Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-04-06 / 13. szám

SZEKSZÁRDI 2003. ÁPRILIS 13. VASÁRNAP •S ODONDERU 158. Mit is csinált Babits Mihály? Mi sem egyszerűbb, mint erre válaszolni: verseket írt, aztán néha föl is olvasta azokat. Ez igaz, de számunkra érdekes, ha mindezt szülővárosában tette, és szerepléséről kétféle kritika is fennmaradt. Babits először 1911-ben a nőegylet fennállása 50. évfordulóján szerepelt szülővárosában. Hét év múlva került sor a következő föllépésre. A Tolnamegyei Közlöny 1918ban így harangozta be a húsvét hétfőjén tartandó műsort: „Az estély egyik fő érdekessége lesz Babits Mihálynak, a kiváló költőnek, a Petőfi Társaság tagjának közreműködése. Örömmel nézünk eléje szereplésének. Babits Mihály a fővárosban gyakrabban tart felolvasásokat költeményeiből vagy prózai dolgozataiból, s a műértő közönbég mindig élvezettel hallgatja." A rivális laptárs azt is tudatja, hogy a bevételt „részben a szegények, részben a fogságból hazatérő hősök segélyezésére" fordítják. E várakozás után furcsa az a dörgedelem, amit a Tolnamegyei Közlönyben e.l. írt április 7-én. „A karének csoportszámai inkább a szemet, mint a fület gyönyörködtették. A műsor középpontjává tett Babits Mihály költészete szintén nem tudta felolvasott szemelvényeivel abba az eszmei és érzelmi világba vinni a hangulatot, amely pedig ott rezeg minden lélek mélyén a nyugati végső mérkőzés nemzetekre-népekre tragikus napjaiban. Babits Mihály és a nyugatosok... művészi értékét bizonyára nem mi vagy a nőegyleti estély fogja eldönteni. Babits Mihály költői nyelvének szépségeit mi is megbámultuk, rithmus zajlásaiba bekapcsolódva fellendültünk, de nem az élő, harcoló-vérző nyugat érzelemvilágába - hanem leghatásosabb tavaszi dalában is csak a nyugatosok szép szóáradatú márciusi szerelméig tudott felvinni: de hát újszerű csengő-bongó tavaszébredésünk hangját is bizony ma gyöngévé teszi a história élő múzsája, mely az »arma virumque« szívreszkettető akkordjaival veri fel az eget. Ma nem állunk meg a bugyros pereputtyos cigányasszonynál, meg a hasonló eszmeköröket nem látjuk meg, ha még oly hüpermodern, hol darabos, hol esztergályozott műremek számba menő költői rythmusözönnel pengetik is fülünkbe." Mintha nem is ugyanezen az esten lett volna ott, a Tolnavármegye és a Közérdek kritikusa: „A Szekszárd Szálló nagy terme... teljesen megtelt a város intelligens közönségével... A műsornak nagy érdeklődéssel várt 3. pontja Babits Mihálynak, a hírneves költőnek előBabits 1918-ban adása volt, aki 5 szép költeményét olvasta fel. Már megjelentekor taps üdvözölte s mindenik költeményét nagy tetszés kísérte, különösen az utolsót, amelyben azon óhajának ad szárnyaló szavakban kifejezést, hogy jöjjön el már mielőbb az annyira áhított áldást hozó béke. E költeményével, amelyben minden ott levő óhaját tolmácsolta, a legnagyobb mértékben magával ragadta a közönséget. - A nőegylet vezetősége Babits Mihályt, városunk szülöttjét babér koszorúval tisztelte meg." Ezek után nem meglepő, hogy a kórustól itt „a sok fiatal üde hang éneke nagyon kedvesen hatott". A Húsvét előtt békevágyát bíráló e.l. - Erdei Lajos - egy év múltán a Tanácsköztársaság helyi lapjának, az Igazságnak vezető cikkírója és a béke védelmezője lett. Lám, változtak az idők... I.anius Excubitor Jubilál az Űj Dunatáj —

bi Csányi László által alapított elődjét is figyelembe véve huszonöt éves az Új Dunatáj. Ez alkalomból a megyei könyvtár vendége volt a lap szerkesztősége. N. Horváth Béla főszerkesztő a terjesztési gondok megoldásához a magyartanárok segítségét kéri. N. Horváth Béla főszerkesztő, Drescher J. Attila és Töttős Gábor szerkesztő urak ültek velünk szemben a könyvtár olvasótermében, mely ez alkalommal is szűkösnek ^bizonyult. A főszerkesztő a lap törnetének áttekintését követően tiangsúlyozta, az Új Dunatáj - megtartva és még talán emelve is előde, a Csányi László által alapított Dunatáj országosan kivívott rangját - elismert, országszerte olvasott tudományos és művészeti lap napjainkban is. Elmondta továbbá, negyedévenként jelenik meg 500 példányban, az előfizetők száma 83. Nagy tehát a gond a terjesztéssel. A szekszárdi könyvesbolt nemrég levélben közölte, hogy a továbbiakban nem tart igényt a lapra, nem kívánja árusítani, és ez a tény több, mint elgondolkodtató. Ahogyan az is, hogy miért jelentenek a Tolna megyeiek „kisebbséget" az előfizetők amúgy sem túl népes táborában, miért előznek meg minket a nagy egyetemi könyvtárak, miért csak Budapesten, az írók Boltjában fogy igazán szép számban. De talán ez a könyvtári kis bemutatkozás és seregszemle is hozzájárul, hogy a rangos kiadvány közelebb kerüljön azokhoz, akikhez elsősorban szólni szeretne: a szekszárdiakhoz, a tolnai emberekhez. Akadt azért jó példa is, a Tamási Gimnáziumban a nemrég elhunyt Huszár Julianna tanárnő megszervezte, hogy a diákok egy szerződés alapján terjesztői felár nélkül vesznek meg minden lapszámból 100 példányt, s amikor továbbadják, a felárat kirándulásokra fordíthatják. Jó szolgálatot tehetne a lapnak és az irodalomnak még sok-sok ilyen magyartanár és diákjaik igyekezete... Hisz a lap értékeket közvetít és képvisel, s ezen túl több, azóta országos hírűvé vált költő, író kezdte itt a pályáját, például Oláh András. A helyi lap szeretne továbbra is „nyitni" - ugyanakkor elsősorban a helyi, szekszárdi olvasóknak szánják. Még egy fontos kerek évfordulóra hívta fel a figyelmet Töttős Gábor: a hajdani Tolna Megyei Közlönnyel, egyben 130 éves a tolnai sajtó. S reméljük, de talán el is várhatjuk, hogy ne kelljen még 130 évet várni arra, hogy jól megírt, jól megszerkesztett helyi kiadványaink végre ne vérezzenek el a helyi (nem) terjesztés alacsony, amúgy löszös, tehát mégiscsak termékeny buckáin... Szekszárdi és Tolna megyei könyvterjesztők, irodalomtanárok, figyelem! - megyei könyvtárunk „Irodalmi délutánjait" egyébiránt ugyanazok támogatják, akik az Új Dunatájat: a Tolna Megyei Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alapprogram. Tudják: Budapesten... Samu Attila Jelentős pályázati támogatás a ZUGJ^yesületnek Ritka öröm érte a ZUG-ban összegyűlt mintegy száz fiatalt és középkorút: hosszú nélkülözések után végre nagyobb összegű támogatást nyert el az egyesület, amiből befejezheti az épület felújítását a Garay tér 6. belső udvarán, s még fejleszthet is. Emellett NETKávézó létesül, elkészülhet a vizesblokk és a teljes szellőzőrendszer, hétfőnként filmklub-estek lesznek újra a DVD-rendszerű új kivetítővel. Rangos vendéget jelentett be Körtés József, az egyesület elnöke: öcsovai Tamás, a GYISM helyettes államtitkára a felújított színpad jelképes átadásával adta hírül a pályázat kedvező elbírálását. Néhány mondattal gratulált és sok sikert kívánt a ZUG-nak és közönségének, majd alkoholmentes sörét emelte „koccintásra". Körtés József még a Városi Sport- és Ifjúsági Bizottságnak, s azon belül is Harangozó Tamás úrnak mondott köszönetet az egyesület nevében a sok segítségért. Ezután a színpadon a Szekszárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskola Junior Stars" Band-jét üdvözölte. Körtés József kérdéseinkre elmondta, hogy az Internet-kávézó ingyenes lesz vagy csak jelképes összegbe kerül majd, a DVD és a kivetítő pedig lehetővé teszi, hogy hétfőnként újra üzemelhessen a szünetelt filmklub. Ugyanebből az összegből sikerül befejezni a vizesblokkot és bővíteni a szellőző- és füstelszívó berendezést. Megismételte, amit már egy korábbi interjúban hangsúlyozott: a ZUG Ifjúsági és Művészeti Egyesület - és maga a hely - egy olyan létesítmény, ahol bárki ingyen bemutatkozhat, klubesteket szervezhet - ha értékes mondanivalója van. Nyáron a ZUG szabadtéri színpadának felhasználásával még egy kisebb fesztivál is a tervek között szerepel. A pályázatnak köszönhetően a filmklub-esteken túl csütörtökönként angol társalkodó körrel, szerdán este hét órától irodalmi klubbal és zenei, színpadi vagy éppen kézműves foglalkozásokkal, péntekenként koncertfilmekkel bővül a kínálat. Az egyesület nyitott, várja a jelentkezőket. Samu Attila