Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-12-01 / 43. szám

SZEKSZÁRDI m JUJU&HKUI VASÁRNAP Hollandiából hozott ötletek a reklámesztétika oktatásában A szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola nemzetközi kapcsolatai elismerten jók. A Szekszárdi Vasárnap hasábjain is olvashattak már egy-egy finnországi, olaszországi vagy belga csereprogramról, tanulmányi útról, külföldi gyakorlatról. Intézményünket több mint egy évtizedes múltra visszatekintő és igen eredményes kapcsolat fűzi a hollandiai Eindhoven Regionális Oktatási Központjához. A Tempus Közalapítvány által meghirdetett Leonardo da Vinci Program pályázatán nyertük el annak lehetőségét, hogy tantestületünk négy tagja 2002 januárjában egyhetes tanulmányi útra utazzon eindhoveni partnerintézményünkhöz. A projekt célja az volt, hogy elősegítsük - az intézményünkben 1997 óta a reklám- és marketingügyintézők, illetve -menedzserek képzési programjának részeként oktatott - esztétika és művészettörténet elnevezésű tantárgy szervesebb beépülését a szakmai tárgyak közé. A tantárgy elsődleges funkciójának korábbiakban a tanulók esztétikai- művészeti tevéMúlt heti számunkban részletes írást olvashattak a jubileumi rendezvénysorozatról, lévén, hogy fennállásának 25. esztendejét ünnepli az intézmény, egyben névadója, Illyés Gyula születésének 100. évfordulóját. Az ünnepnap utolsó mozzanataként meghitt hangulatú, igényes emlékműsorral lepték meg a jelenlévőket a hallgatók, a kar oktatói, s a zeneiskola tanárai. Mindenképp köszönet illeti Pajor Márta főiskolai docenst és dr. Töttős Gábor főiskolai docenst az emlékműsor szervezéséért, összeállításáért, valamint közreműködésükért. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni néhány művet - mintegy ízelítőképp: felcsendült Bartók Béla Román táncok című muzsikája, bepillanthattunk, hogy milyen is egy „Este a székelyeknél". Hangfelvételről szólt hozzánk Illyés Koszorú, Egy mondat a zsarnokságról, és Doleo, ergo sum című írásain keresztül, Bartók Négy szlokenységének, általános műveltségének növelését, kulturális ismereteinek elmélyítését tartottuk. Éreztük azonban, hogy ennek a „műveltségi" tárgynak a szakmai dimenzióit is ki kell aknáznunk ahhoz, hogy növeljük a reklámszakemberek képzésének területén az esztétikai-művészeti nevelés hatékonyságát. Hazánkban a reklám- és marketing-ügyintézők, illetve -menedzserek képzésének ezt a spektrumát eddig meglehetősen mostohán kezelték, ezért utaztunk Hollandiába, ahol lehetőségünk volt a reklámesztétika területén alkalmazott módszerek tanulmányozására. A pályázat kedvezményezettjei a kiutazás során megismerhették az eindhoveni Regionális Oktatási Központ intézményi struktúráját, képzési modelljét és a szakképzés erősen gyakorlatorientált, s a jelenre, illetve a jövőre koncentráló szemléletét. Megtekinthették az iskola - közönség felé is nyitott - tanműhelyeit (étterem, kávézó, Internet-kávézó, pékség, cukrászat), továbbá tantermeit, szolgáltatóegységeit. vák népdalának első tételét adta elő az ének-zene műveltségi területesekből álló kamarakórus, sárközi lányok népdalaikat szólaltatták meg, névadónk félelemmel vegyes kételyei pedig az Elmúltam harminc... és az Óda a törvényhozóhoz című versein keresztül érintettek meg minket is. Foglalkoztatott, hogy az emlékműsorban szereplő hallgatókon kívül a többiek vajon megjelenteke a délutánon, s ha nem, akkor miért nem. Számukra melyik Illyésmű a legkedvesebb és miért? Kortársai közül kiket tudnának felsorolni, fontosnak tartják-e szellemi örökségének ápolását, ha igen, akkor miért? Első- és harmadéves magyar nyelvi és irodalmi műveltségterületes hallgatókat kérdeztem erről, s a feleletek kissé megleptek - az együttműködni hajlandók számával együtt. (Az eredmény hadd maradjon a mi közös titkunk.) Az őszinteséghez hozzátartozik, Meglátogattak néhány tanórát, s alkalmuk volt beszélgetni az intézmény vezetőivel és munkatársaival. Részt vettek két számukra szervezett workshop-on a reklámesztétika és a marketingkommunikáció témakörében. Emellett lehetőségük nyílt az ország kultúrájának megismerésére is. A csoport tagjai sok hasznos információval, ötlettel tértek haza, melyek egy részét (a hazai viszonyokra adaptálva) a gyakorlatban is kipróbálták. A reklámesztétika oktatásának terén gyűjtött ötleteket egy ötlettékába fogták össze, melyben már az a struktúra is körvonalazódik, ami az alkalmazás során kristályosodott ki, s amire a reklámesztétika oktatása a későbbiekben épülhet. Az ötlettéka szerkesztése során a Hollandiában gyűjtött tapasztalatokat és a bennünk felmerült módszertani tippeket két nagy fejezetbe osztottuk. Az első fejezetben a műalkotás-elemzés felől próbáltuk megközelíteni a reklámok világát - nem feledkezve meg az esztétikai és stílustörténeti alapfogalmak elsajátításáról, de hogyha nekem feltesznek ilyen és ehhez hasonló kérdéseket és sem tudok mindegyikre azonnal szép kerek mondatokban válaszolni, de a józan parasztinak mondott gondolkodást segítségül híva legalább belegondolok a kérdések miértjébe és megpróbálok logikus tőmondatokat összeállítani... Nem kellett volna ehhez hatalmas szakmai felkészültség. Nem beszélve arról, ha már tanítás nélküli munkanap lett a hétfő, akkor a legkevesebb az, hogy megtisztelem csoporttársaimat jelenlétemmel és végighallgatom műsorukat. Komolyan elgondolkodtam a tanárok mindennapjairól. Feladatuk, hogy átadják tudásukat szakterületileg, módszertanilag, emberileg. Ők mindennap találkozhatnak azzal, amivel én most szembesültem... Ha valaki értelmiségi pályára készül, igazán meggondolhatná alkalmas-e rá! Tiszteljük már tanárainkat és intézményünket! 2002. DECEMBER 1. nagy teret engedve a reklámanyagot is felhasználó vagy kifejezetten reklámközpontú kreatív feladatoknak is. A második fejezet, mely A mozgóképkultúra és a médiaismeret hozadéka címet viseli, elsősorban a fotó, a film és a média területére figyel. Az általános jellemzők megismertetésén túl itt is az adott szféra reklámvonatkozásait igyekeztünk gondolatmenetünk középpontjába állítani. (Azok, akik részletesebben is szeretnék megismerni ötleteinket a reklámesztétika oktatására vonatkozóan, látogassanak el iskolánk honlapjára, itt teljes terjedelmében megtekinthetik ötlettékánkat! A szeptemberben indult tanévben természetesen már az ötlettékában felvázolt tippeket is felhasználva kezdtük meg az esztétika és művészettörténet oktatását, s ezzel, reményeink szerint, egy lépéssel közelebb kerültünk célunkhoz: a reklám esztétikai aspektí^fc saira, igényességére is fogékony e^^ az egyes fogyasztói rétegek esztétikai igényeit jobban ismerő, kreatívabb reklámszakemberek képzéséhez. S egy-két év múlva talán elégedetten nyugtázhatjuk, hogy a 2002-es év elején lezajlott tanulmányút nemcsak rövid-, hanem hosszú távon is eredményes és gyümölcsöző volt. Dr. Rippertné Ágó Magdolna Tényleg szerencse, hogy vannak kivételek - nem is kevesen. Hiszem, hogy ők lesznek azok, akik kisgyerekek közé kerülnek és megalapozzák náluk azt, ami sok huszonéves életéből kimaradt. Pajor Mártát és dr. Töttős Gábort kérdeztem a fenti jelenségről. Természetesnek tartották, hogy a művészetekkel foglalkozók dezvényekhez való hozzáállál^ aktívabb társaikénál. Viszont a reálterületen mozgó hallgatókban ugyanúgy ott rejtőzik a szereplési vágy, s az összoktatói gárda feladata, l)cgy ezt felszínre hozza. Ahhoz, hogy Illyés Gyuláról megalapozott véleménye legyen egy fiatalnak, határozottabban kellene érződnie jelenlétének a középfokú oktatásban. A kezdetektől arra kellene nevelni-biztatni a diákokat, hallgatókat, hogy kritikusan fogadjanak minden alkotást, gondolatot, irányzatot. Hogy megindokolják álláspontjukat és meg tudják azt védeni. Ezek a gondolatok természetesen túlságosan messzire vezetnek, mégis, minden ember faladata, hogy társainak átadja tapasztalatait, tudását, feltárja nézőpontjának alapjait, s ezáltal példát mutatva egy új generáció előtt jobb jövő iránti felelősségre buzdítsa. Panyi Zita JUBILÁL AZ ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR Gondolatok az emlékműsorról, Illyésről és a fiatalokról i