Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-12-15 / 45. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2002. DECEMBER 15. A parlamenti pártok országos körútja (fővédnöke dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke) Magyarország eredményes Európai Uniós csatlakozását hivatott elősegíteni. A Magyar Országgyűlés Európai Uniós Nagybizottsága és az Európai Integrációs Ügyek Bizottsága szervezésében/rendezésében zajló országos körút harmadik állomásán, Szekszárdon, a Garay János Gimnáziumban tartott rendezvény témája a „Magyarság és európaiság" címet kapta. E témakörben fejtette ki a véleményét, osztotta meg a gondolatait az előadás hallgatóságával a négy parlamenti párt egy-egy prominens képviselője: dr. Tabajdi Csaba (MSZP), az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának alelnöke, dr. Braun Márton (Fidesz-MPP), az Európai Integrációs rügyek Bizottságának tagja, Herényi PCároly (MDF), a Magyar Országgyűlés jegyzője, az MDF frakcióvezetője és Kocsis Imre Antal (SZDSZ) Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere. Kocsis Imre Antal köszöntőjében röviden kitért arra, hogy az emberekben nagyon nagyfokú az EU-csatlakozást illetően a tájékozódás igénye és nem szabad őket sem illúziókba ringatni, sem pedig elriasztani, hitelesen, reálisan kell tájékoztatni (pártállástól függetlenül) mindenkinek mindenkit az EU-csatlakozás várható előnyéről is és az esetleges hátrányairól is. (Mert senki se higgye azt, hogy csak előnyei lesznek!) De óvni kell az embereket a túlzott félelmektől és a túlzott várakozásoktól is. Dr. Braun Márton humoros elemeket sem nélkülöző előadását azzal az Az önkéntes tagságra való átállást követően - 2000 őszén -, négy évre választott tisztségviselőket a kamara. Nem akármilyen periódus ez, hiszen két markáns esemény határolja: a kamarai fúziótól, az uniós csatlakozásig tart. Elérkeztünk a ciklus feléhez, s ennek kapcsán kértünk helyzetértékelést az elnöktől, dr. Fischer Sándortól. - Három célt tűztünk magunk elé - mondta. - A társadalmi testületek működésének hatékonyabbá tételét, az apparátusi struktúra korszerűsítését, és a vállalkozókkal való kapcsolattartás élénkítését. A testületeknél gyorsan kialakítottuk a szükséges team-munkát. A küldöttgyűlés évente egyszer ülésezik, a közbenső időben az elnökségé a döntéshozó szerep - mely havi rendszerességgel ül össze -, két elnökségi ülés között pedig az ügyvezetés végzi az operatív feladatokat. Az ügyvezetést a kamara elnöke és négy alelnöke alkotja, de ülésein az ellenőrző bizottság elnöke is részt vesz, meghívottként. így érvényesülhet a gyors, ugyanakkor többek által átgondolt, mérlegelt, kollektív döntéshozatal elve. örömteli megállapítással kezdte, hogy „A horizonton már látszanak Európa fényei". (Dr. Braun Márton közbevetőleg felhívta a figyelmet arra, hogy a horizont, ahogy közeledünk felé, úgy távolodik tőlünk.) Komoly(abb)ra fordítva a szót, dr. Braun Márton kifejtette, hogy nemcsak mi (magyarok) viseltetünk olykor bizonyos fenntartásokkal az EÚval szemben, hanem az EU is fél bizonyos szempontokból tőlünk. Például fél attól, hogy az olcsó (és képzett!) magyar és más kelet-európai munkaerő elárasztja az EU gazdaságilag fejlettebb országait és fél az országhatárok átjárhatósága miatt a bűnözési ráta emelkedésétől is. Arról már nem is beszélve, hogy egyes EU-s tagországok úgy érzik, hogy Magyarország és a többi „szegény" kelet-európai ország csatlakozásával nekik majd kevesebb jut az EU gazdasági/pénzügyi bőségszaru- Létrejött három autonóm tagozat: a kereskedelmi, az ipari és a kézműipari. Ezek feladatokat és hatáskört kaptak. Mindannyiunknak új volt a helyzet, de a cél - az alulról való építkezés - megvalósítása érdekében, megérte, hogy vállaltuk a kezdeti nehézségeket. - Az apparátus létszámát költségtakarékossági okok miatt csökkenteni kellett. A lehető leghumánusabban, de határozottan megtettük a szükséges intézkedéseket a kezdet kezdetén, és azóta stabil a létszám. Sőt, a szolgáltató jelleg erősítése folytán, mód nyílt egy-két új munkatárs felvételére is. A struktúra egyértelmű és átlátható: az apparátus élén a titkár áll, akinek a munkáját négy osztályvezető segíti. Az elmúlt időszak újdonsága, illetve eredménye az is, hogy a kihelyezett kamarai irodák helyett vállalkozói klubok jöttek létre Bonyhádon, Dombóváron, Pakjából. (Ne feledjük, a nyugatiak kedvező feltételekkel - az EU bővítése nélkül is piaci lehetőségekhez jutottak keleten.) Tehát van bizonyos ellentét (ellentmondás?) aközött, hogy mit várunk mi és hogy mit várnak ők az EU bővítésétől. A legjobb esetben az fog bekövetkezni, hogy mindenki számára előnyökkel (is) jár az, hogy az EU-ban 15 állam helyett 25 állam lesz elkötelezve arra, hogy együttműködjön a béke és a jólét megteremtése érdekében, az EU himnusza, az Öröm óda szellemében. Dr. Tabajdi Csaba is főként a korrekt tájékoztatás fontosságát hangsúlyozta ki és egyúttal hiányolta a hallgatóság soraiból a középiskolás fiatalokat, mert előreláthatólag hosszú távon úgy istenigazából ők lesznek Magyarország EU-csatlakozásának igazi nyertesei. (Csak zárójelben jegyzem meg, mert nem vagyok biztos benne, son és Tamásiban. Ezekben gyakran tartanak gazdasági fórumokat, rendezvényeket az ott élő tagjaink. Látva az élénk érdeklődést, nemrég Szekszárdon is létrehoztunk egy kamarai klubot. - Arra kell törekednünk, hogy érdemes legyen belépni a kamarába. Hogy a vállalkozó tag akarjon lenni. Ennek érdekében fejlesztjük folyamatosan a szolgáltatásainkat, a pályázatfigyelő rendszertől a mesterképzésig, az ElC-fórumoktól a Széchenyi-kártya ügyintézésig. Ez utóbbi ismét új lendületet adott nekünk, szép sikereket értünk el, a Tolna megyei kamara egyik tagja kapta az ország első Széchenyi-kártyáját és összességében is az előkelő második helyen állunk - Budapest után - a hitelkártya-igénylők számát illetően. Azon vagyunk, hogy tovább fejleszsziik ezt a rendszert és több bank bevonásával, a mostani egymilliós 5 de tartok tőle, hogy Tabajdi Csaba ezzel a megjegyzésével egy kicsit kedvét szegte a többnyire középkorú hallgatóságnak.) Az Európai Unióban sincs kolbászból a kerítés. Az EU közös asztalánál mindenkinek jut ennivaló, de a jobb falatokért (természetesen) kíméletlen küzdelem folyik, ezért Magyarországnak is „tíz körömmel" kell védenie a nemzeti érdekeit. Persze sikerre csak akkor számíthatunk, ha versenyképesek tudunk lenni és maradni a versengésben. Herényi Károly szerint (Lezsák Sándort idézve) két út áll előttünk, de az egyik járhatatlan, mert az gazdasági, politikai és kulturális elszigetelődéssel járna. A nagy történelmi esély elmulasztása önmagunk kirekesztésével járna a fő gazdasági és kulturális folyamatokból. De azt is tudni kell, hogy nem Európa fog hozzák igazodni, hanem nekünk kell a nyugati típusú dinamikusabb életformához idomulni, de ez természetesen nem járhat együtt identitásunk feladásával. Jellegzetes nemzeti sajátosságaink feladása önmagunk feladását jelentené és az egységesülő Európában csak azoknak a nemzeteknek van esélye a sikerre, amelyeknek van nemzeti öntudata, kiegyensúlyozott azonosságtudata. Természetesen az is nagyon fontos, hogy mennyire vagyunk felkészülve az EUcsatlakozásra. Herényi Károly szerint jobban fel vagyunk készülve, mint ahogy érezzük, gondoljuk. Kocsis Imre Antal is úgy látja (egy németországi tanulmányúton tett összehasonlítás alapján), hogy a hazai önkormányzatok az Európai Uniót illetően kellő felkészültséggel rendelkeznek távlatokat tekintve felkészültebbek még a németországi önkormányzatoknál is. Bálint György Lajos plafonnál nagyobb összegű, kedvezményes forgóeszköz- vagy beruházási hitelhez juthassanak a kamarához csatlakozó cégek, vállalkozások. - Több fórumon elmondtuk már, hogy a taglétszám, a mesterképzés, a gyakorlati .képzőhely-látogatások tekintetében is az élbolyban van a Tolna megyei kamara. Egyetlen területen tapasztalunk némi hátrányt: a külkapcsolatokban. Fekvésünkből adódik ez, nem vagyunk országhatár közelében, így nincs értelme magyar-szlovák, magyar-román stb. tagozatokat működtetnünk. Ellenben van egy stabil bajor partnerkamaránk, akikre biztosan számíthatunk az uniós felkészülés és csatlakozás során. Szakmaspecifikus felkészülésre lesz szükség, az köztudott. - Az EU-ban erősek a kamarák, a gazdasági élet meghatározó szereplői, ezért várható, hogy a magyar kamarák pozíciói is tovább javulnak, a bekerülést követően. Az információ felértékelődik és a kamara lesz az a hely, ahol a szálak összefutnak. A regisztráció felé rengeteg adatot kéli szolgáltatni a vállalkozásokról, másrészt a vállalkozókat is naprakész információkkal kel! ellátni. Ez a jövő. Wessely A kamarai fúziótól az uniós csatlakozásig Félidős beszélgetés dr. Fischer Sándorral Együtt az egységes Európáért