Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-02-24 / 7. szám

SZEKSZÁRDI 2002. FEBRUÁR 24. VASÁRNAP Ilyen az élet Igaz történet A közelmúltban orvosi ellenőr­zésen kellett megjelennem a pécsi klinikán. A rendelőben egy nálam idősebbnek látszó férfi mellett si­került helyet foglalnom. Hamaro­san beszédbe elegyedtünk és di­csértük az egészségügyet. Egyszer csak megkérdi tőlem a szomszé­dom: - Honnan érkezett? - A szomszéd megyeszékhely­ről, Szekszárdról - válaszoltam. - És hányas tetszik lenni, ha meg nem sértem? - Tizenkilences vagyok és Ön? - Én is. - Akkor magát 1940. december 2-án hívták be katonának. - Igen, honnan gondolja? »- Mert én is akkor vonultam be. - És hová, ha szabad kérdez­nem? - Nagyváradra. - Ne tessék mondani. Én is oda vonultam be. - És melyik alakulathoz? - A 3-as huszárokhoz. - A Nádasdyakhoz? Ne mondja. - De igen, mégpedig az 1. szá­zadhoz. - Tudja, volt nekem egy Tolna megyei katonatársam, még a ne­vére is emlékszem, úgy hívták, hogy K. H. - Igazán? Hát az a maga katona­társa én vagyok. - Valóban? Csak nem? Ne hara­gudj pajtás, hogy nem ismertelek meg. De megöregedtél. - Hát igen - mondtam bizony megöregedtünk. Ilyen az élet. (A két öreg huszárt ezután már nem zavarta, hogy várni kellett.) Buszos kalandjaim 2. Az újév a számvetés ideje, még akkor is, ha az ember egyetemista :). Szóval nem ez az első alkalom, hogy erről szó esik, de hát az ihlet az utcán hever, ahogyan a „jó" egyetemista is egy jobban sikerült buli után. (Persze ennek valószí­nűsége az abszolút hőmérséklet­tel és a szesz fokának és mennyi­ségének szorzatával egyenesen arányos. De ez után a kis fizikai kitérő után térjünk vissza az ere­deti témához, az utazó egyete­mistához... Helyesbítenék: az ^Piazni vágyó egyetemistához... Mire is emlékezzünk? Október harmincegyedikére... Halottak napja előtti szerda, a csonka mun­kahéten. Egyetemista este fél ki­lenckor toporog a buszmegálló­ban, hogy a tanítási nap végezté­vel hazatérjen. De a busz csak nem jön. Ilyenkor az utazni vá­gyók egyike útra kel a várakozó tömegből, ezzel kockáztatva po­tenciális állóhelyét (mert ülőhely­ről, a hét utolsó tanítása napja lé­vén szó sem eshet - ezt, azt hi­szem nemcsak az egyete misták tapasztalják). Két-három perc te­lik el, és az önkéntes információszerző visszatér, és közli az örömteli hírt: mivel a járat i-betűvel jelölt, (gy.k.: iskolai előadási napokon), ma nem közle­kedik. A másfél, füstölt-he ring effektust számítva egy busznyi embermennyiség sem tudja a pécsi volánt esetleg egy külön(c)járat beállítására bírni, annak pedig az az oka, hogy ez a járat „nem az övék, hanem a szek­szárdiaké." Talán köztudomású (legalábbis remélem, van olyan köz, aki tud­ja), hogy nem közgázra járok; de volt osztálytársaim között akad egy-kettő, akiknek a szakvéle­ményét kikértem, és arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy ke­mény magyar forint alapon a vo­lánnak kifejezetten nem érte meg ez a dolog... Arról már nem is be­szélek, hogy az egyetemi őszi szü­net és az általános és középiskolai jelentősen eltért egymástól, és az este fél kilences Pécs-Szekszárd járat SZVSZ (gy.k.: szerény véle­ményem szerint) nem az utóbb említett korcsoport érdekeit szol­gálja. Ergo: IJTGEV. (gy.k.: így jártam, teljes gáz, ez van.) Folyt. köv. DoP Mese a világ legegy­szerűbb benzinkutasáról Valaha' jobb napokat megélt benzinkút a lakótelep végibe'. Va­sárnap, délután. Az autós beáll, vár, a kitett por­oltókból, egyebekből úgy látni, nyitva a kút. Úgy az ötödik perc végén az autós megunja a várást, odasétál a foncsorozott üvegű aj­tóhoz. A kutas lába az asztalon. Lábat cserél, ezzel, úgy tűnik, megvolt a köszönés is. - Üdvözlöm - így az autós. ­Tankolnék. - És, nem ért hozzá? - így meg a kutas. - De igen. - Hát akkó'? - Nem szeretném összekenni a ruhámat. - Há' én se. Itt a vége, fuss el véle a szom­szédos kútig. Hogy ez kinek, és miért éri meg? Az már egy másik mese. - dunai ­Heti rendes MENU Vegetari János bogarászik már most. Szerinte a lótetű növényi eredetű. Rajzolmány: Sziráki Zsolt Rímelmény: Wessely Gábor SZEKSZARD-BEZONS Ki tud többet a francia kultúráról? SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, BEZONS-SZEKSZÁRD BARÁTI TÁRSASÁG, ESÉLYT TOLNÁNAK ÉS A BMMHGYH POLIP IFJÚSÁGI IRODÁJA VETÉLKEDŐT HIRDET szekszárdi 14-24 éves francia nyelvet tanuló/beszélő fiatalok számára a Bezons és Szekszárd város kapcsolatának 35 éves évfordulója, valamint Bezons-Szekszárd Baráti Társaság 10 éves évfordulója alkalmából. A vetélkedő témája: A francia kultúra Bezons és Szekszárd város kapcsolatának története Nevezni lehet: 4 fős csapatokkal + 1 fő felkészítő Nevezési határidő: 2002. március 1. Programterv: 3 fordulós levelezős játék a Szekszárdi Vasárnap hasábjain (március 3., 10., 17.), majd a továbbjutó 8 csapat a döntőben méri össze tudását. A döntő időpontja: 2002. április 27. 15 óra - Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza - márványterem A levelezős játék magyar nyelven folyik, a döntőbe jutó csapatok magyar és francia nyelven megoldandó feladatokat kapnak. Jutalmazás: I. díj: 1 hét Bezons-ban (5 fő) 2002 nyarán II—III. díj: könyvjutalom IV-VIII. díj: ajándék Bővebb információ a Polipban 315-022.

Next

/
Oldalképek
Tartalom