Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-02-27 / 6. szám

VASÁRNAP 2002. FEBRUÁR 17. Azt hiszem, kölcsönösen elmondhatjuk; s jól jártunk egymással" Baky Péter a Művészetek Házáról Baky Péter Budapesten született, Szekszárdon élő festőművész. Évekig az llylyés Gyula Pedagógiai Főiskola oktatója, majd 1993-tól a Művészetek Háza igazgatója. Kiállított már többek közt Budapesten, New Yorkban, Brassóban, Stuttgartban és Párizsban is. Köztéri alkotásai Szekszárdon a Kolping iskolában és a városházán láthatók. 2001-ben megkapja a város legrangosabb kitüntetését, a Pro Urbe dijat. A művésszel a Művészetek Háza vezetésével eltöltött tíz évről és a terveiről beszélgetünk, tessük a kortárs zene és képzőművészet alapjait, ezeken a programokon saját közönségünket teremtjük meg, hiszen, ha egy diák az előadók, előadások segítségével „megérti" a modern művészet alapjait, felnőtt korában sem fogja azt elutasítani. Az országban hét, a szekszárdihoz hasonló ^.profillal" hat művészetek háza működik. A háp:ak Szombathelyen rendezték meg tavaly az első „Művészetek Háza konferenciát", amelyen a művelődési tárcát irányító Rockenbauer Zoltán miniszter is részt vett. A közös jövőbeni tervek közt szerepel egy együttműködés, amelynek keretében talán a kortárs művészet bemutatására akár központi finanszírozás is megvalósulhat. A konferencián szembesültem ismételten azzal, hogy a szekszárdi ház finanszírozása összehasonlítva a többiekkel milyen alacsony szintű. Amikor elmondtam azokat a programokat, amelyeket itt mi „összehozunk" a többiek hitetlenkedve hallgatták a hozzájuk rendelt költségvetési támogatásról szóló beszámolómat. Pedig így van, azok a művészek, akik idejönnek, nem pénzért jönnek, hanem barátságból, a jó hangulatért, azért, mert ismerik a házat, annak jó hírét. Lassan tíz éve vezetem a házat, nem bántam meg, hogy belevágtam. Festői munkámra is jó hatással volt, hogy nem kellett „megélhetésből" festenem. Ez alatt a tíz év alatt itt, Szekszárdon lettem ismert és elismert művész, megkaptam a Pro Urbe-díjat. Azt hiszem elmondhatjuk, hogy kölcsönösen jól jártunk egymással. Azt hiszem a következő öt évnek is „nekifutok", vannak még terveim, amelyeket meg szeretnék valósítani, illetve tovább akarom vinni azokat, amelyeket a kollégáimmal együtt elkezdtünk. A Művészetek Házára ráfér egy nagy felújítás, ha ezt nem tesszük meg, akkor nem tudunk tovább lépni, illetve meglévő programjainkat is elvesztjük. Elengedhetetlenül szükség lenne egy klimatizáló, szellőztető rendszerre, az terem akusztikáját „rendbe kell tenni", a nemzetközi rendezvényeinket tolmácsgép nélkül nem tudjuk már megvalósítani, most csak a legszükségesebb fejlesztéseket említettem. A programok közül, amit a közeljövőben szeretnék megvalósítani, kiemelném azt a fúvós kurzust, amely már most, a tervezés alatt óriási sikert aratott. A világ nagy hangversenyzenekarainak vezető fúvósai közt a magyarok felül reprezentáltak, ezeket a fúvósokat hívtuk meg a kurzusra előadóknak, így a tanulni akarókban sincs hiány. Ravenna Szekszárd testvérvárosa lett. Mint tudjuk Dante - aki Ravennában nyugszik - fő művét az Isteni színjátékot Babits Mihály fordította magyarra. Ennek apropóján a fordításról szervezünk egy nemzetközi irodalmi konferenciát. Vannak közös terveink a Babits Mihály művelődési házzal, egy nagy projektben a ház felújítása után olyan művészeti centrum létrehozása, amelynek része mindaz, amit eddig vittünk, de továbbfejlesztve színházzal, mozival, konferenciaturizmussal, fesztiválokkal. Egyszóval van miért tovább csinálni a tíz éve elkezdett munkát. Lejegyezte Gál László Újab

