Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-06-02 / 21. szám

SZEKSZÁRDI 2002. JUNIUS 2. VASÁRNAP EU-komfort környezetvédelmi szabályozások A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) Városüzemeltetési, Urbanisztikai Bizottsága május 22-én Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának dísztermében lésezett. Az MJVSZ elnöke (egyben az ülés levezető elnöke) megnyitó szavaiban (14 város képviselője volt jelen) örömmel nyugtázta a magas részvételi arányt, majd átadta a szót Kocsis Imre Antalnak, a házigazda Szekszárd város polgármesterének, aki várostörténeti ismertetőjében a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott színvonalas és nagyon érdekes előadást. Ezt követően (a kiadott programtól eltérően) Tiderenczl József, a Déldunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója az EU-komfort környezetvédelmi szabályozásokról tartott vitaindító előadást. Előadását Tiderenczl József is történelmi visszatekintéssel kezdte, röviden ismertette a rendszerváltozás előtti és a rendszerváltozás utáni helyzetet. Jellemző adat, hogy Magyarországon 1976-ban jelent meg az első - a levegő és a víz tisztaságáról szóló és tanácsi hatáskörbe kerülő - környezetvédelmi törvény. A 80-as években került sor a zaj- és rezgésvédelemről, a veszélyeshulladék-gazdálkodásról szóló rendeletek meghozatalára, amelyek a Természet- és Környezetvédelmi Hivatal hatáskörébe kerültek. A 80-as évek vége felé a két ágazatot összevonták és csak 90 után alakultak meg a környezetvédelmi felügyelőségek. Ma Magyarországon 12 környezetvédelmi felügyelőség van. A 90es évektől napjainkig a magyar környezetvédelmi feladatok/tennivalók az EU-kompatibilitás és jogharmonizáció elősegítése jegyében lettek meghatározva. Olyannyira, hogy a magyar hulladékgazdálkodási jogszabályok több ponton szigorúbbak az uniós előírásoknál, de a levegő tisztaságára és a zajvédelemre vonatkozó rendelkezések is sok problémát okozhatnak a területrendezési/fejlesztési, ipartelepítési feladatok, tervek megvalósításában. Ugyanis ha az önkormányzatok mindent szabályosan (a jelenlegi szabályozás szerint) akarnának véghez vinni, akkor majdnem mindig megoldhatatlan feladat elé kerülnének, mert jelenleg Magyarországon minden önmagát érintettnek tartó helyi lakos ügyfélnek minősül egy beruházásnál. A törvényalkotók nagy igyekezetükben (hogy megfeleljenek az EUdirektíváknak) stratégiai hibát követtek el azzal, hogy a jogharmonizációval megelőzték (lekörözték) az EU-t és ezáltal betarthatatlan törvények születtek. Többek között a légszennyezés-védelem esetében is, a védelmi zóna/övezet előírásával (hogy hány méterre kell lenni az ipari vagy szolgáltató beruházásoknak lakott területtől), mert így például benzinkút városi környezetbe, lakott terület közelébe nem telepíthető. Az építési engedély kiadásához szükséges a szomszédos telektulajdonosok hozzájárulása. Ez egy komplex probléma, mert ezáltal kérdésessé, korlátozottá válik még a közhasznú ipartelepítés is. Ezek a problémák súlyos terheket rónak az önkormányzatokra, mert így az építési/ipartelepítési engedély kiadása nagyon hosszadalmas és bonyolult folyamattá válik. Ugyanis előírás a részletes, minden szakhatóság által ellenőrzött, jóváhagyott hatásvizsgálat is. Erre mondta az egyik résztvevő azt, hogy az előírások/jogszabályok betarthatóságának a hatásvizsgálatát is el kellene végezni. A környezetvédelem túlságosan nagy célok elérését/megvalósítását tűzte ki önmaga és az önkormányzatok elé, túl sokat próbált markolni - így kevesebbet fog fogni. Az önkormányzatok számára használhatóbb rendszert kell kidolgozni, ez volt a résztvevők egyöntetű véleFolytatás az 5. oldalon. Szent István szobra öntés előtt Avatás augusztus 20-án - Hamarosan tereprendezés - Köszönet az adományozóknak Farkas Pál szobrászművész elkészült az augusztus 20-án felavatandó Szent István király szobrának mintázásával. Ezt követően az agyagról leveszi a mintát, azaz gipsznegatív készül, majd az öntőformába viaszt „ken", ami kiolvad, s helyére a bronz kerül. A következő folyamat során csiszolja és cizellálja az anyagot, majd összeépíti a szobrot. Újabb fejezetéhez érkezett városunk közadakozásból felállítandó Szent István király szobrának munkálata. Az alkotó, Farkas Pál szobrászművész az imént leírtak szerint, a harmadik, • úgymond „áttételként" bronzba önti a királyszobrot. Mint azt a városlakók többsége tudja - korábban mi is beszámoltunk már róla - a nyugalmazott Szigetvári Ernő a másfél évvel ezelőtti közmeghallgatáson jelentette be azt az elképzelését, hogy Szekszárd közadakozásból állítson Szent István királyunknak szobrot. Nyomban felajánlotta, hogy a szükséges pénzt, a mintegy ötmillió forintot ő maga összegyűjti. Ezen már túl van a tiszteletre méltó férfiú, aki hónapokon át járta a várost, s tárgyalt cégekkel és magánszemélyekkel egyaránt. Nyolc hónap alatt(!) mintegy hatvan gazdasági társaság, s ezer magánszemély fizetett be különböző nagyságú összeget volt olyan polgár, aki negyven, volt, aki száz forinttal járult a nemes célhoz, s volt, aki ötvenezerrel, a szobrászművész pedig a tervezési díjával. Beszélgetésünkkor Farkas Pál külön is felhívta a figyelmemet a nyolc hónapra, amivel szembe állította azt a negyven esztendőt, ami során Garay János szobrára gyűlt össze a pénz jó száz esztendővel ezelőtt. Persze, ez is elismerésre méltó, ahogyan minden nemes célt szolgáló közadakozás. A bürokrácia minden - előírt szegletét „bejárt" Szent István-szoborral kapcsolatban további új hír, hogy három hete megvan az építési engedélye. A helyszín a Szent István tér, mégpedig a Babits művelődési ház ölelte tér, s a rendezési terv Máté János szekszárdi építész munkája. A szobor talapzatának kivitelezése a napokban kezdődik. Mint arról Faras Pál tájékoztatott, a talapzat két méter magas lesz, arra kerül az olasz mészkőből készülő román stílusú zömök oszlop, azon áll majd a király. Az oszlopfőt a szekszárdi apátság leletanyagából származó minták díszítik. Az alak maga 2 méter húsz centi magas, a teljes kompozíció 4 méter 60 centi körüli lesz. Már az agyagszobor is jól láttatja, hogy István fenséges, különös erőt sugárzó, egyedi megoldású királyszobor. Öltözete a korábbi időkre utal, kezében a „Lancea regis", vagyis a király lándzsája szimbolikus, tulajdonképpen a függetlenség jelképe, egyben kormánypálcául is szolgál. A művész részletezte a szobor környezetét: a talapzat - áttört bronzból kerül rá a király ismert kézjegye - körüli zöld területet tipegővel egészítik ki. Utána szilárd burkolatú sáv következik három rávezető úttal, szélére pedig padokat helyeznek. Külön kiemelte Farkas Pál, hogy a szobor körüli gyepre három természetes formájú, ám simára vágott felületű „szikiácskát" állítanak. Ezeken bronz feliratok lesznek: szemelvények István király intelmeiből, törvényeiből. Végezetül a művész azt kérte, e hasábokon is mondjunk köszönetet az adományozóknak - nyilván, az egész város nevében! V. H. M. Fotó: Nagy Ági