Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-05-26 / 20. szám

SZEKSZÁRDI 2002. MÁJUS 5. VASÁRNAP •M Rendkívüli közgyűlés A közgyűlés először a Vízmű Kft. gazdálkodását vitatta meg. Mayer János, a cég ügyvezetője arról tájékoztatta a tulajdonosi jogokat képviselő testületet, hogy a kft. 2001-ben eredményesen gazdálkodott. Az ügyvezető arra kérte a testületet, hogy adózás utáni nyereségéből a Vízműnek ne kelljen osztalékot fizetnie, azt eredménytartalékba helyezhesse. A közgyűlésen az ügyvezető képviselői kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a Vízmű, mint közszolgáltató, csak korlátozottan eredményérdekelt. Országos tapasztalat, hogy a víz- és csatorna«

Igáitatást végző cégek szinte étel nélkül mentesülnek az osztalékfizetés kötelezettsége alól, sőt nem egy városban veszteségesen működnek, amely veszteséget a tulajdonosnak kell pótolni. Az idei tervekről Mayer János elmondta, hogy folytatódik a fedett uszoda tetőszerkezetének megkezdett felújítása, illetve az idei évben megkezdődnek az uszoda vízforgatójának üzembehelyezési munkálatai. A Vízmű Kft. ügyvezetői beszámolóját, könyvvizsgálói és felügyelő bizottságának jelentését, a cég mérlegét a közgyűlés elfogadta, és elfogadva az ügyvezető érvelését, a Vízműtől nem vont el osztalékot, engedélyezte annak eredménytartalékba helyezését. Egyszerűbb dolga volt a közgyűlésnek a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. mérlegszámolójának megtárgyalásakor. A közgyűlés még a költségvetés készítésekor 40 millió Ft-ot tervezett osztalékbevétel címén, ezért már a beszámoló tárgyalásának kezdetén egyértelmű volt, hogy ezt a 40 millió Ft-ot a Vagyonkezelőtől fogja elvonni a közgyűlés. Meg is tehette, hiszen a kft adózás utáni nyeresége erre módot adott. Bár a cég ügyvezetője Kiss Gyula csak 30 millió Ft osztalékfizetésre tett javaslatot, és a cég felügyelő bizottsága is arra figyelmeztette a közgyűlést, hogy a 40 milliós „elvonás" a cég idei terveinek megvalósulását veszélyeztetheti. A közgyűlés Kiss Gyula ügyvezetői beszámolóját, könyvvizsgálói és felügyelő bizottságának jelentését, és a cég mérlegét is elfogadta, és a 40 milliós osztalékfizetésre kötelezte a Vagyonkezelő Kft.-t. Kocsis Imre Antal polgármester javaslatára a közgyűlés határozatba foglalva köszönte meg Kiss Gyula ügyvezetői munkáját és a cég eredményes gazdálkodását. Ez természetesen - tette hozzá a polgármester nem kis derültséget okozva - nem jelenti azt, hogy az ügyvezetőt felmentik, hanem „csak" a testület megbecsülését fejezi ki. A közgyűlés két napirendi pontot tárgyalt még a rendkívüli ülésen, igent mondott a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Nagytérség területén regionális integrált hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának konzorciális szerződés-tervezetére, és felhatalmazta a polgármestert annak aláírására, majd kijelölte azokat a testületi tagokat, akik Lúgos városának meghívására városi küldöttekként részt vesznek a Lugosi Fesztiválon és Expón. KÖRNYEZETÜNK Tegyünk együtt érte Az ezredforduló után szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a gazdasági, ipari fejlődés áraként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik, ami gyakran már közvetlenül az embert, bennünket is veszélyeztet. A környezetvédelem egyúttal az érdekütközések színtere is. Vállalkozóként a környezetvédelmi követelmények érvényesítése költségnövekedést és ez által a versenyképesség csökkenését is jelentheti. A piacról kiszoruló, megszűnő helyi vállalkozások viszont munkanélküliséget eredményeznek, ami környezeti j^pnpontból is tragikus. A lakos^^ a fogyasztók széleskörű választékot szeretnének úgy a termékekből, mint a szolgáltatásokból, azok környezeti terhei nélkül. Az elmúlt évtizedek romló környezeti mutatói azt jelzik, hogy nem ismerjük a helyes arányt az igényeink és lehetőségeink között. A téma rendkívül izgalmas, sőt mi több: a bőrünkre (egészségünkre) megy. Kérjük tartsanak velünk, a közös nevező az, hogy mindannyian Szekszárdon élünk. Környezetünkkel foglalkozó cikksorozatunk elkövetkezendő írásai a 2002. március 28-án jóváhagyott városi környezetvédelmi program egyes fejezeteivel foglalkoznak, úgymint: - önkormányzati környezetvédelem - hulladékgazdálkodás - közlekedés - zaj- és rezgésterheltség - levegő (zöldterületek) - természetvédelem - környezet-egészségügy - energiagazdálkodás - vizek -föld - környezetbiztonság A környezetvédelmi program teljes anyaga megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodáján (57. sz. iroda), illetve Szekszárd Megyei Jogú Város honlapján (www. szekszard. hu). Önkormányzati környezetvédelem A helyi környezetvédelem egyik legfontosabb szereplője az önkormányzat. Az önkormányzati környezetvédelem hatékonyságát a helyi környezetügy politikai képviselete, a hivatali szakmai munka személyi és tárgyi feltételeinek megléte együttesen biztosítja. A környezetügy politikai képviseletét az önkormányzaton belül Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottsága biztosítja, a hivatali szakmai munka túlnyomó része pedig a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájánál jelentkezik. Az ügymenet folytonosságát - hatósági ügyek, engedélyezési eljárások, pályázatok, beruházások stb. - többek mellett a megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező környezetvédelmi referens biztosítja, koordinálja. A városi környezetvédelem kiadásai (üzemeltetési és beruházási kiadások, mint pl. az utak portalanítása, karbantartása, felújítása, építése; a szennyvíztelep rekonstrukciója; a hulladéklerakó monitoring rendszerének kiépítése, üzemeltetése) számos területen jelentkeznek, melyek évről évre komoly megterhelést jelentenek a város költségvetése számára. Környezetvédelmet kétféle szemlélet szerint lehet „csinálni", egyrészt a „csővégi szemlélet" szerint, másrész a „megelőző szemlélet" szerint. Míg az első esetben a megtermelt, keletkezett szennyeződés általában rendkívül költséges - kezelésére van szükség, a második esetben az erőfeszítések a környezetterhelések, szennyeződések keletkezésének megelőzését - általában jóval kisebb költséggel - célozzák. A városi környezetvédelem legfontosabb célja a közeljövőben a megelőző szemlélet érvényesítése a helyi környezetvédelemben (a város korábbi jelentős környezetszennyezései és azok igen költséges kárelhárítása jelzik, hogy csak a megelőző környezetvédelem jelenthet előrelépést). Mit jelent ez? - Környezetfejlesztési források feltárása, biztosítása. - Rendszeres külső kommunikáció a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások felé. - A környezetvédelem integrálása a hivatali munka minden területére (valamennyi önkormányzati döntésben és a napi hivatali munkában érvényesíteni kell a környezetvédelmi érdekeket). - A helyi környezetvédelemben érintettek bevonása. A helyi környezetügynek önálló és ezzel párhuzamosan az egyes bizottságokba fokozottan integrált képviseletre van szüksége (önálló Környezetvédelmi Bizottság létrehozása). A fejlesztő, megelőző típusú környezetvédelemre éves szinten legalább tízmillió forintot kell fordítani. Ezek képezhetik a feltétlenül szükséges támogatottságát és feltételeit a város környezetvédelmi programra épített középtávú környezetfejlesztési tervének elindításához és megvalósításához. A város környezetfejlesztésének fontos elemei a környezeti kommunikáció javítása, a döntéseket, fejlesztéseket megalapozó Települési Környezetvédelmi Információs Rendszer kiépítése. Végezetül pedig felsoroljuk Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének környezetvédelemmel kapcsolatos rendeleteit: SorRendelet száma szám (KT, ill. KGY) Rendelet megnevezése 1. 22/1994 (VI. 17.) A zajvédelem helyi szabályozásáról 2. 24/1994 (VII. 14.) Az avar és kerti hulladékok égetéséről 3. 73/1994 (XII. 9.) A kedvtelésből történő állattartásról 4. 31/1995 (XII. 1.) A helyi környezetvédelmi alap létrehozásáról 5. 20/1995 (V. 3.) A parlagfű visszaszorításáról 6. 3/1996 (11.15.) A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízel(11.15.) vezetésről 7. 19/1996 (VI. 5.) A helyi építészeti értékek védelméről 8. 37/1996 (XII. 19.) A kéményseprő ipari közszolgáltatás kötelező igénybe(XII. 19.) vételéről 9. 41/1996 (XII. 19.) A köztisztaság fenntartásáról 10. 2/1997 (I- 30.) A szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására (I- 30.) és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról 11. 2/1997. 0- 30.) A szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására 0- 30.) és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról