Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-11-25 / 40. szám

- SZEKSZÁRDI V4I4RNAP 2001. NOVEMBER 25. Hétről hétre A gazdasági és környezetvédel­mi bizottság e heti ülésén 18 napi­rendet tárgyalt meg. A bizottság jó­váhagyásra javasolja a közgyűlés­nek 5%-os emeléssel az autóbusz viteldíjakat, a piaci és vásári díjtéte­leket. A bizottság nem javasolja a közgyűlésnek a víz- és csatornadi­jak 12%-os emelését, helyette a 9%-os emelést tartja indokoltnak és ezt javasolja elfogadásra. A bi­zottság átvette a város digitális ka­taszteri térképét, melynek haszná­latával jelentős mértékben felgyor­sul a hivatali ügyintézés. A bizott­ság jelentős területek belterületbe csatolását javasolja a közgyűlésnek azzal a kitétellel, hogy a mezőgaz­dasági bizottság a borvidék védel­me érdekében vizsgálja meg a terü­leteket és csak azokat hagyja jóvá, amelyek nem veszélyeztetik a bor­vidék érdekeit. Ács Rezső, a bizott­ság elnöke arról tájékoztatta la­punkat, hogy a becsatolt területe­ken kb. 120-150 lakótelek kialakí­tása válik lehetővé. A bizottság köz­hasznú foglalkoztató szervezet lét­rehozásának a lehetőségét is meg­vizsgálta, és azt a döntést hozta, hogy a szervezet felállítása előtt ké­szüljön költség-haszon-elemzés, amelynek ismeretében a közgyűlés döntsön a létrehozásról. A bizott­ság támogatta a Szekszárdi Borvi­déki Borút Egyesület kérelmét, amelyben az egyesület tájékoztató táblák kihelyezésére kért enge­délyt a közterület-használati díj megfizetése nélkül, a táblák a bo­rút egyes állomásairól tájékoztatná a város lakóit és vendégeit. * + + + + November 20-án a megyei könyvárban Fazakas István kiadói igazgató bemutatta a tíz éve szín­vonalas kiadványokkal megjelenő Fekete Sas Kiadót. A bemutatott könyvek a megyei könyvtárban karácsonyig 20 százalék kedvez­ménnyel kaphatók. Qr Színesfilm-kidolgozás 1 órán belül is. Qr Digitális adathordozókról fényképkészítés. Q Minden nálunk vásárolt fényképezőgéphez az első filmtekercs kidolgozását ajándékba adjuk. C^Walkmanek, számológépek, rádió-magnók nagy választékban. ^Képkeretek, fotóalbumok különböző színekben és méretekben. kE rmmmrnSim 7100 Szekszárd, Garay tér Telefon: 418-537 rábban jóváhagyott támogatás 50%-át a „Gemenci bőgés - Gyu­laji barcogás" rendezvénynek, mi­vel annak szervezettségét, prog­ramgazdagságát és lebonyolítását a bizottság jónak ítélte meg. •g* •£• a|» «$• A szekszárdi civil szervezetek az idei év búcsúztatásakor is, decem­ber 31-én megrendezik az Öröm­ünnepet a Béla téren. A program a hagyományoknak megfelelően az idén is, a toborzóhelyszínekről a résztvevők fáklyás felvonulással ér­keznek a Béla térre, a római katoli­kus templom elé, ahol ünnepi mű­sor, az egyházak képviselőinek újévi áldása, Kocsis Imre Antal polgármester .és Borbás Tamás, a művelődési bizottság elnöke kö­szönti az új esztendőt. Az aliscások a városért Az utolsó simításokat végzik a polgármesteri hivatal konferencia­termén, melynek felújítását a fafö­dém szerkezet tartógerendáinak elkorhadása tett indokolttá. A bal­esetveszélyesen elöregedett szerke­zeten a szükséges gerendákat ki­cserélték, majd nagyon könnyű be­ton födémmel fedték be. A felújítás 6,5 millió forintba került. A tervek szerint a november 26-i rendkívüli közgyűlést és a közmeghallgatást már itt rendezik meg. + 4* + •{• + Ülésezett a vállalkozásfejlesztési és turisztikai bizottság. A bizottság döntött arról, hogy az idei évvel el­lentétben - amikor Szekszárd a ré­gióval egy standon jelent meg - a város jövőre külön, civil szerveze­teivel jelenik meg az Utazás 2002 kiállításon. A bizottság jövőre is tá­mogatja a Befektetési kalauz meg­jelenését. Módos István, a bizott­ság elnöke lapunknak elmondta, hogy a kiadványban elsősorban azokat a - városban meglévő - bel­ső tereket kívánják bemutatni, amelyeket vállalkozók bevonásá­val rehabilitálni lehetne, jelenleg ezeknek a tereknek a feltárása szakemberek bevonásával megkez­dődött. A bizottság megítélte a ko­A hónap végén ünnepli a szek­szárdi központú AliscaBau Mély­építő Kft. a tizedik születésnapját. A „házi" ünnepség mellett a cég vezetése figyelemre méltó ötletet valósított meg: Kocsis Imre Antal polgármestert és a város mintegy húsz Alisca nevű cég képviselőjét meghívta egy beszélgetésre - ter­mészetesen - az Alisca Hotelba. A városról, a gondokról és a tervek­ről szóló eszmecsere végén a rész­vevők megalakították az „Aliscá­sok klubját" elhatározva, hogy évente legalább egyszer összejön­nek, s egyeztetik együttműködé­sük következő lépéseit. Kocsis Imre Antal - mint la­punknak elmondta - nagy jelentő­ségűnek tartja a kezdeményezést, miszerint a gazdasági szféra és az önkormányzat a továbbiakban együtt dolgozik a városért. Korcsmár István, az AliscaBau ügyvezető igazgatója először a helybeli vállalkozók felvetései kö­zött említette, hogy a várossal va­ló együttműködés során kapjanak a civil és a gazdasági élet terén se­gítséget a polgármesteri hivataltól, s külön hangsúlyozták, el kellene érni, hogy a városi munkákat vá­rosi cégek végezzék. Az „aliscá­sok" a jövőben oly módon is együttműködnek, hogy együtt tá^ mogatják a különböző intézmé™ nyeket, egyesületeket, hiszen így hathatóssá válik segítségük, szem­ben a mostani gyakorlattal, ami szerint a külön-külön nyújtott ki­sebb összegek nem biztosítják egy-egy cél megvalósulását. Korcs­már István az összefogás lehetsé­ges példái között sorolta a Bartina Egyesület jelentősebb támogatá­sát, műszervásárlást a kórház szá­mára, vagy éppen a Béla téren el­helyezettekhez hasonló kandelá­bereket csináltathatnának a város más részeibe is. - hm ­A svéd nagykövet Szekszárdon Folytatás a 3. oldalról. kok pedig nálam arattak sikert. Azonfelül, hogy egy diplomata szá­mára igen érdekes és tanulságos hallgatni a hozzá intézett kérdése­ket, hogy első kézből hallhatja, mi­lyen kérdések foglalkoztatják az it­teni hallgatóságot. Nagy hatást tett rám a diákok felkészültsége és tájé­kozottsága. Megkérdezték például, hogy milyen lehetőségek várhatóak a külföldi egyetemeken való to­vábbtanulás terén az EU-hoz csat­lakozás után - említette Staffan Carlsson, s megismételte a diákok­nak szóló buzdítását: tanuljanak idegen nyelveket, mert a nyelvtu­dásnak nagyon nagy a jelentősége a továbbtanulás során, de az élet­ben is. A tanulók arról is érdeklődtek, hogy Svédország miért nem csatla­kozik az euro-zónához. Braun képviselő úr a témát ki­egészítve elmondta, hogy az egyik diák arra a finn határhoz, Tomié­hoz közeli svéd kisvárosra, Hapa­randára is kitért, amelyik szeretné bevezetni az eurót. A nagykövet a sajtótájékoztatón is megválaszolta e kérdést, miszerint ez nem lehet­séges, hiszen Svédországban a va­luta egységes. - A skandináv országok útlevél­egyezsége okán az 1960-as, 1970-e^^ években igen nagy számú finn ál^P lampolgár telepedett le Svédor­szágban, ahol könnyebb volt jó ál­lásokat kapni - emlékezett a nagy­követ úr, majd megjegyezte, hogy Magyarország számára érdekes le­het, hogy Svédország mindig ko­molyan támaszkodott a külföldi munkaerő beáramlására, ami nél­kül nem tudták volna a közismert eredményeiket elérni. Bizonyos speciális területeken napjainkban is jelentkezik a munkaerőhiány, s mint mondta, például így van ez az az egészségügyben. Különösen or­vosokat látnának szívesen. De ha­sonló a helyzet az informatika te­rületén és a telekommunikációs pályákon. Arra a kérdésemre, hogy milyen bért kap náluk egy öt-tíz éve vég­zett orvos, Staffan Carlsson úgy vá­laszolt, hogy jól megfizetik őket, sokkal jobban, mint Magyarorszá­gon, majd diplomatikusan hozzá­tette, hogy természetesen náluk a megélhetési költségek is jóval ma­gasabbak. V. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom