Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-02-10 / 5. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2002. FEBRUÁR 10. DR. KÓNYA IMRE SZEKSZÁRDON Jogbiztonság Magyarországon A Vállalkozói Szalon vendégeként dr. Kónya Imre volt belügyminiszter (jelenleg maga is vállalkozó és a Centrum Párt elnökségi tagja) járt Szekszárdon. Dr. Kónya Imre (sportnyelven szólva) mindjárt a kezdet kezdetén egészpályás letámadással indított, leszögezte: „a jogállamiság kiépülése nem feltétlenül jelenti azt, hogy igazán működik is a demokrácia és a piacgazdasági jogbiztonság, mert ehhez önmagában még nem elégséges az, hogy kiépült az intézményrendszer, mivel azt minden nap valóságos tartalommal kell megtölteni ahhoz, hogy ne csak tartalom nélküli üres formalitás legyen. Nagy veszélyt jelent az, ha más az elmélet és más a gyakorlat, és még a parlamentáris alapelvek is sérülnek. Az alapelvekhez tartozik az is, hogy a parlament ellenőrizze a kormányt és ne fordítva, és a parlament (a képviselők) „feje fölött" ne intézkedhessen a kormány se külügyeket, se belügyeket érintő politikai vagy gazdasági kérdésekben. Ez a paternalista magatartás ugyanis már magában hordozza a diktatúrához („kézi vezérléshez") való visszatérés lehetőségét. Ennek ellenére Kónya Imre a rendszerváltozás 12. évében nem tart attól, hogy Magyarországon bármelyik szélsőséges politikai irányzat komoly politikai tényezővé válhat, hogy akár a fasizmus, akár a kommunizmus visszajöhet, sőt, egy kérdésre válaszolva az MSZP-vel kapcsolatban elmondta, hogy számára is érthetetlen dolog, hogy egy baloldali párt kormányra kerülése után mennyire szolgaian kiszolgálta a nagytőke érdekeit... Dr. Kónya Imre bírálta a jelenlegi adórendszert is, mivel az főként a kis- és középvállalkozásokat sújtja. Ezenkívül rendkívül bonyolult és alig betartható (gyakorlatilag szinte betarthatatlan), és mindezek arra ösztönzik az embereket, hogy ne tanúsítsanak jogkövető magatartást. (Ha már úgyis betarthatatlan, akkor miért ne próbálkozzunk meg mi is egy kis „ügyeskedéssel"?) Dr. Kónya Imre elmondta, hogy a Centrum Párt programjában szerepel az adóreform, az adózás egyszerűsítése, az adók mérséklése, és ettől nemcsak a jogkövető magatartás általánossá válását várják, hanem az adóbevételek növekedését, mivel javulni fog az adómorál. A Centrum Párt terveiben szerepel az APEH „hatalmának" korlátozása is, hogy a mindenkori hatalom ne használhassa a megfélemlítés eszközéül. Ugyanis a médiában és így a köztudatban is (pletyka szinten) egyre jobban elterjed az a nézet (félelem), ha valaki valamilyen módon szembe kerül a hatalommal (hatóságokkal), azt „véletlenül" rövid időn belül „kiszúrja" az APEH számítógépes rendszere. Lehet, hogy tényleg véletlenül, de a túl gyakori véletlenek gyanakvóvá tehetik az embereket. A Centrum Párt azért alakult meg, mert alapítói nem hisznek a kétpólusú politizálásban, abban, hogy az egyik oldalon csupa angyal, a másik oldalon csupa ördög van. Nem lehet a politizálás fő szempontja a másik oldal „agyagba döngölése", inkább az erők egyesítésére kell törekedni, mivel az EU-val folytatott érdekérvényesítési harcban egy erejét szétforgácsoló, megosztott ország kudarcra van ítélve. A Centrum Párt alapgondolata a Békejobb mozgalom alapeszméiben gyökeredzik, alapelve a parlamentarizmus keretein belül (a szélsőséges pártokat kivéve) minden párttal az egyezségre jutásra való törekvés, ellentétben a mostani gyűlölködésen és mindenáron való konfrontáción alapuló stratégiával. Etikátlan dolog az a felfogás és gyakorlat, hogy csak az én pártom emberei a tisztességesek, aki nem úgy gondolkodik ahogy én, az nem magyar... Dr. Kónya Imre egy kérdésre válaszolva elmondta, egyáltalán nem tartja elkésett dolognak pártjuk választási küzdelembe való bekapcsolódását, és mivel reális igény van egy efféle „arany középutas" pártra, ezért biztos abban, hogy minden további nélkül elérik azt a bizonyos „parlamenti küszöböt". A Centrum Párt a legrosszabb esetben is a harmadik helyre számít a tavaszi választásokon. Hogy a legjobb esetben mire számíthatnak? Azt majd megtudjuk a választások után. Bálint György Lajos Sárga lépcső a fekete Golgotához Szavakkal Kovács Tibor festőművész Tamásiban rendezett kiállításáról Aki azzal a megtisztelő szerencsével találkozik, hogy vendége lehet Kovács Tibor Szekszárdon élő festőművész, tanár műtermi lakásának, különös élményben részesül. A Remete u. 59. számú ház külső homlokzata is jelzi tulajdonosának egyéniségét. Az előszobába lépve aztán egyre világosabbá válik, hogy a ház lakója eltér az átlagosan gondolkodó emberekétől. A lassabb léptű „honfoglalás", „háztűznézés" fokozza az érdeklődő tekintet mozgását. Először kisebb méretű, majd mind nagyobb felületű festmények intenek. A jobbra forduló pillantás aztán hatalmas könyvespolcon keres nyugalmat. A kettőt elválasztja egy sárga lépcsőkorláttal felfelé, az emeleti szobákhoz vezető, ívelő út. Mindez természetes fény megvilágításában, amit a nagy méretű ablakok, hogy ne neveztessenek nyílászáróknak, garantálnak. Ezen a lépcsősoron feljutva Kovács Tibor festményei, mint stációk mellett halad el a látogató. Egyszerre csak megtapad a tekintet a „Golgota" címet viselő alkotáson. Itt meg kell állni és a pár perc élményét szavakban átadni... Tudjuk, hogy Kovács Tibor 1959-ben Budapesten született. Iskoláit Szekszárdon, majd Pécsett végezte. Rajz szakos tanárként él, keresi kenyerét napjainkban is. A 80-as évek végétől jelentkezik portrékkal, tájképekkel, olajfestékkel örökített gondolataival. Technikájára a foltszerű festés jellemző. Mindezeknél fontosabb a gondolatiság, ami a képekről árad, szól, amit a festő, az ember, Kovács Tibor üzen! Azok a képek, ahol még a ráncolt, barázdált, napégette arcok néztek vissza, hasonló hangulatú tájat bemutató festményeiről, Kovács Tibor alkotó szellemét könnyebben rokonította a néző. Később az egyénibb hang keresése változtatott a tartalmon és a formán. E kettő harmóniája tartalom és forma egysége ad csak valamiféle nyugalmat az alkotó embernek. A valóságot absztraháltan vívódik Kovács Tibor. A geometrikus alakzatokkal, ívekkel, hengerekkel a pillanatnyi lelkiállapotának tükreként szól. Lendületes, vidám, boldog narancsszínben, haragvó, véres izzású vörösben, jeges gleccser-kékben, erdő-mező nyugalmával, fáradt-dombos öregség barnájával, tragikus halál feketéjével állítja elénk tárgyiasult, álombéli világát. Akár a szekszárdi táj hullámzó, szelíd dombjai formálódnának indulatokká, gesztusokká a képeken. Alakjai, mert a már említett formák emberi alakokra emlékeztető foltokban vannak jelen, alakjai tehát elevenen mozgó elemek a képi kompozícióban. Rendről, fegyelmezett magatartásról tanúskodnak. A való világból kizárnak mindennemű agresszivitást és filozofikus felszólításokkal, felkiáltójelekkel postázzák Kovács Tibor jellemét. Ez így egészében hordozza a pedagógus, a tanítani akaró ember hitvallását is. Rendezett, fegyelmezett munka csak békében érik eredményt jelentő, világot megváltó, formáló alkotássá! Mindezeket megerősítik gesztusokat jelző formái. Amint „vallomástöredékeiben" olvashatjuk: „nem cselekmények, hanem pillanatnyi állapotok jellemzők ezekre a munkákra, közelében a látó ember is fénnyé, színné, mozgássá változik." A kiállított, bemutatott alkotások címei meghatározzák, irányítják a néző gondolatait. Marasztalják, emlékezni kényszerítik. Újra és újra hangsúlyozódik, hogy ne grafikus, festői megoldásokat keressünk, kérjünk számon, hanem illeszkedjünk, alkalmazkodjunk, fogadjuk be Kovács Tibor üzenetét! Ne naturálisan ábrázolt arcokat, kezeket akarjunk találni, hanem olvassuk a karokra, lábakra emlékeztető formák mozdulatait, a test játékát, mert szavakként hatnak! Érzelmet, magatartást sugároznak. Őszinték és kifejezők! így álljunk meg Kovács Tibor alkotásai előtt ezúttal a Tamási Galéria falai között és így vigyük hírét, üzenetét továbbítva, hogy magunk is az egymást tisztelő, békére igyekvő emberek sorába állhassunk. Decsi Kiss János i t