Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-12-08 / 44. szám

SZEKSZÁRDI 2002. DECEMBER 8. m J^LIUGHKUl VASÁRNAP VASÁRNAP 3 Tízéves a szekszárdi Családsegítő Központ Ez alkalomból tartottak konferenciát a Művészetek Házában november végén, melynek célja a központ eddigi eredményeinek közzé tétele, jövőbeni terveinek felvázolása volt. A konferencián előadást tartott Papp Győző, az intézmény igazgatója és dr. Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. Papp Győző meglepő fordulattal kezdte előadását: saját, nem mindennapi élményét osztotta meg a jelenlévőkkel. Történt egyszer, hogy meghívták egy képviselő-testületbe tanácsadásra. Egy orvos a következőket kérdezte: „Hány családot sikerült eddig megmenteni és mennyivel csökkent a gondokkal teli családok száma? „Erre ő visszakérdezett: „Mennyivel lett kevesebb a betegek száma?" E kis történet is példázza: nem vagyunk mindenhatóak. Ez olyan szakma, kultúra, ahol emberi sorsok forognak kockán. •

észt azoké, akik segítségre szoak, másrészt azoké, akik teljes személyiségükkel e központban dolgoznak. Tehát „pusztán" emberekről van szó. Ki az, aki kijelentené ilyen horderejű kérdés kapcsán, hogy sikerült visszaszorítani a romlást? Elég, ha egyéb területekre gondolunk... A központ segítségadásról tud beszámolni, tehát arról, amit nyújtott. Elsősorban az emberi méltóság helyreállítása a céljuk. Ez sérül akkor, ha segítséget kér valaki. Ennek azonban nem kellene így történnie. A baj az, hogy a szocializációnk során nem tanultunk meg segítséget kérni és elfogadni. Észre kellene vennünk, mikor vagyunk olyan állapotban, hogy másokkal összefogva változtassunk egy helyzeten. A központ négy szervezeti egységgel dolgozik azon, hogy könnyebb legyen megtennünk ezt a lépést. Ezért van a Családsegítő Szolgálat, a-Hajléktalanok Gondozási Központja, a Gyermekjóléti Szolgálat, és a Családok Átmeneti Otthona. A kezdetben három munkatárssal induló központban mára harmincketten dolgoznak, s évente 8-10000 ember tartozik „ügyfélkörükhöz". Amikor tíz éve megindult az úttörés, gyakran kérdezték tőlük: mit adnak itt? Nehéz volt megértetni az emberekkel, hogy itt nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy tőlük mit várnak. Ha ezt nem tudják, akkor nem tudnak az emberek igényeihez sem alkalmazkodni. Papp Győző előadását követően mintegy jelképes köszönetül az emléklapok átadása következett a díjazottak munkájának elismeréseként. Köztük van Bitner Lászlóné, Borbély Éva, Tolácziné Varga Zsuzsanna, Turyné Schmidt Györgyi és Nyírő Árpád. Dr. Göncz Kinga a családsegítés jövőjét vázolta fel előadásában. Megemlítette, hogy Szekszárd modell is lehet ebből a szempontból, hiszen elsőként indult itt szociális munkás képzés, aminek később gyakorlati terepe lett e központ. A jövőbeni első lépések közé tartozik az a bűnmegelőzési koncepció, melyet most dolgoz ki az Igazságügyi Minisztérium. Ennek lényege, hogy együttműködjön a rendőrség, az ügyészség, a szociális központok-, és a civil szérvezetek rendszere. Ezáltal közösen, egymás munkáját átlátva és megértve tudják majd feltárni a problémák gyökerét. Egyszerűbb lesz új munkahelyeket és új lakásokat építeni a rászorulóknak. Fontos, hogy a szegénységet felszámoljuk amennyire lehet, mert sok problémának alapja. Elindult a családterápiás foglalkozások megvalósítása, melyekre nagy igény van a felmérések szerint. Á családon belüli erőszak kérdésénél a különböző intézmények közötti kommunikációt kellene gördülékenyebbé tenni, hogy ne egymástól elszigetelt blokkot alkossanak a területek. A Népegészségügyi Programba először került a szociális és egészségügyi szempontok integrálása. Itt lényeges a szegénységi kérdés, hiszen nem mindegy, mennyire tudjuk betartani az orvosi utasításokat... A hajléktalan-ellátásnál a prevenció kapná a legnagyobb szerepet. Sok nyugat-európai modell létezik, csak ki kellene választanunk a számunkra használhatót. Nem szabad megfeledkeznünk a fogyatékosokról és a munkanélküliekről sem. Együtt kellene járnia a jövőben a lakhatási lehetőségnek a szociális támogatással, mert egyik a másik nélkül lehetetlen. Még jobban össze kell hangolni a szociális szolgáltatásokat, juttatásokat, mert sokszor zárják ki egymást a különböző források. Végül jövőre írják alá a társadalmi kirekesztés elleni memorandumot, s ez nemcsak gazdasági, hanem szociális szempontból is összehangoltabbá teszi a leendő és a mostani uniós tagállamokat. Panyi Zita Isten egyenlőnek teremtett mindenkit Dr. Sudár Géza előadása Tolnán A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) paksi, tolnai és szekszárdi csoportja összetart. Gyakran járnak együtt kirándulásokra, zarándoklatokra, és szívesen látogatják egymás rendezvényeit. Legutóbb Tolnán „randevúztak" a katolikus iskolában, ahol a szekszárdi KÉSZelnök, dr. Sudár Géza tartott előadást az egyház szociális tanításáról. Dr. Sudár Géza, pápai körlevelekkel, zsinati dokumentumokkal és bibliai idézetekkel alátámasztott mondandójának lényege az volt, hogy a társadalmi és gazdasági rend emberi alkotás, és mint ilyen, fogyatékosságokkal terhelt. A keresztényeknek törekedniük kell a jobbításra, ugyanakkor a szolidaritás csak aktív cselekvéssel együtt ér valamit. Isten egyenlőnek teremtett mindenkit - szegényt és gazdagot - a saját képére és hasonlatosságára; ez az egyház szociális tanításának kiindulópontja. Gyakran emlegette az előadó XIII. Leó pápa „Rerum novarum" néven ismert enciklikáját, mely már a 19. század végén összegezte az egyház szociális nézeteit. Az ember nem tekinthető pusztán termelési tényezőnek. Az alkotó munkát nem teheti fölöslegessé a gép. A fizikai munka becsülendő. A bér visszatartása bűn. A néptömegek jogosan követelik, hogy részesüljenek a világ javaiból. Mondandója végén a jelenlegi pápa, II. János Pál néhány gondolatát ismertette dr. Sudár Géza. A világ javainak 83 százalékát, most a Föld lakóinak 17 százaléka birtokolja. Általános jelenség a munkanélküliség, ami nemcsak anyagi, hanem erkölcsi probléma is. A világ kijózanodott a rendszerváltás kábulatából, s kezdi látni, hogy nem a szabad piac, minden gond megoldásának záloga. Az egyház nem pártoskodik: az ateista kommunizmustól ugyanolyan távolságot tart, mint az ateista liberalizmustól. Az előadást követően egy karácsonyi jótékonysági koncert részleteit beszélték meg Tolnán. A helyi zeneiskolában, december 19-én lép fel Hűsek Rezső zongoraművész. Wesse/y Kismesterek születnek Gyönyörű kiállítás fogadta a főiskolára belépőket a múlt héten. Az aulában gyékényből, szalmából, és csuhéjból készült adventi koszorúk, karácsonyfadíszek, táskák, lábbelik, hajdíszek sorakoztak. Aki pedig kedvet érzett a népi hangszereken való muzsikáláshoz, megtehette. Sőt! Meg is vásárolhatta kiszemelt hangszerét. _Egy tavaly indult hárommodulos képzés üisszatitkaiba" nyerhettünk bepillantást a Títás által. A képzés lényege a népi játékés kismesterségek oktatója felsőfokú szakképesítés megszerzése. Ehhez nem kell mást tenni, mint elvégezni a következő modulokat: népi játszóházi foglalkozásvezető, népi kismesterség, oktatói ismeretek. A képesítéssel nemcsak iskolákban lehet elhelyezkedni, hanem például művelődési házakban, faluházakban, lévén hogy ez a szakma hiányszakma napjainkban, s vállalkozást is el lehet indítani. A tárgyi ismereteken kívül a hallgatók magukkal visznek egyfajta összetartó erőt, hiszen a közös munka, a hagyományok megőrzése, az elkészült tárgyak aurája mind-mind összekovácsolja őket. Nézzük részletesebben a modulokat! A népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyam után a Magyar Népművelési Intézet által kibocsátott népi játszóházi foglalkozásvezető igazolványt kapnak, ennek mintájára ugyanígy a többi modulnál is. A jelentkezés feltételei az érettségi bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. A témakörök között megtalálhatóak a néprajzi alapismeretek, mint például az etnikai csoportok évkör és család ünnepei, szokásai, házuk, bútorzatuk, viseletük, tárgyi néprajz, folklór stb. Ami a gyakorlatot illeti, megtanulják a természetes anyagokból való játék- és tárgykészítést, megismerkednek a gyapjúval, gyékénnyel, szalmával, bőrrel, gyönggyel, agyaggal. A szakképzés ideje alatt (második modul) munkavédelmi és munkajogi ismereteket, a választott anyag ismeretét, vállalkozási, szakrajzi, néprajzi és népművészeti ismereteket sajátítanak el. A gyakorlati (harmadik modul) képzés során - miután átvették a művészetük átadásához szükséges módszereket - a gyakorlatban is kipróbálják magukat a hallgatók, azaz tanfolyamokat, gyakorlati foglalkozásokat tartanak. Ehhez természetesen szükségük van a művelődés- és művészettörténet, a pedagógia és a pszichológia ismereteire. A tapasztalatok azt mutatják, egyre többen jelentkeznek e képzésre, melyhez munkaügyi támogatás igényelhető. Az oktatók pedig mind több kisgyerekkel kóstoltatják meg az önálló alkotómunka ízét, jobbá téve ezzel lelküket is. Panyi Zita