Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-04-22 / 15. szám

SZEKSZÁRDI MSARNAP 2001. ÁPRILIS 22. Követek a Polgármesteri Hivatalban Április 18-án Kocsis Imre Antal polgármester úrnál két ország kö­vete is bemutatkozó, ismerkedő lá­togatást tett. Elsőként az Osztrák Nagykövetség képviseletében Ausztria követe, Martin Pammer követ-tanácsos érkezett meg, a má­sik látogató Németország nagykö­vete, Wilfried Gruber volt. Mind­ketten kb. fél éve vannak új állo­máshelyükön, Magyarországon. Kocsis Imre Antal részletesen tájé­koztatta a diplomatákat Szekszárd és környéke jelenlegi kulturális, gazdasági helyzetéről, a térség gondjairól, eredményeiről, arról, hogy mely területeken a legna­gyobb a lemaradás, mely területe­ken számítunk országaik segítségé­re, együttműködésére. Martin Pammer, Ausztria ügyvi­vő követ-tanácsosa elmondta, hogy 20 évvel ezelőtt járt Magyarorszá­gon, és megdöbbenve tapasztal­ja/látja azt a hatalmas fejlődést, ami az utóbbi 10-12 évben bekövet­kezett. Ausztria ugyanilyen mérté­kű fejlődést 20-30 év alatt ért el, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség továbbra is Magyarországon gazdasági és tár­sadalmi reformokra. Külön Kiemel­te a kis országok összefogásának Martin Pammer szükségességét, az érdekeinket kö­zösen kell képviselni, és a felmerü­lő problémák leküzdésében a regi­onális integrációnak nagyon fontos szerepe van. Egy aggodalmaskodó kérdésre válaszolva kifejtette azt, hogy minden alapot nélkülöznek azok a politológusi vélekedések, hogy bármilyen veszélyek is fenye­getnék Magyarország első körben való csatlakozását az EU-hoz. Kocsis Imre Antal mindkét ven­dégének elmondta, hogy a térség­ben élő német kisebbségnek mind kulturális, mind gazdasági téren meghatározó szerepe van az egész dél-dunántúli régióban, így Szek­szárdon és környékén is, így aztán természetes dolog az, hogy erősek és szerteágazóak a kapcsolataink, főleg Németországgal, és Szek­szárd szerencsésnek mondhatja magát, mert a többségében német befektetők mellett a sikeres oszt­rák, belga, finn, angol befektetők is kivették a részüket abból, hogy 10 év alatt 3000 új munkahely terem­tődött, és Szekszárdon a munka­nélküliek száma 1100 főre csök­kent. Viszont problémát jelent az, hogy az itt megtelepedett sikeres cégek a kutatási, fejlesztési mun­kákba nem vonják be a magasan képzett magyar munkaerőt, pedig a kiváló szekszárdi számítógépes szakemberek már bebizonyították, hogy a cégek anyaországából érke­ző szoftverein is olyan módosításo­kat tudnak végrehajtani, amilye­nekre az anyaországi szakemberek nem voltak képesek. Ha ez a ten­dencia nem változik meg, akkor fé­lő, hogy megfelelő feladatok híján a térségben élő kiváló szakembe­rek elvándorolnak. A Német Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Wilfried Gruber úr megértően, nagy empátiával hall­gatta Kocsis Imre Antal beszámoló­Wilfried Gruber ját, és megígérte, hogy lehetőségei szerint a közös érdekek mentén minden területen igyekszik a segít­ségünkre lenni. Mosolyogva gatta Kocsis Imre Antal PünkJ^r Fesztiválra szóló szíves invitálását, amelyen őt is és a vele együtt érke­ző jó befektetőket is szívesen lát­juk... Ezt követően este a két diploma­ta megtekintette az ország egyetlen német nyelvű színházának, a Deutsche Bühne Ungarnnak az elő­adását, majd a helyi német kisebb­ség képviselőivel folytattak eszme­cserét. Bálint György Lajos VANNAK ELLENERVEI AIGNER SZILÁRDÉKKAL SZEMBEN^ Csipetnyi agrármeteorológia Még ha csipked is az április, az összképen már nem nagyon változtathat. Miszerint egy a vártnál is eny­hébb tél van mögöttünk. Eme kellemesség feltehe­tően hasznossággal is párosul. Amennyiben az agráriumnak is kedvezett a már-már mediterrán ég­hajlati zónát idéző klíma. Aki ennek megválaszolá­sára szűkebb pátriánkban hivatott, az nem más, mint Kővári László szekszárdi megfigyelő, akinek éppen húsz éve vannak rendkívül precíz feljegyzései a magyarországi időjárási viszonyokról. Amit persze nem öncélúan tesz a civilben gazdálkodó kamarai elnök, hanem egyfajta várható agrármeteorológiai helyzetképek felvillantása miatt. - A mért adatok alapján, az átlagos napi hő­mérsékleteket tekintve az utóbbi tíz év legmele­gebb október 1.-március 31. periódusát hagytuk magunk mögött. A március például még mesz­szebbre visszatekintve is a második legmele­gebb volt. S ebben az a jó a mezőgazdaságnak, hogy a csapadék is az ilyenkor szükséges meny­nyiségben érkezett, a talajok vízellátása jóval a várakozás fölötti. Ezen pozitívumok máris lát­szanak az őszi gabonaféléken, a repcén és a ta­laj-előkészítési munkálatokban. - Az is már tendenciózus, hogy az április a maga szeszélyességével gondokat okoz. - Az utóbbi három évben megfigyelhető volt, hogy a meleg márciust, hasonló április követte. Ennek élére a tavalyi év kívánkozik, amikor a 25 fokos hőmérsékleti vagy efeletti napok száma elérte a tizenkettőt és beköszöntött a strandidő. Nos az eddigi vizsgálódásaim alapján némikép­pen számítottam arra, hogy az idei áprilisi hű­vösebb lesz és bizonyos negatív szélsőségek is bekövetkeznek, vagyis lesznek fagyponthoz kö­zeli nappalok és éjszakák, ami a gyümölcsösök­ben, ültetvényeknél, így bizonyos fekvésű sző­lőknél is megteszi majd a gyorsan és azonnal romboló negatív hatását. Az úgynevezett profi meteorológusok néme­lyike, de néhány megrögzött népi bölcsessége­ket szajkózó, tisztes korú megfigyelő is hosszú forró nyarat prognosztizál. Amelyek előrejelzé­sekkel Kővári úr igazándiból nem osztja a véle­ményét. - Megint az adataimra hagyatkozom. Az el­múlt öt június az átlagnál melegebb volt, nem hinném, hogy ezeket az adatokat még fokozná az idei június. Mert ebben az esetben a talaj víz­készlete hamar kimerülne, az aszályos időben napi három-öt milliméter csapadékot is elhasz­nálnak a talajból a növények, különösen az egy­nyáriak. Én azt várom, hogy a június a korábbi évek medárdi hagyományainak megfelelően csapadékos lesz, nem lesz úrrá a kánikula. A határ valóban virul, nem volt szükség hóta­karó födte talajra. Az enyhe tél és a mostani szélsőségek egymást kiegyenlítő hatása nyomán remek porhanyós talaj várja a napokban esedé­kes vetéseket. Azt mondják ilyen szempontból jobb a helyzet a tavalyinál. B. Gy. Támogatásra érdemes társaság SZÁZAN MÁR FÉLEZER TANYÁRA FELÜGYELNEK £ Akár már közhasznú társaságnak is nevezhet­nénk őket. A Parásztai Birtokvédő Egyesületet. A szőlő- és tanyatulajdonos gazdáknak jobb lehet a közérzetük, ha rájuk gondolnak. Mintha a szek­szárdi tanyabetörések legneuralgikusabb pontján a helyi bűnügyi krónikákból kifogyóban lennének az ilyen jellegű bűncselekmények. Mert bő két éve például a csaknem száz aktív tagot számláló Parásztai Birtokvédő Egyesület emberei - igaz sa­ját jól felfogott érdekükből - járják a völgyeket sa­ját gépjárműveikkel, saját mobiljaikkal felszerel­ve. Lentről egészen a Cserhát-tetőig, mind a nyol­cat. Ennélfogva mintegy félezer tanya tartozik már bővülő vonzáskörzetükbe. A rendőrség mun­káját nagyban segítő tevékenységükhöz eddig éves szinten összejött százezer forint, de ez a for­rás egyelőre eltűnőben. Az önkormányzat elis­meri, a rendőrség példaként említi őket az ilyen jellegű bűncselekmények visszaszorításában nyújtott segítségük okán, mondván ilyen egyesü­letre még többre is lenne szükség a történelmi borvidéken. Ettől persze nem lesz pénzük arra, hogy önmaguk megrövidítése nélkül folytathas­sák tevékenységüket. A agráriumra amúgy is érzé­keny körzeti képviselő Csapó Károly a maga mód­ján lobbizik. Először persze saját bizottságánál. No és talán a közgyűlésben is. A parásztai birtok­védők respektálható kérelme talán a jövő heti tes­tületi ülésen egyfajta közérdekből téma lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom