Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-12-16 / 43. szám

SZEKSZÁRDI 0 JLUU/y^KLfl m VASÁRNAP Mese - a lélek nyugalmáért A Szekszárdi Millenniumi Léleképítő Sorozat utolsó előadásához érkezett. December 10-én a Babits Mihály Művelődési Központban, méltatlanul csekély számú hallgatóság előtt dr. Borbély Sándor A mese színe és fonákja címmel beszélt a gyermekek legfontosabb, és bizonyos életkorig egyetlen irodalmi „táplálékáról". Amint azt a sorozat házigazdái, Halmai Gáborné, Pócs Margit és dr. Tóth Csaba elmondták, a sorozat (immár persze nem a millenniumi jelzővel) folytatódik. Köszönhetően a Léleképítő Alapítványnak, a számlaszámra érkező összegeknek és az érdeklődő közönségnek. Napjainkban, mikor sajnálatos módon egyre több a nézhetetlen, vagy legalábbis megtekintésre nem érdemes mese, melyeket pedig ugyebár gyermekeinknek, a következő nemzedéknek szánunk, akad még, akinek mondanivalója van a mesék színéről és fonákjáról, akad, aki tudja, milyen az igazi mese. Ilyen mondanivalóval rendelkezik dr. Borbély Sándor, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karának tanára is, aki az egészségügyi okokból távol maradni kénytelen Boldizsár Ildikó pszichológus helyett érkezett a Léleképítő decemberi alkalmára. Borbély jórészt afféle mesetörténeti áttekintést nyújtott a hallgatóságnak, némi értelmezéssel egybekötve. Beszélt Ezópusról, La Fontainerői, Andersenről. Elmondta, hogy mindhármukra jellemző az állatok emberi tulajdonságokkal való felruházása; az, hogy fontos mondanivalót rejtenek, becsomagolva, a mesék sorai közé - olykor kétértelműén. Ha megvizsgáljuk Ezópus és La Fontaine helyzetét az adott társadalmi rendben, mutatott rá az előadó, ezen nem is szabad csodálkoznunk. Ők azok között a körülmények között nem mondhatták el nyíltan az igazat, a véleményüket a környező viszonyokról. így történt, hogy a mesék szereplői állatbőrbe bújtak. Ugyanakkor sokukat több szempontból is értelmezhetjük. A róka, a holló és a sajt közös vesszőfutása például rejtheti számunkra az 'Óvatos légy, ne hagyd magad átverni!' mondanivalót is, de jelentheti azt is, hogy 'Addig udvarolj, amíg ki nem csikarod a győzelmet!'. Az évszázadok alatt, hangsúlyozta Borbély, kialakultak olyan konvenciók, melyeket szinte lehetetlen átlépni. Európában például nem mondhatjuk ki az oroszlán szót anélkül, hogy, akár tudat alatt, az állatok királya kategóriába sorolnánk az állatot. Ez odáig vezetett, hogy elérkeztünk a mese fonákjáig. A mesék már nem kapnak nevelő célzatot, nem kapnak szinte semmit, ami értéket hordozhatna bennük. És 2001. DECEMBER 16. ez vezetett el az antimeséig is. Utóbbi nem feltétlenül tartozik az értéktelen mesék közé. Az ilyenek világában élnek a kötelékeiktől megszabadított figurák: Süsü, az egyfejű sárkány, a hétfejű tündér stb. Ezek a mesék azonban nem utolsó sorban a felnőtteknek, nekünk szólnak, akik tudjuk, hogy mely konvenciók feloldása található az adott mesében. A mese szerfölött fontos a gyermek fejlődésének szempontjából. Azután, hogy az életben látja, amint minden tönkremegy, elromlik, a mese hozza vissza neki a kerek egészet, az kanyarodik vissza a tökéletességhez. Ezért kéri a gyermek mindig ugyanazt a mesét: hiszen tudja, hogy abban végül minden jóra fordul, minden megoldódik. D^^ vigyáznunk kell, így dr. Borbél)^^ Sándor, mert vannak hamisítványok is. Az igazi mese nem álságos, hanem egyszerűen a gyermeknek „visszaadja azt a boldogságot, amelyben neki lennie kell". Kosztolányi Keserédes A minap felemás érzésekkel vettem tudomásul egyik kereskedelmi televíziónk viszonyulását a saját sugárzott műsoraihoz. Örömmel egyrészt, mert amit láttam, kedvemre való volt. Az általam igen nagyra tartott Cakó Ferenc homokfestményfilmjei közül tűztek műsorra - nem is egyet. Cakó mesterien bánik a homokkal, igazán elbűvöl: nemcsak akkor volt ez így, mikor első ízben láttam egy művét, hanem azóta is minden alkalommal. Csakhamar kiderült azonban, hogy ez a néhány kultúrával töltött perc csupán pótlék. A Vers éjfél után és egy valami okból, meglepő módon korábban véget ért egyéb műsor között keletkezett szünet kitöltésére. Persze, valóban örömteli, hogy ilyesmivel ütik el az időnket, és bevallom, meg is lepett a dolog. Igen ám, de ezt nem lehet megtenni napközben, este, vagy (de hiszen az már szentségtörés volna!) fő műsoridőben efféle, mondhatni, különleges igényeink kielégítésére türelemmel kell lennünk hajnali háromnegyed háromig. Persze, a küzdelem, hogy melyik csatorna legyen országunk vezető televíziójának önmaga által kikiáltva különféle, ezer módon magyarázható felmérések alapján... Végtére is ez egy kereskedelmi tévé, nem holmi, a kormány által nemes egyszerűséggel lejtőre taszított Duna Televízió! Aki kultúrára vágyik, várjon rá egy kicsit! Különben is, aki manapság kulturálódni akar, az talán nem is egészen normális. Megenni sem lehet, pénzt sem lehet belőle gyártani; akkor meg minek? Természetesen Cakó sem egy kereskedelmi csatorna által nagylelkűen legyártott kisfilmekkel állt elő. A saját stúdiójában, feltételezem, a maga fizette munkatársakkal készíti el „kültúradarabkáit". Angol feliratozással. Hátha külföldön nagyobb rá a kereslet... Hiába, ilyen mifelénk a művelődés helyzete. Reménykedjünk, hogy lesz még jobb is! Talán nem felesleges. Kosztolányi Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata ezúton köszöni meg a városban működő cégeknek, vállalkozásoknak azt a támogatást, amelyet a város ünnepi hangulatának megteremtéséhez nyújtottak felajánlásaikkal, A díszkivilágításra támogatást nyújtott cégek: Szekszárd Városi Hivatásos Tűzoltóság © RNOMAS® CSKI Kíb*lkon/ekciö Gyártó Kft. M\ IWiWi oftereskedetmi és ŐMelbunk VAl. ff/:. m X Raiffeisen BANK Altiam® Allianz Hungária Biztosító Rt ERSTES förüftöűSfaSa PRETTL € wp/wmr£m ÍM , SZEKSZÁRDI MS4RNAP Szekszárd 1 TV Tolnai Népújság