Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-09-29 / 34. szám

2002. SZEPTEMBER 22. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP M Kétszáz éve született Kossuth Lajos Adatok a szekszárdi Kossuth-emlékekhez Könyvtárnyi irodalma van a Kossuth Lajoshoz fűződő emlékeknek, a politikusi életútnak és az emigrációban töltött évtizedeknek. Vajmi keveset lehet hozzá tenni, hacsak helytörténeti morzsákat nem, nekünk azonban ezek is fontosak, alkalmat kínálnak egy szerény megemlékezésre. Szekszárd nem dicsekedhet a nagy ünnepelthez fűződő történelmi eseményekkel, nem állított szobrot, felelős testülete a Kos^wth halálakor tartott gyászeseményeken sem "képviselte városát. Mégis, a történtek javából válogatva elmondható, hogy a lakosság híven őrizte, és őrzi bizonyára ma is a nemzet kétszáz éve született nagy fiának emlékét. Az első emlékek az 1848. október 7-én aratott ozorai diadalhoz kötődnek. Kossuth a Honvédelmi Bizottmány nevében gratulált a főispánnak a nemzetőrök hadi sikeréhez, melynek szekszárdi eleink is részesei voltak. A zsákmányból három ágyút ajándékozott a városnak, díszesen rávésve a jeles eseményt. A „derék nemzetőrök" az akkor még Március 25.-e terének nevezett Béla király téren állították fel az ágyúkat a megyeháza védelmére. 1889. július 5-én nagyszámú küldöttség kereste fel Kossuthot Turinban, köztük a szekszárdi Leopold Kornél is, aki a látogatásról a helyi újságban számolt be. Kossuth az erkélyről szólt a Via de Mille 22. sz. lakóház előtti ^fcéren gyülekezőkhöz. Az idős ünnepelt a hazának küldött üzenetként mondta: „...engedjék remélnem, hogy egy kis helyet fenntartanak emiékezetökben a szegény öreg ember nevének számára, a kit ez ünnepélyes alkalomhoz való csatlakozásukkal boldoggá tettek." 1892-'ben az újságok megemlékeztek a 90 éves Kossuthról. A születésnap alkalmából a Tolnavármegye című lap is vezércikkel és Sántha Károly versével köszöntötte a nagy hazafit: „Kossuth Lajost, kit a magyarok istene ezelőtt 90 esztendővel áldásul adott a hazának - mert a 48-iki év dicső vívmányaiból, melyek mind Kossuth nevéhez fűződnek, gazdag áldás fakadt a magyar haza népeire - hazafias örömmel üdvözöljük a mai napon, lelkünk a tisztelet és kegyeletes ragaszkodás szárnyain a messze távolból feléje száll, és áldást kér ősz fejére." A Polgári Olvasókör „Kossuth Lajos nagy hazánkfia születésének 90-ik évfordulóját ünneplendő, 1892. évi szeptember 18-án közvacsorát és táncvigalmat" rendezett a székház ünnepélyesen feldíszített kerthelyiségében. Népünnepélyen volt ez a tisztelgés, az „arcképleleplezésen" bemutatták a közadakozásból festett Kossuth-portrét is. 1894 márciusában jelentek meg a Tolnavármegye hasábjain a Kossuth betegségéről szóló első híradások. A 18-án, szombaton este kiadott közlemény szerint „Turinból ma déli 1 óráig a következő^értesülések érkeztek a mai napról: Állapot reggel óta rosszabb, lélegzet nehezebb, tüdőlob terjedtebb, orvosok katasztrófa bekövetkeztét délutánra nem tartják kizártnak... "Az újság a hírhez csatlakozva írta: „...abban a hónapban, amikor megszületett az új Magyarország, haldokol annak legkiválóbb vezéregyénisége." A lap Fohász a beteg Kossuthért címmel közölt verset. Március 25-én A magyar nemzet szomorú húsvétja főcímmel, fekete keretben jelent meg a Tolnavármegye, milliók gyászát fogalmazva: „A ravatal mellett... csüggedten, lehorgasztott fejjel áll az egész nemzet..." Az újság beszámolt arról, hogy Szekszárdon a középületek és a magánházak is fekete zászlót tűztek ki, a templomokban gyászisKossuth Lajos szülőháza Monokon (Fotó: Kaczián) Xt|7 Kossuth Ferenc rajza apjáról (1881) tentiszteleteket tartottak, az üzletek kirakataiba gyászfátyollal borított Kossuth arcképeket tettek. Bár az uralkodó és a kormány hallgatott Kossuthról, a haza minden irányából érkeztek a gyászolók a fővárosi temetésre. Szekszárdról a Honvédegylet, a Kaszinó és a Kereskedelmi Egylet is küldöttséget menesztett, a résztvevők között ott volt Garay János öccse Antal, az idős '48-as zászlótartó is. A megyei törvényhatóság nagy létszámú delegációja Simontsits Béla alispán vezetésével vitte a ravatalhoz a megye gyászkoszorúját. Tolna megye számos településén tartottak megemlékezést. Egy év múlva a „turini remete" fiával került kapcsolatba a város, pontosabban Adler N. János, a Rákóczi utca 2. sz. emeletes ház építtetője. Az ő vendége volt Kossuth Ferenc, a Függetlenségi '48-as Párt vezére. Ennek a találkozásnak köszönhetően, a jeles szekszárdi kereskedő kezdeményezésére kapott új nevet a régi Pándzsó; 1896 óta Kossuth Lajos utca. Fél évszázaddal később, 1948-ban a forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján nyílt alkalom a tisztelgésre. A Béla király téri '48-as emlékmű jobb oldalára Kossuth Lajost ábrázoló domborművet készített a szekszárdi mester Konrád Sándor, ezzel a felirattal: FÜGGETLENSÉG FELETT A NEMZETNEK ALKUDNI NEM LEHET. A JÖVENDŐ A DEMOKRÁCIÁÉ. KOSSUTH Halhatatlan gondolatok, hajtsunk fejet. Kaczián János Honismereti Egyesület