Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-03-18 / 10. szám

SZEKSZÁRDI US4RNAP 2001. MÁRCIUS 18. Van még pedagóguslelkesedés? (Folytatás a 7. oldalról.) foglalkozna velük, ha érdeklőd­ne a tanítás utáni életük felől is, ha segítségükre lenne az iskolán kívüli problémák megoldásában. Célként tűztük ki a differenciált osztálymunkát. Ahol 20-25 gye­rek tanul együtt, ott bizony akadnak gyengébbek és gyors eszűek is. Szeretnénk, ha min­den gyerek képességeihez mér­ten fejlődhetne, ezért nálunk már működik a tehetséggondo­zás és a felzárkóztatás is. Ha szükséges, tanáraink tanítás után is bent maradnak és foglal­koznak a gyerekekkel, akár egy matekversenyről, akár korrepe­tálásról van szó. - Hogy viszonyul az egész fo­lyamathoz a tantestület? Hiszen többletmunkáról van szó min­denki részéről. - Elmondhatom, hogy lelkes csapat a tantestületünk. Négy-öt fős teamekben dolgozunk, min­denki a maga részfeladatára kon­centrál, gondol ki ötleteket, ho­gyan tegyük jobbá iskolánkat. Büszkén mondhatom, hogy jó munkát végeztünk és végzünk, mert 2000 novemberében a mi­nisztérium felkérésére - a me­gyéből egyedüliként - részt vet­tünk egy minőségügyi konferen­cián, ahol egy előadás keretében Pataki Eva természetfotói A Tolna Megyei Önkormányzat Kórházának Folyosógalériáján 2001. március 9-től Pataki Éva természetfotóiból készült kiállítást te­kinthetnek meg az érdeklődők. Pataki Éva gyermekkori emlékei egy alföldi városhoz, Csongrádhoz kötődnek. Nagyapjával a határt járva korán rácsodálkozott a termé­szet rejtett titkaira. Ez a vonzódása a mai napig tart. Később Szek­szárdra költözött, ahol - a természetjáró egyesület tagjaként - háti­zsákkal erdőn-mezőn barangolva újra és újra lenyűgözte a teremtett világ szépsége. Pataki Éva jelenleg Kecskeméten él. Fotóival eddig Gyulán, Pécsett és önálló kiállítás keretében Csongrádon mutatkozott be. Legutóbb Bu­dapestre, a Csepeli Művészeti Házba kapott meghívást. oszthattam meg a tapasztalato­kat a többi intézménnyel. - Miért vágtak bele tulajdon­képpen, mikor fogja azt monda­ni, hogy elértük a célt, a mi isko­lánkban bizony minőségi oktatás folyik? - A legfontosabb, hogy a gyere­kek jól érezzék magukat és ké­pességeikhez mérten, optimáli­san fejlődjenek. A pedagógusok ne alkalmazottai, hanem aktív közreműködői legyenek az in­tézmény életének. Lényeges a helytállóság, ami annyit tesz, hogy az a tudás, mellyel rendel­kezünk, értékálló, biztonságos és lépést tart a tudományok fejlő­désével. Ez az, amiért belevág­tunk, és amiért nagyon sokat dolgozunk. N. M. Darvas Ferenc: Szőlő és bor dicsérete „Barátom Béla bősz bort bukta­tott bögrébe" Sokan olvashatták e sorokat és folytatását egykoron a Vármegyeháza borozóban. Most olvashatják Darvas Ferenc új kötetében is a SZŐLŐ ÉS BOR DICSÉRETÉ-ben. Azt is mondhat­nám, hogy Darvas Ferenc köretet „kanyarított" e vers mellé, mert nekem továbbra is ez a ked­vencem. (Ez talán azért van, mert már ezt ismertem, idővel, mond­juk fél év múlva már másikat neveznék meg.) A szőlő és bor témakörében a szerző autetikus, hiszen maga is szőlőművelő ember, borára büsz­ke gazda. E szakértelem a versek­ben is visszatükröződik, hiszen a metszéstől a bor gondolkodásra gyakorolt hatásáig a szerző szakszerű, versbe rendezett képet ad a természet eme csodájáról, magáról a szőlőről és borról. Ajánlom a kötetet a borkedvelőknek, mert benne szép és akár filozófiai eredetű indoklást is találhatnak saját poharaz­gatásaikra. Azoknak pedig, akik nem szeretik a hegy levét azért aján­lanám, mert talán kedvet kapnak egy-egy kóstolásra, de ha nem, talán jobban megértik azokat - köztük engem is -, aki egy jó pohár bort haj­landó bármikor bebillenteni bögyébe... Gál Datvaí; Ferenc Szőlő és bor dicsérete

Next

/
Oldalképek
Tartalom