Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-03-23 / 11. szám

SS- 2003. MÁRCIUS 23. szekszárdi EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP LVI. Március 25-i tér Alighanem a helyismeretükre büszke szekszárdiak is értetlenül csóválnák tejüket arra a kérdésre: Hol van a me­gyeszékhelyen a Március 25-i tér? Pe­dig volt is, van is, de hiába határozták el annak idején, hogy „örök időre így neveztetik", ez az idő alig másfél évig tartott. Az 1848-as pesti forradalom ese­ményeinek hamar híre futott Tolna megyében: kocsin, gőzhajón, ma­gánlevélben és hivatalos értesítés­ben egyaránt tudatták a változáso­kat. Szekszárdra talán Pirnitzer Jó­zsef kereskedő hozhatta személyes élményei kíséretében a Nemzeti dal szabad sajtón készült példá­nyát. A konzervatív vezetésű me­gye valószínűleg futár útján királyi országgyűlési leiratot is kapott, március 21-én megyegyűlést tartott. Ezen bejelentették a fe­lelős minisztérium ala­kulását, a jobbágyrend­szer eltörlését, majd minden községbe eljut­tatták a papoknak és bí­róknak az értesítést közhírré tétel céljából. Felhívták azonban a fi­gyelmet arra, hogy „a békesség és csend fenn­tartása végett kezet fog­janak", s ezzel is bizo­nyítsák, „hogy az örök gondviselés által békés úton nyújtott átalakulás nagyszerű jótéteményeinek elnyerésére érde­mesek". Nem tudjuk, de valószínű, hogy már ekkor kitűzték a követke­ző megyegyűlés ösz­szehívását március 25-re. Ennek minden bi­zonnyal híre mehe­tett, mert Hegyessy János szekszárdi fő­jegyző leírása szerint „a megyei nagyterem karzatával, előcsar­nokával együtt tömve vala", ott „minden osztályú nép" több ezres számban volt Augusz jelen. Nem is maradt csöndben, ha­nem a konzervatív alispán helyett Bezerédj Istvánt, a haladó erők ve­zérét kényszerítette az elnöki székbe. A me­gye közeli s távoli köz­ségeinek fiai hallhat­ták, amint Bezerédj re­mélte: „a szabadság­nak szent napja meg fogja tisztítani leve­gőnket", 'a magyart vi­szálkodás helyett az egyetértésnek győzhe­tetlen ereje fogja lelke­síteni'. Felszólított a törvényes rend meg­tartására, s ennek je­gyében adta vissza az elnökletet Augusznak. Ezalatt azonban már kint, a Béla téren, amely Szekszárd piaca is, a lelkes tömeg egyre gyülekezett, s szelíd, de határozott hangon a nép­gyűlésre invitálta a bent ülésező­ket. Nem akármilyen ajándékkal várta őket: bizonyosan már elké­szült Perger Sándor nyomdájában a helyi szabad sajtó első terméke, a Mehrwerth Ignác aljegy­ző által írt Örömdall, amelyet Garay egykori iskolatársa és barátja kö­szöntésül föl is olvasott. (Az egyetlen kimagasló pont, a Szentháromság kőkerítése, a megyeház pedig ekkor még vissz­hangot is ad!) A térre sereglő helyi márciusi ifjak, akiknek kokárdáját Kristofek Te­réz és társnői készítették OriaiilL Antal Bezerédj István Portugál nap Szekszárdon helyen ugyanis portugál szakács főz majd. Az önkormányzat egy komoly, a helyi sajtóban meghirde­tett vetélkedővel szeretné felkelteni a lakosság érdeklődését. A tét nem kicsi: a három szerencsés nyertes Portugáliába utazhat. Joaquim F. L. Pimpao elmondta, hogy a követség már hat éve rend­szeresen tart rendezvényeket Ma­gyarország különböző települése­in. Mindezt azért tartják fontos­nak, mert a két ország területét és a lakosság számát tekintve hasonló adottságokkal rendelkezik, és sze­retnék, ha többet tudnának egy­másról. A tanácsos példaként hoz­ta fel az Európai Uniót, melynek or­szága 1986 óta tagja. Úgy vélte: Portugália az elmúlt tizenhét év­ben olyan változásokon ment ke­resztül, melynek tapasztalatai Ma­gyarországnak is sokat segíthet problémái leküzdésében. Szek­szárddal kapcsolatban megjegyez­te, hogy a tolnai megyeszékhely nagyságát, fényeit és színeit tekint­ve nagyon hasonlít a portugál váro­sokra. A. Z. Portugál napot tart május 23-án Szek­• rdon Portugália magyarországi ykövetsége és a városi önkor­mányzat. A szervezők az eseményt be­harangozó szerdai sajtótájékoztatón elmondták: a gazdag