b összefogás a kábítószer ellen S I t Az ISM 2001 -es felhívására - miszerint meghívásos pályázatot hirdetett meg - Szekszárd városában megalakult a KEF, azaz a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A fórum már a tavalyi esztendőben elkészítette kétéves munkatervét, s mozgósította azokat a szakembereket, akik ebben a feladatban a legtöbbet " dják tenni. A fórum vezetőség választása február 18-án lesz, az eddigi unkáról Kálóczi Andrea koordinátort kérdeztük, aki a RÉV vezetője. - A fórum lényege, hogy a helyi szakembereket összefogja, hogy a programok között ne legyenek átfedések, a szakemberek tudjanak egymásról, saját szakterületükön vállalható feladataikról. A cél egy együttes munkacsapat megalakítása, amelynek 2002-ben Szekszárd város drogstratégiájának létrehozása, kidolgozása lenne a fő feladata. - Milyen segítséget kapnak a szakemberek ennek a drogstratégiának a kidolgozásában? - A nemzeti drogstratégiát helyi szintre, tehát az itt és most megvalósítás szintjére kell átültetni, hogy a munka a helyi sajátosságoknak megfelelően alakulhasson és legyen sikeres, annak a rétegnek a megsegítésére, akinek szüksége van erre. - A szakembergárda kikből áll? - Miután a legfontosabb a helyismeret, azok a szakemberek, akik munkájuk, hivatásuk során bármilyen formában találkozhatnak a potenciálisan veszélyeztetettekkel. Felsorolnék pár foglalkozást a teljesség igénye nélkül: pedagógusok, orvosok, rendőrök, szociális munkások, pártfogók. Olyan szakemberek, akik a prevencióban, a gyógyításban, a felderítésben, az utógondozásban dolgoznak. Természetesen nemcsak egyénekre gondoltunk. Olyan civil és állami szervekre, akik segítségével a kitűzött célok megvalósíthatók. - Felsorolna néhány célt? - Általános szemléletformálás, amelynek sikeréhez célcsoportokat fogunk felkeresni. A drogprevenció színtereinek kiszélesítése, a veszélyeztetett rétegek felkutatása és megsegítése, a drogstratégia kidolgozása, kiadványok megjelentetése, amelyek a továbblépést segítik elő. Konferenciák megrendezése, szakemberek és érdeklődők számára. - A KEF eddig sem tétlenkedett. Mi volt, amit már megvalósítottak a célokból? - Az alakuló ülést megelőzte egy olyan felmérés, ahol sikerült azt a szakembergárdát megnyerni, akik ebben a munkában részt vállaltak. Természetesen az alakuló ülésen ez a szakembergárda újabbakkal fog majd kiegészülni. Létrehoztuk a munkatervet, ehhez azonban először munkacsoportokat kellett létrehoznunk. - A munkacsoportok létrehozása miért volt fontos? - Annak a szakembergárdának, akik ezzel a témával foglalkoznak, különböző intézményekben, s különböző szinteken, azoknak egy nyelven kell beszélniük. Ez a munkánk hatékonyságának szempontjából elengedhetetlen. A közös célok meghatározása, az együttgondolkodás és együttdolgozás nélkül nem tudunk sikert elérni. - Az első ilyen konferencián túl vannak a szakemberek, hol volt és milyen eredményeket könyvelhetnek el? - Pilisszentkereszten tartottuk. Fontosnak véltük - s igazunk lett -, hogy elmenjünk a városból, hogy ebben a pár napban minden erőnket a célra tudjuk koncentrálni, s így összezárva, közösséggé kovácsolódva sok megvalósítható ötletet beszélhessünk meg. A konferencia helyszínét, a Szekszárdi BV Intézetnek köszönhetjük, akik felvették a kapcsolatot a pilisszentkeresztiekkel, ahol ingyen szállást biztosítottak a számunkra. - Ezek szerint a cél meghatározása magával „ragadta" azokat, akiknek ezeket a célokat meg kell valósítani. Ez valóban a sikerhez vezető út első lépése... - Valamint az, hogy ritkán fordul elő, hogy egy felülről jövő kezdeményezést, egy alulról kezdődő összefogás nemcsak jónak, megvalósíthatónak tart, realitását szükségszerűségét elismeri és a megfelelő szakembergárdát összefogva megvalósítja. A KEF, a Kábítószer Egyeztető Fórum úgy gondolom az egészséges jövőért jött létre, tűzött ki célokat, amelyeket a legjobb szakemberekkel kíván megvalósítani. Ehhez kérjük a lakosságot, hogy akár a prevencióban, akár az utógondozásban legyenek segítségünkre. Sas Erzsébet