Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-06-03 / 5. szám - Városi Vasárnap

2001. június 7. ULF 3. Olimpia, vagy csak gumicsont? A közvélemény már megint kapott egy gumicsontot, amin elrágódhat egy darabig. Felröppent a hír, hogy a kormány fejébe vette: a 2012-es olimpia rendezési jogáért harcba szállunk, és ha törik, ha szakad, a láng nálunk lobban föl tíz év múlva. Jó magyar szokás szerint sokan komolyan vették, s máris ádáz vita dúl, hogy jó lesz ez nekünk vagy sem. Ellene és mellette számos érv szól, hosszú távon biztosan nagyot lendítene az ország gazdaságán és imázsán is, a baj azonban újból az, £>gy nem a szakértők vitatkoznak, nem szakmai érvek csapnak össze, hanem botcsinálta és komoly politikusok, boldog-boldogtalan, aki szót kap a médiában, mondja a magáét, s az embereknek megint fogalmuk sincs róla, hogy ismét csúnyán átverik őket. Az egész műbalhé ugyanis nem arra lett kitalálva, hogy egy nagy, szent cél érdekében egyesítse a nemzetet, és végre a magyarság megmutathassa a világnak, mire képes, hanem egyrészt a kormányfői bejelentés után Orbán Viktor úgy tűnhet föl, hogy ő az a nagy vezér, aki csoda dolgokra vihetí a nemzetet (értsd: olcsó píár fogás), másrészt TUNÉZIA - ós most már TÖRÖKORSZÁG specialistája Is a RTAGO 8. éve megbízható partner KARTAGO tours Budapest, Thököly út 21. wvvw.kartagotours.hu Telefon: 06-1/352-73-04 FISCHER^-TIPP Zöld sziget türkizkék tengerben MALLORCA VÁRJA ÖNT IS! Utazzon a FISCHER®

1 HUNGÁRIA UTAZÁSI IRODÁVAL Partneriroda: Center Tours, Szekszárd, Arany J. u. 5-11. az a tény, hogy pont most, a rendkívül hosszúnak ígérkező választási kampány elején kürtölték világgá a szándékot, azt jelzi, hogy csak figyelemfelkeltésről és jónak tűnő időzítésről van szó. Az olimpia megrendezése ugyanis nem elhatározás kérdése, hanem csak egy komoly, évekig tartó szakértői elemzés adhat arra választ, hogy tíz év múlva valóban lesz-e az ország olyan gazdasági helyzetben, hogy magára vehet-e, elbír-e egy ekkora terhet, amit egy ekkora esemény lebonyolítása jelent, s főképpen van-e egyáltalán bármi esélyünk a rendezési jog megszerzésére? Mint ismeretes, a kormány a terv megvalósításának költségét előzetesen mintegy ötszázmilliárd forintra becsülte, ami az én nem kompetens meglátásom szerint is jóval kevesebb lehet, mint a valódi végösszeg, de az igazi kérdés az, hogy csekély néhány év alatt valóban fel tud-e halmozni az ország ennyi pénzt? Hiszen a szükséges létesítmények építését, felújítását már egy-két év múlva el kell kezdeni ahhoz, hogy egy évtized múlva sportversenyeket rendezhessenek bennük. S mindezen pénzeket akkor kéne kivenni az államháztartásból, amikor a nagy ellátó rendszerek (egészségügy, nyugdíjrendszer, oktatás, stb.) halaszthatatlan reformját még el sem kezdte választási ígérete ellenére a kormány, s ebben a ciklusban már biztosan nem nyúl hozzájuk. Az utóbbi évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy már régóta gazdag és sikeres nemzetek vállalkoznak, mert megértek egy olimpia megrendezésére. Az igaz, hogy általa még gazdagabbak és sikeresebbek lettek, de a sorrendet nem lehet megfordítani. Előbb rendbe kell tenni az ország gazdaságát, biztos alapokra helyezni az előbb említett ellátó rendszereket, tapasztalatokat és vagyont felhalmozni, s csak ezt követően lehet a nagy álmodozásokba belekezdeni. Arról nem is beszélve, hogy világvárosokkal versengenénk a jelölésért, tehát még erről az oldalról sem nekünk áll a zászló, bár ha már álmodunk, akkor álmodjunk jó nagyot?!... S az is nagy kérdés, hogy mit lehetne