Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-01-27 / 3. szám

SZEKSZÁRDI 2002. JANUAR 13. VASÁRNAP -U Szekszárdi nevezetes napok 2002-ben AUGUSZTUS l-jén 95 éve, 1907-ben indult Szekszár­don a Dunántúli Puska, megyénk egyetlen tartósabb élclapja, Vízipuskás főszerkesztésével. A Kaszás-cég nyom­dai vállalkozása évekig fennmaradt, de a lap példányai csupán az OSZK-ban találhatók meg. 4-én 120 éve, 1882-ben Szekszárdon Ha­lász József '48-as őrnagy; az ozorai fegyverletétel után ő leltározta be a zsákmányolt fölszerelést számvevő­ként. A Perczel-testvéreket követte a száműzetésbe, ellátásukról gondosko­dott, majd hazajőve, a kiegyezés után ismét megyéje szolgálatába állt, fő­számvevőként dolgozott. 7-én 220 éve, 1782-ben Keller Jakab Udarlik, Svájc szülötte, főorvosunk a megyegyűlésen tízezer forintot aján­lott a megyei kórház alapítására. ^É530 éve, 1472-ben meghalt Vitéz Já­^ros érsek, szekszárdi apát, aki a hagyomány szerint itt szőtte Má­tyás elleni összeeskü­vését. 120 éve, 1882­ben a megyegyűlés a rétszilas-szekszárdi vasút építésére 120000 forint támogatást ígért. 12-én 270 éve, 1732-ben született Szek­szárdon Gerő György jezsuita tanár, műfordító, aki Bouillon Gottfriedről, az első keresztes hadjárat vezetőjéről magyarított kétkötetes barokk regényt. Érdekesség, hogy ez a keresztes hadjá­rat 1096-ban, felvonulásakor Szekszár­dot is érintette, s a vitézek krónikása dicsérte az ellátást. 23-án 105 éve, 1897-ben nyílt meg a Szekszárd-Bátaszék közötti vasút, ez­zel megszűnt az addigi zsákutca-sze­rep; a vasutat vállalkozásban Leopold Lajos, a szociológus édesapja és társai ^Hkették. zPrn 70 éve 1932-ben született Csanaky Artúr ideggyógyász. 29-én 95 éve, 1907-ben halt meg Szek­szárd fia, Taksonyi József polgári isko­lai tanár, költő, aki korában népszerű verses művet írt, többek között 1848­ról is. Elfeledték. 31-én 100 éve, 1902-ben avatták föl Szekszárdon a megyei múzeum épüle­tét, amelyhez jelentős adománnyal já­rult Apponyi Sándor és Széchenyi Sán­dor főispán. A neoreneszánsz épület terveit Schikedanz Albert és Herzog Fülöp készítették, az előbbi a Szépmű­vészeti Múzeum és a Hősök tere terve­zője is. Az elkészült épület tetejéről vették föl azt a panorámaképet, amely 1836 után először mutatta be teljesen a várost. SZEPTEMBER l-jén 65 éve, 1935-ben Szekszárdon megnyílt az államilag engedélyezett zeneiskola. 3-án 35 éve, 1967-ben hunyt el Szekszár­don Túrós Lukács szakácsmester. 5-én 200 éve, 1802-ben befejeződött az első, 12 ágyas megyei kórház építése Szekszárdon. 8-án 10 éve, 1992-ben halt meg Szek­szárdon Sipter Gézáné Annus Olga könyvtáros, helytörténész, aki írt nyomdatörténetet, összeállított több bibliográfiát, de leghíresebb műve a Korok és emberek című megyei életrajz gyűjtemény. 10-én 90 éve, 1912-ben halt meg Szek­szárdon Varasdy Lajos tanfelügyelő, számos könyv és röpirat szerzője, de megyénkben főleg magyarosításával tűnt ki. 21-én 165 éve, 1837-ben elhunyt Bezerédj Amália, aki Hidjapusztán írta az első gyermekkönyvet, a Flóri köny­vét, amely a XIX. században gyermek­korukat élt írók és költők - köztük Ba­bits Mihály - feledhetetlen élménye lett, s amely az 1980-as évekig 18 ki­adást ért meg. 23-án 105 éve, 1897-ben avatták föl a szekszárdi izraelita templomot, a mai Művészetek Házát. A mór stílusú épü­let tervezője Hans Pettschnig, aki az újvárosi templomot is tervezte. Az iz­raelitáknak ezelőtt a Bezerédj utcában volt (ma is álló) imaházuk. 24-én 85 éve, 1872-ben született Szek­szárdon Horváth Jenő ügyvéd. 26-án 105 éve, 1897-ben rendezték az el­ső kerékpáros megyebajnokságot: a Dunaföldvárig és onnét vissza vezető utat négy vasparipász küzdötte végig sikeresen. OKTÓBER 4-én 380 éve, 1622-ben a szekszárdi apát meghatalmazást kapott javai vissza­szerzésére. 70 éve, 1932-ben hunyt el Lengyel Pál eszperantista, aki a me­gyeszékhelyen e nyelvet elterjesztette. Itt nyomtatta az eszperantó viíáglapját, a Lingvo Internacia (Nemzetközi Nyelv) című, Paul Nylén által Uppsa­lában szerkesztett orgánumot. Lengyel maga is író ember volt: magyarul és eszperantó nyelven egyaránt kiadott adomagyűjteményt, az utóbbival egy világpályázaton harmadik helyezést ért el, s az eszperantó világakadémia egyetlen munkás származású tagja lett. Párizsban a mozgalom nyomdáját vezette. 6-án 55 éve, 1947-ben meghalt Szek­szárd fia, Gerenday László lelkész, író, aki Legioner álnéven saját idegenlégi­ós emlékeit írta meg a XX. század ele­jén. Élete végén Amerikában Daisy­town református lelkésze volt, leánya ma is élő írónő. 8-án 90 éve, 1912-ben született Lázár J. Pál tanár, festőművész, aki Szekszár­don élt. 10-én 190 éve, 1812-ben született a me­gyeszékhelyen Garay János költő, aka­démikus, aki főleg az Obsitos című költeményéről híres, de négy év múl­va, 1846-ban ő alkotta meg a bikavér szót is Szegzárdi bordal című költemé­nyében. Szülővárosa védőszentjéről írott Szent László című műve érdekes olvasmány lehetne ma is. A Garay Ál-. talános Iskola 1993-ban adott ki gyűjte­ményes kötetet a költőtől. 14-én 175 éve, 1827-ben született Zichy Mihály festő- és grafikusművész, aki több szállal kötődött megyénkhez, pél­dául a Garay-albumba készítette híres Háry-metszetét. 16-án 195 éve, 1807-ben halt meg Tallher József építész, a magyarorszá­gi építészek vezetője, a szekszárdi belvárosi templom tervezője. 50 éve, 1952-ben elhunyt Toronyi Imre szí­nész, Szekszárd fia, aki városunkból először szerepelt mozgófilmen. 20-án 160 éve, 1842-ben született Szek­szárdon Kommandinger Kálmán plé­bános. 22-én 175 éve, 1827-ben a megyegyűlés alispánná választotta Csapó Dánielt, Bezerédj Istvánt pedig főjegyzővé, mindez a reformerők teljes győzelmét jelentette. 27-én 60 éves lenne Szakály Ferenc tör­ténész, aki több megyei vonatkozású művet is írt, sőt első és utolsó műve is Szekszárdhoz, elemista és gimnazista tanulmányai színhelyéhez köti: a szek­szárdi apátság, valamint megyei okle­veleink 1526 előtti története fűződik nevéhez. Városunk díszpolgári címmel tisztelte meg. 31-én 75 éves lenne Kelemen Endre, a szekszárdi kórház volt főorvosa, aki­nek nevét még halála évében fölvette az egészségügyi szakközépiskola. NOVEMBER 1-jén 185 éve, 1817-ben Garay János „boltos kereskedő", a költő atyja, az ár­vák gyámatyja a szekszárdi uradalom­mal bérleti szerződést kötött. 