programok a szó­rakozást és a két ország kultúrájának megismerését szolgálják. Szinte egy portugáliai kisvárossá válik a tolnai megyeszékhely május végén azokkal a rendezvényekkel, melyekről a szervezők a héten tar­tottak megbeszélést. Joaquim F. L. Pimpao, a portugál nagykövetség kereskedelmi tanácsosa közölte: el­képzeléseik között kiállítások, ve­télkedők, zenei előadások, vala­mint tanácskozások is szerepel­nek. A részletekről egyelőre annyit tudni, hogy portugál tárlatnak ad helyet a Garay gimnázium, a Művé­szetek Házában gazdasági konfe­rencia és népzenei est lesz, a váro­si televízió pedig portugál műsoro­kat is sugároz majd. Érdekesség, hogy egy belvárosi étteremben ezen a napon a délnyugat-európai ízeké lesz a főszerep, a vendéglátó­a ma is álló, Babits iskolával szem­beni házban, a megyéből tízezer számmal idesereglett érdeklődők között Bezerédj és Augusz beszé­dét, majd jelképes kézfogását üd­vözölték. Ekkor nevezték el örök időre Március 25-i térnek a Béla te­ret. Innét indultak 1848. szeptem­ber végén eleink az ozorai csatába, Netn«tk knícx. Az Örömdall - „többek fel­szólítására a nép' nevében" de egy év múlva a császári had kép­viselői itt raktak máglyát a Kos­suth-bankókból a Szentháromság mellett... A tér forradalmi nevének emlékét a helybeliek megtartották, a nagy nap emlékezeteként a helyi sajtóban is felidézték. Mi se feled­jük el. Dr. Töttós Gábor Tolna megye és Stájerország együttműködése Pozitívnak értékelték a Tolna Megyei Önkormányzat és Stájerország kap­csolatát a hivatal, valamint az osztrák tartomány képviselői a közelmúltban Szekszárdon tartott tanácskozásukon. A megbeszélésen kiderült: a jövőben több Tolna megyei szakember szerez­het európai uniós tapasztalatokat, va­lamint az is, hogy az osztrákok az EU összes tagjelölt országa közül Magyar­ország felvételét támogatják a legna­gyobb mértékben. Frankné dr. Kovács Szilvia Mar­tin Pammer osztrák követtel, Lud­wig Raderrel, a Stájer Tartományi Hivatal Európa Ügyosztályának ve­zetőjével, valamint Johann Klug­gal, agrárjogi és vidékfejlesztési szakmérnökkel folytatott tanácsko­zását követően elmondta, hogy a felek viszonyukat a kisebbségek, valamint kultúra terén egyaránt kedvezőnek találják, és reményü­ket fejezték ki, hogy együttműkö­désüket a jövőben is fenntartják. Stájerország felajánlotta, hogy brüsszeli képviseletén vendégül látnak egy Tolna megyei szakem­bert, aki az uniós feladatokkal, va­lamint a lobbitevékenységgel is­merkedhet, Stájerországban pedig még egy magyar tisztségviselő sze­rezhet hasznos információkat. Az osztrák delegáció tagjai egy európai uniós konferencián is részt vettek, ahol beszámoltak Ausztria európai uniós tapasztalatairól, és összegezték a Magyarország előtt álló feladatokat. Hangoztatták: az osztrák lakosság az Európai Unió összes tagjelölt országa közül Ma­gyarország felvételét támogatja a legnagyobb többséggel; Ausztriá­ban remélik, hogy a magyarok élni fognak az előttük álló lehetőségek­kel. Ludwig Rader elmondta: a leg­újabb felmérések szerint az osztrá­kok kétharmada örül annak, hogy Magyarország 2004-ben tagja lesz a szövetségnek. A pozitív fogadta­tás abból is adódik, hogy a bővítés­sel Ausztria már nem az unió pere­mén, hanem a közepén foglalhat helyet, továbbá végképp eltűnnek annak a megosztottságnak a ma­radványai, amelyek a második vi­lágháborút követő mintegy fél év­században jellemezték a konti­nenst - tette hozzá. Szavai szerint bár az unió támogatottsága jelenleg nagyobb a magyarok, mint amilyen a csatlakozást megelőzően az oszt­rákok körében volt, a két nép ha­sonló aggályokat vetett, vet fel az integrációval kapcsolatban. Az osztrák szakember, tapasztalataira hivatkozva példaként hozta fel: a kultúra ápolása és a hagyományőr­zés nemhogy alábbhagyott, inkább aktívabbá vált a csatlakozók köré­ben, a nagy szövetségben ugyanis egyre többen éreznek késztetést az értékek felkutatására. A. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom