Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-03-03 / 8. szám

2002. MÁRCIUS 3. SZEKSZÁRDI Tisztelt Adófizető Állampolgár! Az idén is lehetőség nyílik arra, hogy a 2001. évi jövedelmeiről készített személyi jövedelemadó-bevallását az internetről letölthető program segítségével leellenőrizhesse. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani Önnek. A TESCO Áruházban kihelyezett ügyfélszolgálatot tartunk, ahol a már előre elkészített személyi jövedelemadó-bevallását számítógép segítségével leellenőrizheti és az esetleges hibákat korrigálhatja. Mindehhez csupán a már kitöltött személyi jövedelemadó-bevallását kell magával hoznia. Március 9-10-én, valamint 16-17-én 10-18 óráig állunk az érdeklődők rendelkezésére. APEH Tolna Megyei Igazgatósága nyon is. A tőkehiány enyhítésére jött létre a Széchenyi-hitelkártya konstrukció. A hitelkártyaprogram most jutott el odáig, hogy hamarosan (április-május) működni is fog. Eddig nem volt megfelelő a banki hozzáállás. A bankok erősen kifogásolták a szerintük nem megfelelő garanciaalapokat, és így sokáig érdemben nem is foglalkoztak a dologgal. Ámde időközben a politika, a kormányzat közbelépett. A Széchenyi-hitelkártya konstrukció gyakorlati megvalósítását S százalékos kamattámogatással, 300 millió forinttal (ebből a pénzből a VOSZ irodákat hoz létre a megyékben - Tolnában Szekszárdon - a hitelkártyarendszer működtetésére), ezenkívül a hitelek 70 százaléka a visszafizetésének a garanciájával segíti elő az kormányzat, vagyis tágabb értelemben véve az állam. (Természetesen a puding próbája még a kapitalizmusban is az evés. Ha a „bebukási arány" a 4 százalékot meghaladja, akkor automatikusan becsődöl a hitelkártya-konstrukció. Ezért nagyon fontos az, hogy csak az kapjon hitelt, aki törleszteni is tudja azt.) Végezetül, de nem utolsósorban szóba került az, hogy mennyire fontos dolog felkészíteni a vállalkozókat az EU-csatlakozásra. Ha ez nem történik meg vagy ha rosszul sikerül, akkor maximum csak bérmunkások lehetünk az EU-ban. Az EU-csatlakozásra való felkészítés bonyolult és szerteágazó feladat, mivel nincs általános recept, szakmánként más és más. A VOSZ oktatási-képzési bizottságot hozott létre, amely együttműködési megállapodást írt alá a Gazdasági Minisztériummal. A megállapodás szerint a VOSZ-tagok térítésmentesen vehetnek részt az EU-csatlakozással kapcsolatos szakmai tanfolyamokon. Ezeken a továbbképzéseken a cégalapítástól kezdve az adózásig minden gyakorlati kérdésben tájékoztatást kapnak a résztvevők. Remélhetőleg még időben rájövünk arra, hogy nem az EU-nak, hanem a saját vállalkozásunk sikeréért tanulunk - hótig... Bálint György Lajos Kamarai estély Idei bálját február 23-án rendezte a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tolnán, a Hámori étteremben. Köszöntőt a szervezet elnöke, dr. Fischer Sándor mondott, majd megkezdődött az ünnepi étkek szervírozása. A jó hangulatról a Koktél zenekar és két hastáncosnő gondoskodott. Akamarai tagvállalatoktól számos felajánlás érkezett a tombolára. Termékeket és szolgáltatásokat sorsoltak ki a megjelent, mintegy száz vendég között, a pohárkészlettől a mikrohullámú sütőig, az ingyenes rádióreklámtól, az ingyenes hétvégi autóhasználatig. A vigalom hajnalig tartott. 6 - Wy Széchenyi-hitelkártyával az EU-ba Tudósítás a VOSZ közgyűléséről A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Tolna Megyei Szervezete február 14-én közgyűlést tartott. A közgyűlésen az értékelések, tervek mellett tájékoztató hangzott el a VOSZ által kezdeményezett Széchenyi-hitelkártyarendszer közeljövőben történő bevezetéséről is. Fajszi Lajos megyei elnök az elmúlt év munkáját értékelve elmondta, hogy a VOSZ Tolna megyében sikeresen építette ki a helyi és regionális kapcsolatrendszerét, amely lehetővé teszi az együttműködést a mikro- és makrogazdaság jellegzetes és meghatározó képviselőivel mind politikai, mind társadalmi és gazdasági szinten. Rendszeresen részt vesznek az •

szágos programokon, amelyeken ^yekeznek minél hatékonyabban érvényre juttatni a megye vállalkozóinak az érdekeit. Említésre méltó a múlt év decemberében kezdeményezett párbeszéd/egyeztetés a helyi vállalkozók mind szélesebb körű bevonásáról a híd- és útépítési munkálatokba, ami a helyi vállalkozók szerint szinte a nullával egyenlő, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. szerint viszont korrekt és kielégítő. Ezt követően Fajszi Lajos röviden kitért a Paksi Atomerőmű Rt.-vei kötendő beszállítói szerződés fontosságára és megemlítette, hogy ezentúl a VOSZ Tolna Megyei Szervezete egy delegálttal részt vesz a megyei területfejlesztési tanács munkájában. Csomor Gábor, a VOSZ ügyvezető igazgatója bevezetőjében arról beszélt, hogy két és fél évvel ezelőtt nagyon optimistán kezdték el a munkát, optimizmusuk azóta is töretlen annak ellenére, hogy sokkal kevesebb lett a sikerélmény, sokkal kevesebb eredményt értek el, mint amennyit reméltek és szerettek volna. Valamelyest mentségül szolgálhat (bár soványka vigasz), hogy a sikertelenség többnyire nem rajtuk múlt... Ezt követően Csomor Gábor egy nagy levegőt vett és arról a 19 pontról beszélt, amelyet 2001-ben az első küldöttgyűlésen fogadtak el. Ebben a dokumentumban a kis- és középvállalkozók igényei fogalmazódtak meg a tőkehiány megszüntetése, a vállalkozói feltételrendszer javítása, a banki finanszírozási rendszer megváltoztatása tekintetében. Ez a 19 pont - mutatott rá Csomor Gábor - nem csupán csak egy jámbor óhaj-sóhaj-kérés, hanem egy nagyon is reális igény, ha egy sikeres, versenyképes magyar vállalkozói gárdával akarunk rendelkezni a EU-csatlakozás időpontjában. Csomor Gábor az elmúlt év jelentős eseményeiként említette meg a VOSZ által szervezett vállalati befektetői konferenciákat és egy nagy áruházlánccal (190 áruház bel- és külföldön) kötött együttműködési megállapodást, amely lehetővé teszi a kis- és középvállalkozók számára is áruik értékesítését, ha azok minőségileg, mennyiségileg, árfekvésileg megfelelőek. Csomor Gábor ezután rátért arra, hogy a magyar vállalkozások tőkeszegények és mindegyikükön látszanak az „elvonási tünetek". Ugyanis a központi és a helyi adórendszer nem túl sok (szinte minimális) tőkét hagy meg a fejlesztés, a minőségjavítás céljaira. A helyi iparűzési adót (mivel a központi adóelvonást ellensúlyozni kell valahogy) mára már inkább helyi ipar(el) űzési adónak kellene nevezni. Pedig a magyar kis- és középvállalkozások gazdaságélénkítő szerepe vitathatatlan. A munkaerő 65 százalékát foglalkoztatják, és a nemzeti össztermék (GDP) 45 százalékát ezek a vállalkozások állítják elő. Mit kell tenni, hogy ezek a vállalkozások tovább erősödjenek? Növelni kell a jogbiztonságot és csökkenteni kell azt az óriási különbséget, ami a külföldi és a hazai vállalkozások adózása között van . az utóbbiak rovására. Csökkenteni kell az áfát, a személyi jövedelemadó sávokat pedig „nyújtani kell". Lassanként már nemcsak az átlagkereset, hanem már a minimálbér is a legmagasabb adósávba esik. Meg kell változtatni az „osztozkodás arányát" is, sokkal magasabb összegeket kellene helyben hagyni, hogy ne legyenek reménytelenül (ijesztően) szegények a települési önkormányzatok. A decentralizáció növekedése javítana a tőkehiáI