2-én 120 éve, 1882-ben elhunyt Havas Ignác, egykori főorvos, aki az elsők kö­zött alkalmazta a himlő elleni oltást megyénkben, de eleink ezt nehezen tűrték, és följelentették. 20 éve 1982­ben meghalt Szekszárdi Molnár István író, akinek több cikke és könyve is he­lyi vonatkozású; miatta változtatta meg nevét induló íróként Mészöly (eredetileg: Molnár) Miklós. Szekszár­di Molnár javasolta először, hogy ne­vezzenek el utcát Babits Mihályról szülővárosában. 4-én 155 éve, 1847-ben Párizsban ma­gyar lapot adott ki Garay Antal. (Lásd július 8-án!) 6-án 170 éve, 1832-ben Tolna vármegye követeit a magyar nyelv védelmére uta­sította: megyénk az elsők között, 1809­től már hivatalos nyelvként egyedül a magyart használta, de országosan csu­pán 1842-től lett hivatalos a magyar nyelv. 8-án 65/ve, 1937-ben elhunyt Szekszár­don Őrffyné Nászay Teréz zongorata­nárnő, Bartók Béla tanítványa, számos helyi rendezvény szervezője és szerep­lője. 19-én 210 éve, 1792-ben szekszárdi plé­bánossá nevezték ki Szluha Györgyöt, aki új templomot, kórházat és iskolát is létesített a megyeszékhelyen. Szónok­ként is ismert volt, a bécsi Szent Ist­ván-templomban mondott beszédét ki is nyomtatták. 21-én 95 éve-, 1907-ben hunyt el Szek­szárd első polgármestere, Hirling Ádám, aki évtizedekig jegyzőként, majd főjegyzőként szolgálta a nagy­községi rangú megyeszékhely várossá válását. Tolna szülötte volt, jogi tanul­mányait titokban végezte, az 1905-ben várossá lett Szekszárdnak mindössze két évig volt polgármestere. 27-én 235 éve, 1767-ben a szekszárdiak jobbágyszerződést kötöttek Roth apát­jukkal. DECEMBER 16-án 180 éve, 1822-ben született Szek­szárdon Garay Antal '48-as tiszt. (Lásd júl. 8.!) 21-én 95 éve, 1907-ben Stoll Alajos szek­szárdi pékmestert a nemzetközi kiállí­táson aranyéremmel tüntettek ki. 26-án 125 éve, 1877-ben Magyarorszá­gon először mutatták be a telefont mű­ködés közben a Szegzárd Szállóban, ahol a földszinti vendéglőt és emeleti kávéházat kötötte össze a még szén­mikrofon nélküli készülék. A korabeli leírás szerint úgy szól, mintha a pincé­ből beszélne az ember. Európában ez­előtt a nagyközönség működés közben nem látta és hallotta az ábrán is fenn­maradt telefont: emléktáblát érdemel­ne az esemény. 27-én 55 éve, 1947-ben hunyt el Kun Sándor, a debreceni református tanító­képző főigazgatója, klasszika filoló­gus. Szekszárdon született, korán ár­vaságra jutott, de atyja nyomdász volt, így a nyomdászszakszervezet vezetője Koretzky János fogadta fiává. A helyi gimnáziumban végzett, jelentős mun­kássága volt, de semmi nem őrzi emlé­két. 30-án 200 éve, 1802-ben Forster Anna panaszt tett Szekszárdon, mert akadá­lyozták működésében a Fekete Elefánt Szállót, amely az Augusz-ház déli szár­nya lett. Dr. Töttős Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom