Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-03-06 / 10. szám

SZEKSZÁRDI 2003. MÁRCIUS 16. VASÁRNAP M Egy nő legyen minden helyzetben nő! Ezúttal nincs politika Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő-testületében négy nő van. Örvendetes, s talán a következő ciklusban még többen lesznek. Ezekben a rövid beszélgetésekben, mi „csak" a nőre vagyunk kíváncsiak, politikáról kérdezik őket éppen eleget. Legyen ez a Szekszárdi Vasárnap utólagos nőnapi ajándéka. Dr. Gaál Zsuzsanna - Mindig hosszú hajad volt? - Régen volt rövid is, de Szabadi Miska bácsinál a Bartina elődjében táncoltam, s ott kötelező volt a hosszú haj. Egyébként azt hiszem, ^foiyelmesebb, mint a rövid, össze™om, befonom, feltűzöm. Változatos, nem kell vele fodrászhoz menni, vágatni, s ilyen hosszú hajat még festetni sem lehet. Amikor a gyerekeim kicsik voltak, akkor is ez volt a praktikus. gyerekek most kicsi - Azok a mekkorák? - Gergely 19 éves, Külkereskedelmi Főiskolás, Zsófia, a Garay Gimnázium III. éves tanulója. - Itt a Babits-házban, amely a munkahelyed az ablakban egy gyönyörű. cserepes virág. Nőnapra milyen virágot kaptál? Mi a kedvenmed? * - Az első csokrot a kollégámtól kaptam, aki egy évben sem felejtkezett még el a nőnapról. Egy kellemes meglepetés is ért, azon a napon adták át az APEH új ügyfélszolgálati irodáját, s ott egy szál rózsával köszöntöttek, s rajtam keresztül minden jelenlévő nőt. Egyébként a sárga rózsa a kedvencem, amelyből egy szál is szép, hát még egy csokor. - Aki régóta ismer, az észreveszi, hogy megváltozott az öltözködésed. .. - Korábban gyakrabban jártam farmerben és pulóverben, amely abból is adódott, hogy a levéltárban nem lehet igazán elegánsan öltözködni. Az utóbbi időben leszoktam erről a „kényelemről", mert sokszor kell váratlanul megjelennem, ezért a kosztüm, amit mindig is szerettem, lett a mindennapos ruhám. - Nehéz nőnek lenni, abban a pozícióban, ahol jelenleg vagy? Annak, hogy édesapád „helyére" kerültél, milyen előnyét, hátrányát érzed? - Inkább az előnyét érzem annak, hogy nő vagyok, ugyanis a férfiak reagálása más, ha egy nőt hallgatnak, ha nő fordul feléjük. Érezhető részükről a tapintat és a tisztelet. Nehéz apu után ezt a munkát végezni, hiszen őt az egész város szerette és tisztelte, s tudom, hogy az első megválasztásom az ő munkájának, életének szólt. Ezt a bizalmi tőkét kell megőriznem, továbbvinnem. Dr. Haag Éva - A plakátokon egy félhosszúegyenes hajú, komoly fiatal nő nézett vissza ránk, te pedig egy hoszszú göndör hajú „éppen most érettségizett" fiatal lány vagy... - Elég gyakran változtatom a hajam hosszúságát és színét. Akkor azt tartottam jónak. Voltam már fekete, sőt vörös is. Jelenleg éppen minden természetes a színe és a göndörsége is. - A korosztályodban ritka név az Éva, már mások a divatosabbak... - A nővéremtől „kaptam", aki 18 évvel idősebb nálam, s bármily furcsa, abban az osztályban, ahol jártam, nyolc Éva volt. Mindig elegáns vagy. Hivatalból? - Munkaruhának a konzervatív öltözködést szeretem. Ezt már a tapasztalat hozta így, ugyanis ha nem vagyok kosztümben, akkor a bejövő ügyfél első kérdése, hogy az ügyvédnő bent van-e. A magánéletben szeretek lazán öltözni, farmer, pulóver. - Ékszert sem látok rajtad... - Az aranyat nem szeretem, az ezüstöt igen, mégsem hordom. Az egészen különleges ékszerek a kedvenceim, mint például az apró gyöngy, vagy a fából készültek. Érdekes ez, hogy az ember mit szeret, és mit hord, mert például megkérdezik, hogy melyik a kedvenc színem, akkor azt mondom, hogy a kék, ugyanakkor a barna árnyalataiban járok. - Enyhe sminket látok mjtad... - Nagyon visszafogottan sminkelek, de e nélkül nem megyek sehová, természetesen alkalomra erősebben festem ki magam - Milyen volt a