kezdeni a felépült hatalmas létesítményekkel, amikor ma Magyarországon csak lézengenek a nézők a hazai bajnoki meccseken, a foci, amely tömegeket vonzhatna évtizedek óta mélyponton van, s nem sok a remény a felemelkedésére. Szóval az az érzésem, hogy a kormányzat megint fordítva állt neki egy dolognak szokásához híven. Bár meggyőződésem, hogy most tisztán látja is ezt, s tudja, hogy nincs komoly esély a megvalósulásra, de addig, amíg ez kiderül, addig eltereli a közvélemény figyelmét az igazi, komoly problémákról. Arról, hogy a választási ígéreteiből igen keveset valósított meg, hogy a rendkívül sürgető reformokat nem képes még elindítani sem, hogy nincs eszköze az infláció letörésére, hogy összefogás helyett megosztja a nemzetet, s ordas eszmék terjesztésének ad teret és lehetőséget, hogy nem határolódik el a szélsőjobbal kötendő jövőbeni koalíciókötés lehetőségétől, hogy nem törekszik az EU-ba való belépésünk mielőbbi megvalósítására, hogy nem ápol kellően jó viszonyt a nyugat-európai nagyhatalmakkal és vezetőikkel (kivéve Berlusconit!), s még reggelig sorolhatnám, mi minden ezerszer fontosabb kérdésben nem látjuk, hogy a mai kormányzat a helyzete magaslatán lenne, hogy finoman fogalmazzak. Szóval higgyék el, gumicsont ez a javából, ne üljenek föl neki. -wdLEGÖRDÜLT A FÜGGÖNY A DBU-BAN „Viharfelhők" gyülekeznek... Évadzáró társulati ülést tartott a Német Színház. Dávid Zsuzsa igazgatónő értékelő beszédére összegyűltek a fellépő színészek, művészeti vezetők, gazdasági és technikai munkatársak. A mandátuma felét letöltő igazgatónő hosszas köszöntés után nem csupán az elmúlt évadot, hanem a saját működése óta eltelt időt is elemezte. Úgy véli, a színház sokkal inkább teljesíti küldetését, mint régebben. Több az előadás, többször jutnak el vendégszerepléseikkel más vidékekre és maga a színház intézménye is nyitottabb lett a város és a megye felé. Januártól májusig mintegy 8600 néző volt kíváncsi a DBU előadásaira, ami igen nagy szó - véli Dávid Zsuzsa. Igen sok a meghívás, határainkon innen és túlról egyaránt, a testvérmegyével, Main Tauber járással pedig mára baráti viszony alakult ki. Ugyancsak eredményként könyvelte el, hogy immár hagyományosak a nagy német és magyar írókra, költőkre emlékező irodalmi estek. A következő évadban ezek szintén szerepelnek a repertoáron, marad a népszerű Mágnás Miska is, és felújítják a Süsü, a sárkányt. A Holló Együttes új gyermekműsorral igyekszik becsalogatni az ifjabb közönséget ősztől. Azért, hogy a fiatalok is kedvet kapjanak, szeretnének egy musicalt is színpadra állítani. Kapcsolatot teremtettek egy pécsi magyar-német iskolával és a gyönki gimnáziummal, ez az együttműködés inkább pedagógiai, mint színházi jellegű lesz. A jövőt illetően a színházi vezető nem tudott konkrét tervekkel előállni, sőt színész kollégáit sem tartotta vissza attól, hogy esetleg máshová szerződjenek. Az egyébként vidám hangvételű monológ egyetlen szomorú jelenete volt, hogy az igazgatónő elárulta- ami már ugye köztudott- üres a DBU kasszája. Szerinte úgy 10 millió forint „lóg" a levegőben - annyi van csak, amennyi éppen elég a fenntartáshoz. Bár néhány szóban Dr. Józan-Jilling Mihály az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat nevében megnyugtatott mindenkit, nincsenek még viharfelhők a DBU felett, konkrét pénzforrásokat nem nevezett meg. Hozzáfűzte azonban, hógy mindenképp üdvös lenne, ha a németség kis kulturális gyöngye az országos szervezet alá kerülne. Ez a kérdés azonban még várhat néhány hónapot, ameddig ismét fel nem gördülnek a függönyök. N.M.