Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-06-17 / 22. szám

SZEKSZÁRDI <6VASÁRNAP 2001. JUNIUS 17. DR. HALM TAMÁS A VÁLLALKOZOI SZALONBAN „Per aspera ad astra" (göröngyös az út a csillagokig) - ezt a jeligét adta előadásának dr. Halm Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság igazgatója (világgazdasági rovatvezető, Közgazdasági szemle), aki Magyarország és az EK/EU kapcsolatainak fejlődéséről beszélt, „a közgazdász szemével" ahogyan ő mondta - és az senkit se zavarjon, hogy ez képzavar, mert az előadónak nagyon beszédes és éleslátású szemei vannak. Dr. Halm Tamás már a kezdet kezdetén tisztázott néhány ezerszer hallott és használt fogalmat, például azt, hogy mi a különbség az EU és az EK között. (Az, hogy az Európai Unió nem jogi személy.) Mi az Európa-tanács? (Kormányfők értekezlete.) Mi az Európai Unió? Az EU voltaképpen szabadkereskedelmi övezet, vagyis vámunió. A közös piacot, az egységes (belső)piacot négy alapszabály jellemzi: az áruk, a dolgozók (személyek), a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása. Ahhoz, hogy a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás megtörténhessen, a csatlakozásra váró országoknak ehhez előbb „le kell bontaniuk" a fizikai, műszaki, pénzügyi akadályokat. (Nagy munka, nem mondom, de bizony megéri.) A politikai unióhoz való csatlakozás uniós állampolgárságot, közös kül- és biztonságpolitikát, bel- és igazságügyi együttműködést jelent. Na, de ne rohanjunk ilyen gyorsan (fénysebességgel) előre, ne feledjük: göröngyös az út az EU-csillagokig. Mielőtt ennek okainak a taglalására rátért volna dr. Halm Tamás, az EK/EU bővítésének eddigi menetrendjéről/tanulságairól tartott történelmi viszszatekintést, különös tekintettel arra, hogy hogyan alakultak 1958tól napjainkig Magyarország és az EK/EU kapcsolatai, hogy hogyan jutunk el majd egyszer valamikor (talán 2005-ben?) a kezdeti „kölcsönös utálattól az egyoldalú vágyódáson át a boldog(?) beteljesülésig. A kölcsönös utálat időszaka 58-tól 68-ig tartott, addig szinte semmi kapcsolatunk nem volt az EK-val, 68-tól 81-ig technikai megállapodások (árgaranciák) születtek. 68-ban a sertésház, 70-ben a bor, 71-ben a kaskavál sajt (kecskesajt!), 78-ban az- acél és textil, 81-ben a juh- és kecskehús tekintetében. Ezek a megállapodások önkorlátozást jelentettek a menynyiségekben és áz árakban. Lehet, hogy most sokan meg fognak lepődni, de ezekre a korlátozásokra azért volt szükség, mert ezeken az ipari és mezőgazdasági területeken versenyképesebbek voltunk... És ahogy a felejthetetlen kabarészínész, Salamon Béla mondogatta: „ha egy üzlet beindul" - 1988 júniusában megszületett az EK-KGST megállapodás, egy kereskedelmi és gazdasági együttműködési szerződés az EK és Magyarország között, a klasszikus egyezmény a „legnagyobb kedvezmény" érvényesítéséről (ez azt jelentette, hogy nem sújtanak bennünket büntető vámokkal), kivételek: a textil, az acél, a mezőgazdaság. Ezeken a területeken továbbra is lényeges mennyiségi és árkorlátozások maradtak érvényben, a fentebb említett ok miatt. És most ugorjunk egy nagyot és nézzük meg azt, hogy a jelenlegi lényegi csatlakozási tárgyalások tükrében hogyan néz most ki a helyzet, hol van szükség átmeneti mentességekre. Magyarország gyenge pontjai: környezetvédelem, közlekedés, szociálpolitika, egészségügy, mezőgazdaság! (No comment.) És most térjünk rá arra, mi Magyarország motivációja, miért akarunk tagok lenni. Röviden és velősen szólva: nincs más reális választási lehetőségünk. Az USA és Japán földrajzi helyzeténél fogva szóba se jöhet. Kivitelünk 70 százaléka az EU-ba megy (elvileg mehetne Oroszországba is, de cirka 15 éve fizetésképtelenek), ebből a 70 százalékból 35 százalék Németországba irányul és a behozatal tekintetében is kb. ez a helyzet. De közrejátszanak ebben a dologban külpolitikai (biztonságpolitika) indítékok is, általános belpolitikai okok („visszatérés Európába"), a részvétel lehetősége az egységes belső piac működésében és a közös döntéshozatalban és csatlakozásunk bizonyos értelemben modernizációs „horgonyt" is jelent, amely megakadályozza műszaki, technológiai, tudományos, kulturális (stb.) leszakadásunkat. Sokan úgy vélik, hogy a legerősebb motivációs tényező az, hogy élvezni akarjuk a közösségi juttatásokat. Dr. Halm Tamás véleménye szerint tévesen ítélik meg a helyzetet azok, akik a fejlett nyugati gazdasághoz való felzárkózásunkat ezektől a juttatásoktól remélik megvalósulni, mert nincs az a pénz, amit ne lehetne „eltapsolni", felzárkózásunk egyetlen útja/módja az, ha az egységes belső piac működésében sikeresen részt tudunk venni, ha kis- és középvállalkozásaink versenyképesek tudnak lenni ezen a piacon. (Jelenleg kevesebb az esélyük erre, mint a hintalónak a futamgyőzelemre az epsomi derbin.) Miért akarnak bennünket felvenni, mi az EU motivációja? Egyes vélekedések szerint a rendszerváltozásunk jutalma. Ez nagy valószínűséggel több szempontból is óriási csacsiság, már csak azért is, mert általában a politikában, így a gazdaságpolitikában is ismeretlen fogalom és kategória a jutalmazás és a hála, hálaadás ünnepe egyébként is csak az USAban létezik. Valószínűbb, hogy ez a (balkáni) térség stabilitásának az „ára", és motiváció lehet az új piacok megnyitásának a lehetősége is. Azt hiszem, mára már ezt mindenki észrevette, hogy ez a lehetőség már több mint tíz éve adott, és talán ez a körülmény is erősen közrejátszik abban, hogy az EU-nak nem annyira sürgős a tényleges csatlakozásunk. Dr. Halm Tamás Balázs Péter szavait idézte (Balázs Péter a rendszerváltozás után huzamosabb ideig bonni nagykövet volt): „Olyan ez, mint amikor már a jegyesség ideje alatt megtörténik a nászéjszaka, utána már többnyire nem olyan sürgős a házasság a legénynek." Mindent öszszevetve, a bővítésnek vannak világpolitikai szempontjai is, mint például Görögo^^ szág esetében, amelynél reális v^P szély volt, hogy egy „gyenge pillanatában" csatlakozik a „gonosz birodalmához", vagyis a ma már nem létező szocialista táborhoz. A jelenlegi helyzetben Magyarország helyzetét nehezíti, hogy soha nem volt még ennyi jelentkező egyszerre, bonyolultabb a felvétel (Maastricht óta csak az EU-hoz lehet csatlakozni!), ráadásul mélyreható belső reformok vannak folyamatban az unión belül is, ezért nem valószínű, hogy Magyarország és a többi csatlakozásra váró ország csatlakozásának a kérdése volna az elsődleges megoldásra váró problémája az EU-nak. Mi ráérünk... Rá kell hogy érjünk, mert csatlakozásunkhoz a tagországok mindegyikének a beleegyezése szükséges. De ne feledjük: „Ha a Föld Isten kalapja, / hazánk a bo^É réta rajta." Lehetetlen, hogy ezt előbbutóbb ne vegyék észre mások is! Bálint György Lajos KOZEPISKOLASOKNAK NEM (tan)ANYAG HA - unatkozol, - társaságra vágysz, - dumcsizni szeretnél, - sávot akarsz váltani, - pörögni szeretnél, - eleged van mindenből és mindenkiből - többet akarsz tudni a drogokról GYERE EL minden KEDDEN a déli harangszó után a SZABADIDŐS KLUBBA. Beindulás 2001. június 19. (kedd) 12.00 Helye: RÉV Szolgálat, Szekszárd, Munkácsy u. 7/ATel.: 74/413-037 NÉLKÜLED NEM MEGY! Szeretettel várunk Téged Andi és Zsófi, a RÉV szociális munkásai Hogy jutunk el az EU-csillagokig?