Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-07-14 / 26. szám

SZEKSZÁRDI 2002. JULIUS 14. vasárnap M Szent László-nap - először Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a város június 27-én a város védőszentjének napját, a Szent László-napot. Az ünnep mél­tó hagyomány kíván lenni a tavalyi évnek, amikor védőszentjének szobrot emelt a város a Béla téren. Az ünnepségnek stílszerűen a szobor környéke - benne a római katolikus templom - adott helyett. Délután fél ötkor a Szekszárdi Madrigálkórus Szent napi áhítat címmel adott koncertet a belvárosi templomban, ezt követően Kocsis Imre Antal polgármester köszön­tötte az ünnepet és az ünneplőket. A polgármester szerint minden nemzetnek, településnek, így Szekszárdnak is szüksége van ha­gyományokra, mert ezek nélkül jö­vője ingatag, sőt elképzelhetetlen. Kocsis Imre Antal szerencsés vá­rosnak nevezte Szekszárdot, mert hagyományokban gazdag város. Közülük egyik legrégibb szerint a monostort alapító Béla király fia itt e környéken - talán éppen a Béla téren - itatta lovát, és ezt a hagyo­mányt évszázadokon át őrizték az itt lakók, majd választották védő­szentjüknek a lovag királyt. Az idei évben ez a hagyomány teljesedik ki, hiszen a tavalyi év után, amikor a város védőszentje „kilépett a tér­re" a templom falai közül, napját megünnepli a város és annak lakói. Ezen az ünnepen a Madrigálkórus több tagja elismeréseket vehetett át Kocsis Imre Antal polgármestertől. A város közgyűlése „Szekszárd Vá­rosért a Művészet erejével" plaket­tet adományozta dr. Lakatos Ist­vánnak a Madrigálkórusban vég­zett több évtizedes, zenei ízlést for­máló 35 évi, Jobbágy Valér kar­nagynak 20 évi, dr. Magyar Pálnak 20 évi és dr. Palkóné Tucsni Kata­„Tisztelem a hagyományt, de szívesen építem rá az újat Matókné Kapási Júlia lett a művelődési ház igazgatója )Talán nincs olyan ember a városban, aki ne ismerné Matókné Kapási Júlia (Jula) nevét. Hasonló a helyzet megyeszerte, de ren­getegen tisztelik és szeretik az országban, sőt határainkon túl is - elsősorban „bartinásként" ismerve - sokan és sokra becsülik. Július 1-jétől ő lett a művelődési ház megbízott igazgatója. - Hogyan történt igazgatói jelölé­se? - Miután a Babits Mihály Műve­lődési Ház és Gyermekek Háza igazgatóját, Halmai Gábornét or­szággyűlési képviselővé választot­ták, számára világossá vált, hogy a két dolgot nem lehet együtt csinál­ni a szükséges alapossággal. Már a választásokat követő napokban el­határozta, hogy - közalkalmazotti státuszát nem föladva - fizetés nél­küli szabadságra megy, miután megtörtént a ház átadása. A képvi­selő asszony megjelölhetett utódot a ház belső munkatársai közül, ám a jogszabály „külsős" megbízását is megengedi, s e körből rám esett a választása. A két jelöltről meg­szavaztatta a ház dolgozóit, s a többség rám voksolt. A város ön­kormányzata pedig már eszerint kapta a javaslatot, amit a közgyű­lés elfogadott. - Bizonyára sokan nem tudják, hogy igazgató asszony úgymond külsős. - Két éye igazgató helyettesként 'működöm a Liszt Ferenc Művésze­ti Iskolában. Sokaknak ez azért nem tűnhetett föl, mivel a Babits­ban dolgozom, itt vannak a tánc­próbák, sőt az irodám is. A művé­szeti iskola itt bérli a helyiségeket. Itt jegyzem meg, hogy megbízatá­somkor hasonlóan jártam el, mint Halmai Gáborné: fizetés nélküli szabadságot kértem és kaptam az iskolától. - Mióta dolgozik a „Babitsban"? - 1979-ben kerültem ide népmű­velőként, majd a Kossuth Lajos Tu­dományegyetemen elvégeztem a művelődési és felnőttképzési me­linnak 20 évi tevékenységének elis­meréseként. A köszöntő és a kitüntető címek átadása után „Szent László király­rul ének" címmel a budapesti Hat­tyúdal Színház mintegy „korfelidé­zésként" egykori László-ének töre­déket, búcsús énekeket, népi mon­dákat és ráolvasásokat mutatott be. Az ünnep egyházi vonatkozása is megmaradt, a templomban szentmisét mutattak be Szent László tiszteletére, ezt követően pedig az Ivánvölgyben, a Heimann Pincénél Szent László-napi boros koccintásra invitálták a szekszárdi borászok, Duzsi Tamás, Heimann Zoltán, Takler Ferenc, Veszter­gombi Ferenc és a Liszt Pincészet az ünneplőket. A koccintás utáni jó hangulathoz a zenét a Holló együt­tes szolgáltatta. Fotó: Nagy Ágnes nedzser szakot. Hogy két éve a művészeti iskola a munkáltatóm, sokaknak azért sem tűnt föl, mivel valamennyi folklórrendezvény és a nagy fesztiválok folyamatosan az én feladataim közé tartoztak. Ez azért is érthető, hiszen e téren meglehetősen erősek a szakmai kapcsolataim. A 36 éves Bartina együttesnek, ma már egyesületnek folyamatosan én voltam a vezető­je. A nagy rendezvények során is jelentősen bővült elsősorban a szakmán belüli ismeretségem. Ide tartozik például a Duna Menti Folklórfesztivál is, aminek szerve­zésével tavasszal engem bízott meg Halmai Gáborné. E nagysza­bású fesztiválra most 16. alkalom­mal kerül sor, a rendezvényeket Baján, Kalocsán és Szekszárdon tartjuk július 16-21 között. Ezen 14 ország 47 együttese vesz részt. - Váratlanul érte igazgatói jelö­lése? - Tudtam, hogy jövőre pályáza­tot írnak ki az igazgatói posztra, s már korábban eldöntöttem, hogy akkor pályázom. Tehát már komo­lyan foglalkoztatott a dolog, de ar­ra nem gondoltam, hogy jóval előbb és „gyorsvonatként" robo­gok az igazgatói helyre. - Kérem, hogy beszéljen a rövid távú, jó egy évre - 2003. november 30-ig - szóló terveiről. - Természetesen folytatom az it­teni hagyományokat, mivel a Ba­bits - köszönhetően az elődeim­nek - igen jó alapokon álló műve­lődési intézmény, hiszen itt folyik a város kulturális életének a szer­vezése, s ez a város civil közössé­Folytatás az 7. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom