Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-04-29 / 16. szám

, SZEKSZÁRDI 4 VASARNAP 2001. ÁPRILIS 29. „MŰTŐVÉ ALAKULTA TUDOMÁNYOS ÜLÉS" Bemutattatott a Bauer-féle magyar találmány Babits Mihály megmenthető lett volna... Bensőséges, baráti hangulatú volt a fül-orr-gégészeti osztály tu­dományos ülése a kétszáz éves megyei kórház megünneplése ap­ropóján. Ez betudható a múltnak, a személyes kapcsolatoknak, a kö­tődéseknek, a pécsi egyetemi klini­ka irányába kialakított hosszú évekre visszamenően jó kapcsola­toknak. Annak, hogy a világhírnév­nek örvendő professzor, dr. Bauer Miklós iskolájából rendre kerültek meghatározó beosztásba az orvo­sok a szekszárdi osztályra - ami­kor nem így volt, lett is galiba belőle ami a hazai átlagosnál jobb szakmai színvonalat szinte garantálta. A tudományos ülés mostani házigazdája, dr. Péter Jó­zsef az említett klinika adjunktusa­ként érkezett 97-ben Szekszárdra. Aki a fentiek okán olyan progra­mot valósított meg az elmúlt szom­baton, hogy dr. Kovács Zoltán főor­vos úr precíz történeti áttekintője után szinte műtővé alakult át a kórház kultúrterme. Kezdődött minden azzal, hogy a házigazda osztályvezető főorvos, Péter dok­tor a fej-nyaksebészet olyan ké­nyes műtéti eljárásait mutatta be, amiután már nehéz azt mondani, hogy az orvostudomány kis terüle­te ez, amit egyébként a látszat su­gall. Továbbra is maradtunk „írás­vetítőn és dián", merthogy a hazai fülészet nemzetközi numero l-e, elhozta az által kikísérletezett mikrosebészeti középfülműtét fel­vételét, amit már egy jó ideje Bauer-féle módszerként emleget­nek és alkalmaznak világszerte. - 1964-ben kezdtem el foglalkoz­ni ezzel a területtel - jegyzi meg a még mai is rendkívül aktív pécsi professzor. - Nem szabad szem­mel történik a műtét, ha a millimé­teres nagyságrendű középfül Ötvenen túl a kondi teremben... családanya a súlyok alatt Májusban is Testközelben Újabb részéhez érkezett a Városi Televízió egészségre nevelő magazin­ja, a Testközelben. Az adás tartja megújult arculatát, így most is olyan emberek beszélnek a testformálás fontosságáról, akik köztünk élnek, velünk dolgoznak és talán nem is tud­juk, hogy ők rendszeres „elemei" az edzőteremnek. Szabó Zsolt életében a sport mindig fontos volt, de nem olyan régen ismerte meg az Alex Gym adta lehetőségeket, bár testvére - Klára, a terem egyik tulaj­donosa - mindig csalogatta. Most már tudja: itt mindent megtalál, ami kell. Szabolcska István testvére Ameri­kában él. Ő rendszeres látogatója a konditer­meknek. István „csak" elkísérte az Alexba, ami­kor Szekszárdra látoga­tott, és végül ő is ott ma­radt. Vajda Éva családanya. Véleménye szerint csak az tudja beosztani saját idejét, aki akarja. Mun­kája után ellátja a családot, majd irány a konditerem. Szerinte megéri, mert testileg - lelkileg kicserélődik az ember. Mindez tehát májusban a Testkö­zelben. Higgyen nekik, ők már meg­tapasztalták a változást. Testközelben a Városi Televízió műsorában, május 2-án - szerdán ­20:30-kor. struktúrákat nagy, akár harmincszoros nagyí­tással is nézzük, ez egy teljesen új világ, mást lát az ember, mint sza­bad szemmel. Ezáltal el nem képzelt finom beavatkozásokat lehet végezni. Annak érde­kében, hogy ott és úgy gyógyítsunk meg egy beteg középfület, hogy a hallás is megjavuljon a végén. S ennek a műtétnek az elvégzésé­hez nem kell olyan műszerezettségi háttér, ami a kiemelt hazai intéz­mények privilégiuma lenne. Az alapműszer egy megfelelő nagy­ságrendű világító és nagyító mikro­szkóp, amiből több kell, mert bete­get vizsgálni és utókezelni is kell, de mindez megoldható. A tanít­vány szekszárdi főorvos olyannyi­ra belejött ebbe, hogy a pécsi pra­xis után már rutinszerűen végzi ezeket a műtéteket. A szintén meghívott, a pécsi kli­nika jelenlegi igazgató professzo­ra, az egyébként dalmandi szárma­zású Pytel József sem a hagyomá­nyos módon érkezett, már ami az eladásokat illeti, Szekszárdra. A bőség zavarát, amit a szakterület kínál, úgy hidalta át, hogy elárult egy szeletkét civil életéből. Azt, hogy az irodalom, ezen belül a ma­gyar költészet nagy barátja. Ezen belül, a mi szekszárdiak költőóriá­sának, Babits Mihálynak is. Mint amatőr Babits-kutató, hozzájutott magnetofonon és cédén a költő élő beszédeihez, versfelolvasásához. Naná, hogy - mint egy nagy formá­tumú gégésznek - nem csupán az irodalmi mondanivaló üzent, ha­nem a szünetekkel tarkított fulla­dásos beszéd is. - Hátborzongatóan szép, ahogy a Balázsolás cím versében ezt az állapotot leírja Babits, amire egy hétköznapi ember aligha lenne ké­pes - mondja Pytel József. - Ugyan­erről olvashatunk a „Jegyzetek" és a „Beszélő Füzetek" című kiad^p nyában. Medikushallgatóinknak elmondjuk mindig, felhívjuk rá a figyelmet, hogy olvassanak bele, a száraz tananyag megelevenedik, a vers által megfogható lesz. A klinikus gyanakvással kezelte a költő 1941 augusztusi haláláról az irodalmi lexikonokban, életrajzi írásokban olvasható diagnózist a halál okáról. - Ha valahol a nyak körül van rák, akkor az biztosan gégerák - vé­lekednek így az emberek. Nos, a gégerák egy bizonyos stádiumban felismerve már régebb óta gyógyít­ható. De itt véleményem szerint nem erről van szó. Megfigyelése­im, észrevételeim alapján a ki^í légcsőmetszés után is úgy ftn^ kolt, ahogy a gégeműtéteseink egy­általán nem. Ők ugyanis befedik azt a bizonyos lyukat, akkor tud­nak beszélni. Babits, meggyőződé­sem, hogy nem tudott. Vagyis az én megállapításom szerint egy a légcsőbe betörő pajzsmirigy daga­nata volt. Az operatőr rajza is ezt erősíti meg bennem. - Ha ma kerül kórházba egy ilyen beteg, megmenthető ? - A mai eszünkkel, de elsősor­ban technikánkkal határozottan, mondhatom, hogy igen. A korabeli feljegyzések alapján még Nobel­díjra is esélyes költő zsenink talán még évtizedeket is élhetett volna, de így nem érhette meg a hatvanat. Hány „Jónás könyve" születhe­tett volna még egészségesen... B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom