Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-06-17 / 6. szám - Városi Vasárnap

2001, június 17. MV ENNYIT A SZAVAHIHETŐSÉGRŐL A T

arr Kft, tagad, lapunk cáfol Ma még senki nem tudja, tudhatja ebben az országban, hogy milyen végeredménnyel, és mikor zárul le a szekszárdi médiabotrány, hiszen senki sem láthat a jövőbe, és prejudikálnl sincs joga senkinek, de egy dolog biztosnak tűnik: a jelenlegi önkormányzati testületnek a városi televízió magánosítása az eddigi legnagyobb politikai és gazdasági fiaskója. Nagyon reméljük, hogy ennél nagyabb már nem lesz a hátralévő szűk másfél esztendőben, amíg a jelenlegi elöljárók mandátuma lejár, Az az ember érzése, hogy a helyi média feletti uralkodás vágya a lehető legrosszabb tulajdonságokat és cselekedeteket hívta, hívja elő a történet fő) szereplőiből, politikusi, emberi és üzleti értékek nullázódtak le teljes mértékben hetek, hónapok alatt, s ml esak a fejünket kapkodjuk, ml mindenre képesek egyesek az általunk még nem eléggé ismert, csak sejtett jövőbeni célok megvalósítása érdekében. Konkretizálva a meglepő lépéseket, melyek az elmúlt napokban, hetekben döbbentettek meg talán mindannyiunkat ebben az ügyben: annak ellenére, hogy a Tarr Kft. vezetőjének lehetősége lett volna az egész várost érdeklő kérdések tisztázására, nem kívánt lapunknak nyilatkozni, mondván, nincs tájékoztatási kötelezettsége (I) arról, hogy hamarosan le kívánja venni az SZVTV műsorát a kábelen látható programok közül. Hogy Szekszárd polgárainak miért nincs ahhoz köze, hogy az általuk fönntartott tévét miért tünteti el az a cég a képernyőről, amely ráadásul igen komoly előfizetési díjakat szed havonta ugyanazon városi polgároktól, hát erre a kérdésre Önöknek kell válaszolniuk, Hogy ennek a vállalkozásnak a vezetője ígérete ellenére később - miután megtette, amit senki nem várt, hogy meg mer tenni - nem volt hajlandó eljönni a városi tévé nyilvánossága előtt feltárni döntésének okait és mozgatórugóit, árulkodik emberi és üzletemberi tulajdonságairól, Hogy ugyanő egy másik hetilapnak válaszolt később (de csak többé-kevésbé!) a ml kérdéseinkre, mutatja, hogy milyen üzleti módszerekkel dolgozik ő és környezete, milyen média-tanácsadókkal, mondhatni, rossz szellemekkel vette körül magát. Ám az a tény, hogy a helyi egyetlen műsorszolgáltató cég feje valótlanul azt állítja, hogy nem kapta meg az SZVTV Kht. vezetőjének új, a felmondottat pótló szerződéstervezetét, melynek a Médiatörvény értelmében a megkötésére kellett volna törekednie, már csak a mostanában nem kevés eufémizmussal csúsztatásnak nevezett kategóriába fér bele. Képünkön ugyanis látható az a tértivevényes blanketta, amely igazolja, hogy a Kht. igazgatója ezév február ötödikén postázta az új kontraktus tervezetét együtt a régit felmondó levéllel, valamint az is, hogy a Tarr Kft. munkatársa átvette a küldeményt. S még egy konkrétum: ha netán ekkor valahogy (és főleg valamiért!) elkerülte volna a figyelmüket a szerződéstervezet, a május tizedikén, a szekszárdi városi bíróságon a Kht. által benyújtott peranyag szintén tartalmazza azt, s amit a Tarr Kft. is természetesen megkapott. Ennyit a szóban forgó úr szavahihetőségéről. W.D. íme a cáfolat: a még február 4-án elküldött új szerződéstervezetet 2 nappal később - február 6-án a Tarr Kft. egyik munkatársa - a mellékelt tértlvevényen jól kivehető - átvette. NEVEK AZOK NINCSENEK! Ki fizeti a révészt? A városi televízió üggyé lett botrányos eladását vizsgáló háromtagú bizottság ^htette jelentését a közgyűlés elé. A tes^llet, de különösen a közvélemény várta a kulcsmozzanatok letisztulását, az ügyben konkrétan eljáró személyek megnevezését, de ebből a szempontból nem lettünk okosabbak. Fölöslegesen kergettünk illúziókat, merthogy erre - mint utólag kiderült - nem is volt jogosítványa a 3 tagú bizottságnak. Akkor ez az egész nem más volt, mint nagy hűhó semmiért. Ha jó belegondolunk a mozaikokból már azért kirakható eseménysorozatba, egy politikusokból álló vizsgálóbizottság amelybe benne kell lennie a vádlott frakció képviselőjének is - eleve kudarcra van ítélve. Már szakmai szempontból is. Merthogy a tudatos elferdítéstk, sötétítések, az egymásnak ellentmondó állítások rendőri módszereket igényelnének, (Helyszínnek a Várköz például jobban megfelelt volna,) Továbbra sem tudhatjuk meg, hogy milyen tényezők alapján döntöttek egy akkor még érvényben levő pályáztatás azonnali felrúgásával a gyors privatizáció mellett. Hogyan került képbe a pesti cég, kivel tárgyalt, hogyan jutott el a pályázata a képviselőtestület minősített többsége által már korábban teljhatalommal felruházott gazdasági bizottsághoz? így nem tudunk mást tenni, mint önmagunkat, egy korábbi lapszámunkban megjelenteket újból felidézni, amelyben az ajánlattevő Pal-Com Kft. ügyvédje, Bíró T. Tamás elmondta: azon bizonyos tavaly őszi, a leglényegesebb kérdéseket megbeszélő szekszárdi értekezleten az elhíresült páros: a helyi FIDESZ két vezéralakja, Koltai Tamás és Kapitány Zsolt ott volt. Ez még minimum két személy tudná állítani, de eldöntötték: előbb a bíróságnak, aztán a sajtónak. Mondjuk rendőri módszerekkel a bizonyítás gyerekjáték lenne, de annyira - már csak a pártérdekeken túlmutató érdekszövevények megléte miatt is humánus a szekszárdi közgyűlés, hogy a gyanúsítottakat ily módon nem hurcolja meg. Ami eléggé helytelen! A hűtlen kezelés, a hatalommal való visszaélés, a közvagyon elprédálásának több mint a gyanúja áll fenn! Helyette ment a moralizálás az ülésteremben. Oly módon, mint amikor az iskolában a tanító néni többek rettegett „Tamáskáját" előbb leszidja, majd egyfajta osztály szégyenfoltként sarokba állítja, a legvégén pedig kukoricára térdepelteti. A kisfiú elhúzza a száját, majdnem pityereg, mintha megbánná, de.., Az újabb óraszünetben már mintha mi sem történt volna: hősünk az újabb csínytevést fontolgatja,'Élek a gyanúperrel: a jól felépített, értelemre, érzelemre ható Halmainé (MSZP), Liebhauser (SZDSZ) monológ sem hozza meg a lelkiismeret feltámadását annál a két-három személynél, akit a képviselők név nélkül emlegettek, Az erkölcsi tanulságok levonása közepette ott lebegett a kérdés a városháza konferencia termében - amit az amúgy elfogadott beszámoló végén egyfajta végszóként a vizsgáló bizottság elnöke, Csáki Béla feltett - a város számára sok millió veszteséget hozó ügyben: ki fizeti majd a révészt? VM. Képbe került Dránovits A városi gazdasági - közélet egyik legellentmondásosabb figurájának számító Dránovits István neve is felbukkant a tévés ügy tárgyalása során. Élőbb a médiában. Csáki Bélát, a vizsgálóbizottság elnökét kellő rutinnal és rámenőséggel faggató népújságos kolleganőnk, Ihárosi Ibolya kimondatja, hogy Dránovits már egy lobbicsoport vezetőjeként 99-ben a városi televízió privatizációján dolgozott. A friss médiahír végigsöpört az ülésteremben. Érezheti ezt a nem ott tartózkodó érintett is. Aki - mintegy bevallva, hogy köze lehet a háttérben zajló eseményekhez - arra kéri a testületet, hogy zárt ülés legyen a médiaügyben. De ez - csakúgy, mint a FIDESZ • frakcióvezető korábbi hasonló kérése - teljesíthetetlen, Dránovits neve ettől függetlenül ellenzéki berkekben szóba kerül. Mert valahogy még a privatizáció előtt, az ő ügyvezetése alatt az ellenzék átfogó hatósági vizsgálatot kért a tévé ellen, de a jobb oldalon - az egy dr. Tollár Tibort kivéve mindenki ellenkezését kifejezve mélyen hallgatott. K.M.