Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-04-20 / 15. szám

SZEKSZÁRDI 2003. ÁPRILIS 20. VASÁRNAP ÓDON DERU 159. A Kálmán mondta! » A politikus népszerűsége leginkább a szélkakas forgandóságához hasonlatos. Az ércállatot nem véletlenül emlegethetjük, mert 1903. április 12-én aligha volt Széli Kálmán miniszterelnök-belügyminiszternél népszerűbb ember a '48-as lelkületű Szekszárdon. E napon közölte a Tolnavármegye: egy bátai anyóka a forradalomban markotányosné Budapesten járt, hogy a honvédnyugdíjért folyamodjék. A bátai jegyző megint elutasította, vélvén, ismét elhalt férje után kérvényezi, akivel viszont 1848-ban még nem volt házas. A matróna azonban „egész örömmel kijelentette: »De a Kálmán azt mondta, csak adjak be folyamodványt, megkapom a honvéd-nyugdíjt. Mikor a jegyző kérdezte tőle, hogy micsoda Kálmán•

jeszél, az anyókának az volt a sza: »Hát a Széli Kálmánról.«" Egy hét múlva fordult a kocka, mert egy „belügyminiszteri ítélet általános megdöbbenést és visszatetszést keltett". Ez a teljes vármegyei tisztikart a legsúlyosabb pénzbüntetésre ítélete, ráadásul anyagilag is felelőssé tette az Antal-féle ügyben. Ez Szekszárd történetének legnagyobb sikkasztása volt. Még 1886 táján kezdődött, amikor Antal Ferenc a gyámpénztár főkönywivője lett - képesítés nélkül, rokonok révén. Utólag érdekes, hogy „hivatalában kiváló munkaerőnek ismerték". így történt, hogy 15 évig háborítatlanul sikkasztott: a gyámpénztártól 68 522, a polgári fiú- és leányiskolától 16239, a kaszinótól 1391 koronát. Az összeg akkor a megye összes tanítójának és tanárának egy teljes évi fizetése volt, vagy az alispán húszévi bére... Amikor 1901 augusztusában erre rájöttek, Antal sógora présházába menekült, s főbe lőtte magát. Hónapokig számolták a hiányt, s megállapították, hogy azért nem jöhettek rá, mert a főkönyvet hamisította meg. Könnyen tette, hiszen „egy személyben pénztárnok és ellenőrkönyvelő is volt mindaddig, míg e két állást szét nem választották". Akkor meg összejátszott egy előtte lebukott számvevővel. S ha naivan azt hinnék, szép csöndben meghúzta magát, bizony tévednénk. Amikor a helyi lap nehezményezte az alispán, a megyei számvevő és Józsi bácsi Aki ismerte, tudja, hogy lehetetlen munkásságához és egyéniségéhez illően méltatni, aki viszont nem ismerte, gondolja meg, mikor lesz ismét olyan szekszárdi, aki a bostoni N