nőnapod? - Úgy indultam a napnak, biztos nem fogok virágot kapni, aztán jött a meglepetés, kaptam szívből és udvariasságból is. Emancipáció ide vagy oda, jóleső érzés virágot kapni. - Mi a kedvenced? • - Az orchidea, mert különleges és titokzatos. Halmai Gáborné - Hány sálad, kendőd van? - Sok! Az-az igazság, hogy ezekkel szoktam feldobni a kosztümjeimét, amelyeket csak nemrégiben mondhatok többes számba. Nehezen vásárolok, s csak azt veszem meg, ami nagyon tetszik, így aztán sokkal kevesebb ruhám van, mint lehetne, illetve kellene. - Ezt persze nemcsak a sálakkal, de a fülbevalóiddal is pótolod... - Azokat nagyon kedvelem, vagy a formájukba, vagy színükbe szeretek bele, s legalább annyira feldobják a ruháimat, mint a sálak. - „Kötelező" ruha a kosztüm, azt már látjuk a televízióban, mennyire szoktad meg? - A legnehezebb összehozni azt a három dolgot, amit szeretek, divatos legyen, kényelmes és az egyéniségemnek megfelelő. Már régen vásároltam, de éppen a napokban vettem egy lenvászon blúzt hímzéssel. Gyönyörű darab, bár nem kosztüm, de nagyon mutatós, ugyanakkor kényelmes. - A nőnapot is munkával töltötted... - Sokfelé jártam, s az, hogy a férfiak ezen a napon nagyobb figyelmet fordítottak rám, mint nőre, azzal viszonoztam, hogy mindenhol mondtam valami kedveset. Egyébként szerintem az egyik legszebb nap, fölötte áll mindennek, csak a nőkről és a férfiakról szól. - Három „fiú" várt idehaza, férjed és két nagyfiad, ők hogy köszöntöttek, s nekik mivel viszonoztad a figyelmet? - Természetesen kaptam tőlük virágot, s nálunk az már szokás, hogy ilyen alkalommal lehet kérni tőlem valami finomat, vacsorára. Mostanában úgyis ritkán tudunk együtt lenni, egymásra figyelni, ezért minden pillanatot kihasználunk. - Az utóbbi időben többet látunk a televízióban, mint élőben. Mégsem változtál... - Van erre egy filozófiám. Az általános élethelyzeteken túl, ha már ott van az ember egy pozícióban, akkor a tekintélyt és tiszteletet önmagának kell kivívnia. Egyébként, a nők élettapasztalata amiatt fontos, és jól használható, mert odafigyelnek az apró dolgokra. Kiss Andrea - Hát azt azért nem lehet mondani rólad, hogy kis Andrea... - Sportoltam, ettől vagyok vállas, viszont eleve ilyen magasnak „indultam". Igazából az alkatom a magasugrásra predesztinált volna, de bokasérülésem miatt, a diszkoszvetés és a súlylökés „maradt". - Mit szóltál, amikor elszaporodtak a szőke nős viccek? - Ha jó volt, nevettem rajtuk, hiába élcelődtek, nem vettem magamra. Valamikor más viccek voltak, azok is lecsengtek, ahogy ez is. - Sportos alkat vagy, az öltözködésben mégis az elegancia jellemző rád... - A hangulatomtól is függ, hogy mit veszek fel, igazából nagyon szeretem az igazi nőies ruhákat, fazonban és anyagban is. Legyen a ruha karcsúsított, nőies, színekben pedig az élénket kedvelem, kéket, lilát, narancssárgát. - Milyen kiegészítőket szeretsz hordani? - Nagyon szeretem feldob minden ruhát, újat varázsol. - A szépségápolást müveled... - Sok szakmát megtanultam, vagy iskolában vagy magamtól, ami ezzel kapcsolatos. Dolgoztam kozmetikusként, de a fodrászatot, a manikűrt, pedikűrt is műveltem, sőt testmasszázs tanfolyamot végeztem, nemrégiben pedig oklevelet szereztem sportmasszázsból is. Egyébként apunak kevésbé női munkákban is segítek, ugyanis ő víz- és gázszerelő. Amit éppen csinálok, azt szeretem a legjobban. Jó érzés, főleg ha egy nőnek segíthetek abban, hogy szép és ápolt legyen, fájdalmat enyhíteni pedig a legjobb dolog a világon. - Ha már a szépségről beszéltünk, hogy állsz a virágokkal? - Virágkötő is voltam, nagyon szerettem. A kedvenceim az ibolya, gyöngyvirág és a kála. Nőnapra is azt kaptam, a kisfiámtól pedig hóvirágot. Sas Erzsébet Fotó: Nagy Ági a bizsukat, a régiből is „hivatalból"