Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)
2003-04-27 / 16. szám
- SZEKSZÁRDI 2003. ÁPRILIS 27. VASARNA®* európa nyelvstúdió Vezető nyelvtanár: Simon Andrea Szekszárd, Garay tér 1. Tel./fax: 74/418-211, mobil: 06-20/980-5453 e-mail: iiifo@europaiiyeIvstudio.liu www.europanyelvstudio.hu NYÁRI INTENZÍV / </l NYELVTANFOLYAMOK I^Jifgfi net ^rszuper intenzív kezdő (100 óra) szuper intenzív kezdő (100 óra) (Starting English) jún. 23-júl. 25. jún. 2 >-júi. 25. júl. 28-aug. 29. júl. 28-aug. 29. •^r szuper intenzív haladó (100 óra)"A"alapfokú nyelvvizsga elők. (100 óra) (Using English) júl. 28- aug. 29. júl. 28-aug. 29. alapfokú nvelw. elők. (100 óra) "A" középfokú nvelw. elők. ZD (100 óra) júl. 28-aug. 29. jún. 23- júl. 25. júl. 28-aug. 27. zépfokú nyelw. elők. ELC Vt feLsöfokú nyelvvizsga elők. (100 óra) jún. 23-júl. 25. júl. 28-aug. 29. júl. 28- aug. 29. Jelentkezz május 23-ig, és használd ki a 15% engedményt! Tanfolyamok díja:43SDIpll^&í© (Csak május 23-ig!) KERÜLJ VELÜNK LEPESELONYBE! A szekszárdi bor egy kívülálló szemével CESSNA C-172 négyszemélyes repülőgépünkről a magasból gyönyörködhet a szekszárdi dombvidék, a Gemenci erdő, az új Duna-híd és az egész Sárköz által nyújtott kivételes panorámában. Várjuk Önt és családját, barátait és üzleti partnereit. Előzetes bejelentkezés és időpontegyeztetés a 20/433-0623, 20/9587-785 telefonszámon öcaényl Repülőklub Smaragd Faiskola • Gyümölcsfák • Borókák • Kúszók • Dióoltványok » Ciprusok Futók • Bogyósok Díszcserjék Rózsák Tuják, fenyők Díszfák Szekszárdi fehérek Kínálunk még virágföldet, fenyőkérget. Smaragd Faiskola S*™!? 30/4036-581 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 8-17, szombaton:8-12 óráig •••••••••••••••••i^M Eddigi dolgozatainkban hatalmas szekszárdi vörösöket ajánlottunk az olvasó figyelmébe, pedig. Szekszárdon teljesen jó fehérborokat is találhatni, csak persze az ember sajnálja fehérre vesztegetni az ország-világ egyik legjobb vörösbor-vidékét. Mert a hatalmas hőösszeg, a klimatikusan védett öblök, az agyagos-homokos pannón-tavi üledékekre rakódó homokos lösz, löszvályog, netán egy kis oxidációtól vörös változatban, valamint ama kulturális sajátság, hogy itt, eme védett öblökben ömlött össze, házasíttatott egymással a nyitott erjesztésű balkáni és hozományul a nyugati pincetechnikát és svábos munkaetikát magával sodró német • vörösbor-technológia, végül a táj jneg-megszakadó, de évezredes kulturális és borkulturális hagyományai - na szóval mindez a vörösbor-készítésére predesztinálja Szekszárdot. Azaz a terroir, hisz' e divatos francia borológiai kifejezés nem pusztán a terület fizikai adottságait jelenti, hanem a kiváló termést adható dűlő, a grand cru felett lebegő láthatatlan lényeget is, azt a merőben emberit, ami a lehetőségből kihozza a maximumot. Az ember a szekszárdi pincék Heimann Ferenc-féle csodálatos téglaboltívei alatt búvárkodva tehát sajnálja néha, hogy nincs kicsit több fehér bor Szekszárdon (egyszer külön dolgozatban fogjuk vizsgálni ezt az áldásos pinceépítő tevékenységet, mely nagyban hozzájárul Szekszárd szépségéhez és reneszánszához). Ha például a másik Heimann '99• s chardonnay-jával találkozik az mber. Igazi charonnay-sárga, némi újhodós vanília, a fajta almássága, teltség. Vagy ha Mészáros Pál '99-es Öreghegyi szürkebarátjába botlik: minden, amit a szürkebarátról tudni akartál, csak nem merted megkérdezni: aranyszín, gyógyfíivesség-zamatgazdagság, testesség, bájos befejezése lehet egy ételsornak, édesség mellé feladható. Üde élmény Dúzsi Tamás 2001. évi Siómenti Fürtikéje: sárga, virágos-bodzás, könnyed bor. Szép az Aranyfürt visszafogott, lágy, zöldes reflexeket vető, kerek chardonnay-e is, és kifejezetten ütős a Liszt Pincészet 2001-es tolnai chardonnay-e (szalmasárga szín, növényes illat és citrusosság, finom barrik, élénk savak, almás-banános-barrikos ízakkord abban az új, jó ivású, tartalmas Liszt-stílusban, mely pincészet borait mostanában jellemzi). Egy szó, mint száz, e fehérek épp' oly szépek tudnak lenni, mint a vörösök, és persze egy teljességre törő pincészet szortimentjéből éppúgy nem hiányozhatnak, mint a rozé és a spektrum végén a késői szüret tüzes, testes és édes palackjai, netán az aszú (milyen érdekes lenne látni egy szekszárdi vörös aszút! Anno az erdélyi méneshegyaljai aszú állítólag kadarkából facsartatott). A szekszárdi fehérek gyengeségének a lágy savakat tartják, melyek a terroirra, a talaj mésztartalmának hiátusaira és a savakat kiégető forróságra szokás visszavezetni, de idézett boraink savtérképe nem hagy kívánnivalót maga után, ami viszont a terroir jelentésudvarának másik részét: az emberi tényezőt, a szekszárdi bormesterek hozzáértését dicséri. Tompa Imre Fotó: Nagy Ági
