELIT TART 2003. május 31-én, szombaton, délelőtt 9-12 óráig. Elsősorban azoknak a jelentkezését várjuk, akik elvégezték az előképző osztályt. A SZEKSZÁRDI POLGÁRI KÖRÖK RENDEZÉSÉBEN 2003. május 28-án 18.30 órai kezdettel Németh Zsolt Magyarország és Európa címmel a DECSI FALUHÁZBAN tart előadást. Megnyitottunk! Az 56-os út mellett a Béri Balogh-fánál KÍNÁLATUNK: • muskátlifélék • balkonnövények • egynyári virágpalánták • zöldségpalánták • évelők • virágföld ZÖLD SZIGET Kertészeti Áruda Telefon: 06-30/9931-968