Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-12-01 / 43. szám

SZEKSZÁRDI m JUJU&HKUI VASÁRNAP Hollandiából hozott ötletek a reklámesztétika oktatásában A szekszárdi Bezerédj István Keres­kedelmi és Közgazdasági Szakközép­iskola nemzetközi kapcsolatai elis­merten jók. A Szekszárdi Vasárnap hasábjain is olvashattak már egy-e­gy finnországi, olaszországi vagy belga csereprogramról, tanulmányi útról, külföldi gyakorlatról. Intézményünket több mint egy évtizedes múltra visszatekintő és igen eredményes kapcsolat fűzi a hollandiai Eindhoven Regionális Oktatási Központjához. A Tempus Közalapítvány által meghirdetett Leonardo da Vinci Program pályá­zatán nyertük el annak lehetősé­gét, hogy tantestületünk négy tag­ja 2002 januárjában egyhetes ta­nulmányi útra utazzon eind­hoveni partnerintézményünkhöz. A projekt célja az volt, hogy előse­gítsük - az intézményünkben 1997 óta a reklám- és marketing­ügyintézők, illetve -menedzserek képzési programjának részeként oktatott - esztétika és művészet­történet elnevezésű tantárgy szer­vesebb beépülését a szakmai tár­gyak közé. A tantárgy elsődleges funkciójának korábbiakban a ta­nulók esztétikai- művészeti tevé­Múlt heti számunkban részletes írást olvashattak a jubileumi ren­dezvénysorozatról, lévén, hogy fennállásának 25. esztendejét ün­nepli az intézmény, egyben név­adója, Illyés Gyula születésének 100. évfordulóját. Az ünnepnap utolsó mozzanataként meghitt hangulatú, igényes emlékműsor­ral lepték meg a jelenlévőket a hallgatók, a kar oktatói, s a zeneis­kola tanárai. Mindenképp köszö­net illeti Pajor Márta főiskolai do­censt és dr. Töttős Gábor főiskolai docenst az emlékműsor szervezé­séért, összeállításáért, valamint közreműködésükért. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíte­ni néhány művet - mintegy ízelí­tőképp: felcsendült Bartók Béla Román táncok című muzsikája, bepillanthattunk, hogy milyen is egy „Este a székelyeknél". Hang­felvételről szólt hozzánk Illyés Ko­szorú, Egy mondat a zsarnokság­ról, és Doleo, ergo sum című írá­sain keresztül, Bartók Négy szlo­kenységének, általános műveltsé­gének növelését, kulturális isme­reteinek elmélyítését tartottuk. Éreztük azonban, hogy ennek a „műveltségi" tárgynak a szakmai dimenzióit is ki kell aknáznunk ahhoz, hogy növeljük a reklám­szakemberek képzésének terüle­tén az esztétikai-művészeti neve­lés hatékonyságát. Hazánkban a reklám- és marke­ting-ügyintézők, illetve -mene­dzserek képzésének ezt a spektru­mát eddig meglehetősen mosto­hán kezelték, ezért utaztunk Hol­landiába, ahol lehetőségünk volt a reklámesztétika területén alkal­mazott módszerek tanulmányozá­sára. A pályázat kedvezménye­zettjei a kiutazás során megismer­hették az eindhoveni Regionális Oktatási Központ intézményi struktúráját, képzési modelljét és a szakképzés erősen gyakorlatori­entált, s a jelenre, illetve a jövőre koncentráló szemléletét. Megte­kinthették az iskola - közönség fe­lé is nyitott - tanműhelyeit (étte­rem, kávézó, Internet-kávézó, pékség, cukrászat), továbbá tan­termeit, szolgáltatóegységeit. vák népdalának első tételét adta elő az ének-zene műveltségi terü­letesekből álló kamarakórus, sár­közi lányok népdalaikat szólaltat­ták meg, névadónk félelemmel ve­gyes kételyei pedig az Elmúltam harminc... és az Óda a törvényho­zóhoz című versein keresztül érintettek meg minket is. Foglalkoztatott, hogy az emlék­műsorban szereplő hallgatókon kívül a többiek vajon megjelentek­e a délutánon, s ha nem, akkor mi­ért nem. Számukra melyik Illyés­mű a legkedvesebb és miért? Kor­társai közül kiket tudnának felso­rolni, fontosnak tartják-e szellemi örökségének ápolását, ha igen, ak­kor miért? Első- és harmadéves magyar nyelvi és irodalmi műveltségterü­letes hallgatókat kérdeztem erről, s a feleletek kissé megleptek - az együttműködni hajlandók számá­val együtt. (Az eredmény hadd maradjon a mi közös titkunk.) Az őszinteséghez hozzátartozik, Meglátogattak néhány tanórát, s alkalmuk volt beszélgetni az in­tézmény vezetőivel és munkatár­saival. Részt vettek két számukra szervezett workshop-on a reklám­esztétika és a marketingkommu­nikáció témakörében. Emellett le­hetőségük nyílt az ország kultúrá­jának megismerésére is. A csoport tagjai sok hasznos in­formációval, ötlettel tértek haza, melyek egy részét (a hazai viszo­nyokra adaptálva) a gyakorlatban is kipróbálták. A reklámesztétika oktatásának terén gyűjtött ötlete­ket egy ötlettékába fogták össze, melyben már az a struktúra is kör­vonalazódik, ami az alkalmazás során kristályosodott ki, s amire a reklámesztétika oktatása a későb­biekben épülhet. Az ötlettéka szerkesztése során a Hollandiában gyűjtött tapaszta­latokat és a bennünk felmerült módszertani tippeket két nagy fe­jezetbe osztottuk. Az első fejezet­ben a műalkotás-elemzés felől próbáltuk megközelíteni a reklá­mok világát - nem feledkezve meg az esztétikai és stílustörténeti alapfogalmak elsajátításáról, de hogyha nekem feltesznek ilyen és ehhez hasonló kérdéseket és sem tudok mindegyikre azonnal szép kerek mondatokban válaszolni, de a józan parasztinak mondott gon­dolkodást segítségül híva legalább belegondolok a kérdések miértjé­be és megpróbálok logikus tő­mondatokat összeállítani... Nem kellett volna ehhez hatalmas szak­mai felkészültség. Nem beszélve arról, ha már tanítás nélküli mun­kanap lett a hétfő, akkor a legke­vesebb az, hogy megtisztelem csoporttársaimat jelenlétemmel és végighallgatom műsorukat. Komolyan elgondolkodtam a tanárok mindennapjairól. Felada­tuk, hogy átadják tudásukat szak­területileg, módszertanilag, embe­rileg. Ők mindennap találkozhat­nak azzal, amivel én most szem­besültem... Ha valaki értelmiségi pályára készül, igazán meggondolhatná alkalmas-e rá! Tiszteljük már ta­nárainkat és intézményünket! 2002. DECEMBER 1. nagy teret engedve a reklámanya­got is felhasználó vagy kifejezet­ten reklámközpontú kreatív fel­adatoknak is. A második fejezet, mely A mozgóképkultúra és a mé­diaismeret hozadéka címet viseli, elsősorban a fotó, a film és a mé­dia területére figyel. Az általános jellemzők megismertetésén túl itt is az adott szféra reklámvonatko­zásait igyekeztünk gondolatmene­tünk középpontjába állítani. (Azok, akik részletesebben is sze­retnék megismerni ötleteinket a reklámesztétika oktatására vonat­kozóan, látogassanak el iskolánk honlapjára, itt teljes terjedelmé­ben megtekinthetik ötlettékánkat! A szeptemberben indult tanév­ben természetesen már az ötletté­kában felvázolt tippeket is felhasz­nálva kezdtük meg az esztétika és művészettörténet oktatását, s ez­zel, reményeink szerint, egy lé­péssel közelebb kerültünk célunk­hoz: a reklám esztétikai aspektí^fc saira, igényességére is fogékony e^^ az egyes fogyasztói rétegek eszté­tikai igényeit jobban ismerő, krea­tívabb reklámszakemberek képzé­séhez. S egy-két év múlva talán elégedetten nyugtázhatjuk, hogy a 2002-es év elején lezajlott tanul­mányút nemcsak rövid-, hanem hosszú távon is eredményes és gyümölcsöző volt. Dr. Rippertné Ágó Magdolna Tényleg szerencse, hogy van­nak kivételek - nem is kevesen. Hiszem, hogy ők lesznek azok, akik kisgyerekek közé kerülnek és megalapozzák náluk azt, ami sok huszonéves életéből kimaradt. Pajor Mártát és dr. Töttős Gá­bort kérdeztem a fenti jelenségről. Természetesnek tartották, hogy a művészetekkel foglalkozók dezvényekhez való hozzáállál^ aktívabb társaikénál. Viszont a re­álterületen mozgó hallgatókban ugyanúgy ott rejtőzik a szereplési vágy, s az összoktatói gárda fel­adata, l)cgy ezt felszínre hozza. Ahhoz, hogy Illyés Gyuláról meg­alapozott véleménye legyen egy fiatalnak, határozottabban kellene érződnie jelenlétének a középfo­kú oktatásban. A kezdetektől arra kellene nevelni-biztatni a diáko­kat, hallgatókat, hogy kritikusan fogadjanak minden alkotást, gon­dolatot, irányzatot. Hogy megin­dokolják álláspontjukat és meg tudják azt védeni. Ezek a gondola­tok természetesen túlságosan messzire vezetnek, mégis, min­den ember faladata, hogy társai­nak átadja tapasztalatait, tudását, feltárja nézőpontjának alapjait, s ezáltal példát mutatva egy új ge­neráció előtt jobb jövő iránti fele­lősségre buzdítsa. Panyi Zita JUBILÁL AZ ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR Gondolatok az emlékműsorról, Illyésről és a fiatalokról i

Next

/
Oldalképek
Tartalom