üspök, öt-hat középfcrópai nagykövet, a Benedekólgyi szőlősgazda és a borászok nemzedékének barátságát egyaránt bírja. Nem lehetett közömbösen elmenni mellette... Józsi bácsi csupán hivatalosan volt vitéz erdősgyulaji Horváth József, e címmel atyja iránti tiszteletét mentette át a harmadik rendszerbe, amelyben élt. Élt?! Az ember megdöbben leírni így, múlt időben. De nincs, nem is lehet így, hiszen a maga szorgalmából főkertésszé lett Józsi bácsinak a fél Dunántúl szőlőültetvényei köszönhetnek vissza. A gazdák, tanítványok a szakmai tudáson kívül a magyar borkultúráért dobogó szívet érezhettek maguk mögött hivatkozásként, tekintélyként, de főleg emberként. Ezt nemcsak a város és a megye, az ország vezető szakemberei, hanem az Alisca Borrend és még öt hasonló társaság is megtisztelésként mondja. S nehéz olyan emberről többet leírni, aki tudatosan adta tovább elődeinek és kortársainak férfias kézfogását, tartását, szenvedélyes magyarságát. Ifjúkorában nem lehetett, később nem tudott a boldog megelégedés részese lenni. Családi életében, munkahelyén és saját szőlőjében is éppoly nyughatatlan, mint amennyire példa: örökké tenni vágyó, jobbítani akaró, de a lét hétköznapi nehézségein humorral túllépő barát, munkatárs, szőlőszomszéd. Aki tudja, hogy feje fölött emelkednek és hullanak, de szőlő s benne a lélek megmarad. A jól kiválasztott szőlőfajta évtizedek múlva is termést ad, köszöntsünk egy pohárral nemes nedűjéből arra, aki a telepítéshez és gondozáshoz a jó tanácsot adta. Egyszer barátja, a szlovák dr. Karol Wlachovsky mondta róla: A világ nélküle nem lenne kerek. Azért érezzük otthon magunkat, mert mindenütt vannak Józsi bácsik. Hadd higgyük, hogy most az oreg isten hívta meg kvaterkázni égi tanyája elé. Isten veled, Józsi bácsi! Az Alisca Borrend tagjai ... >,itvm Széli Kálmán kát alakja Jeney Jenő és Jankó János karikatúráján. mások pénzügyi elmarasztalását, azt is megjegyezte: éppen a végső ellenőrök, a minisztérium emberei nem kaptak büntetést. A Tolnavármegyének erre is volt története egy olvasói levélből: „Illusztrálja a belügyminiszteri számvevőség vizsgálatát a következő eset is. Antal Ferenc és az árvaszéki számvevő beszélgettek egy ízben a számadások vizsgálatáról, és Antal több éven át megfigyelvén azt, hogy a miniszteri számvevőség bele sem néz a számadásokba: hozzá illő akasztófahumorral a számadási iratok közé egy karikatúrát tett be, hosszú idő multával, midőn a számadás a minisztériumból jóváhagyva visszaérkezett: a karikatúra érintetlenül ugyanazon a helyen volt, hova tette Antal a fölterjesztéskor!" Széli azonban két okból sem kegyelmezett. Az egyik, hogy valaha pénzügyminiszter volt, a másik, hogy ekkoriban vezették be az új közigazgatási rendet. Erre mondta a Tolnavármegye 1903. január 25én: „Egyszerűsítsenek téged is úgy, mint a magyar közigazgatást!" A megye vezetői mégsem fizettek, mert Széli júniusban megbukott. Elfújta a szél... Lanius Excubitor Űj helyiség a könyvtárban Április 11., József Attila születésének napja, évtizedek óta a magyar költészet ünnepe. Ezt köszöntötték ezen a napon Szekszárdon az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban, mégpedig egy új helyen, ugyanis a könyvtár, amelyik évtizedek óta helyhiánnyal küszködik, most valamelyest bővülhetett. S ami emellett még sokaknak örömet okozott, a megyei közgyűlés alelnöke bejelentette, a korábbinál jóval nagyobb az esélye annak, hogy hamarosan megkezdődhet a könyvtár több mint negyedszázada várt, remélt bővítése. Elhangzott a vers, köszöntötték a költőt, ám az ünneplők most a könyvtár megújulásának terveit hallgatták még nagyobb érdeklődéssel. Pogátsa Alajos, a megyei közgyűlés alelnöke bejelentette, április 22-én a megyegyűlés dönt a pályázatról. Az előterjesztés szerint, az elmúlt évek több variációja közül az első tervet frissítik fel, s eszerint a könyvtár melletti épületet át-, s a mögötte lévőt beépítve ezerről négyezer négyzetméterre növelik a könyvtár területét. Gond volt korábban, hogy az udvaron állt Mattioni Eszter szülőháza. A nagyon rossz állapotban lévő épületet ugyan lebontják, de homlokzata, felújítva, szerves része lesz az intézménynek. A terv megvalósításához másfél milliárd forint kell, s ezt pályázaton állami támogatásból kívánják elnyerni, amire komoly esély is van. így valószínű, hogy jövőre megkezdődhet a több évre tervezett építkezés, ami alatt a könyvtár végig nyitva tart. A Hegedűs Péter Ybl-díjas építész tervei alapján végzendő átalakítást egyébként a könyvtár egy éppen a költészet napján megnyitott új olvasói terében jelentették be. Ez a 70 négyzetméteres rész a szomszédos, hajdani Kiszöv-székház többször átalakított földszinti része, ahol legutóbb egy üzlet volt, nagy kirakatokkal. Itt most videotéka, sikerkönyvtár, hírlapolvasó és ingyenes internet-hozzáférést biztosító néhány számítógép van. - sz í - Fotó: Chochol E. Baleset-megelőzési, közlekedésbiztonsági hét Évek óta ismétlődő országos akcióról adott tájékoztatást Illés László rendőr alezredes, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője. A húsvéti ünnepeket követően keddtől vasárnapig baleset-megelőzési hét lesz. A közlekedés rendjének őrei fokozottabban ellenőriznek majd. Szabályos közlekedésünket mosolygó almával, kisebb szabálytalanságainkat citrommal „díjazzák". A jó szándékú figyelmeztetés nem kampányjelleggel zajlik, hiszen Tolna megyében ez az év a biztonságos közlekedés éve, így folyamatosan hangsúlyt kap a felvilágosítás és a szabályok betartásának ellenőrzése. Lapunk következő számában beszámolunk egy eszközről, mely meggyőzően bizonyítja a biztonsági öv használatának fontosságát. N.G.