Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-04-01 / 12. szám

SZEKSZÁRDI M- VASÁRNAP Férfiakról nemcsak férfiaknak SAS ERZSÉBET OLDALA 2001. ÁPRILIS 1. Vendégem a Gemenc presszóban Talabos Gábor, a Tolna Megyei Kórház Felügyelő Tanácsának elnöke, akit abból az apropóból hívtam randevúra, hogy 2001. március 26án, első alkalommal került sor a felügyelő tanács által meghirdetett lakossági fórum megrendezésére. Talabos Gáborral ezt a randevút már akkor megbeszéltük, amikor 2000 decemberében egy karácsonyi ünnepség alkalmával, számára nagyon kedves díjat vehetett át, így beszélgetésünknek már kettő apropója van, nem beszélve arról a legkevésbé sem elhanyagolható tényről, hogy Talabos Gábor színes egyénisége, sokoldalú tevékenysége, szórakoztató előadásmódja, nagy élettapasztalata már önmagában is lehetne egy apropó, őt ki»

óbban megismerni, jelen napfaggatni. - Alig akad szekszárdi, aki nem ismeri önt név után, s valószínű még kevesebb, aki tudja, nem szekszárdi születésű... - Budapesten születtem, s a szüleim ha a mai korba születnek valószínű többre vitték volna, mint az akkori időkben. Mindketten három nyelven beszéltek, édesanyám egy gazdag emberek számára fenntartott klinikán társalkodónő volt, édesapám idomszerész, s amikor összeházasodtak, a Grassalkovits utcában nyitott egy kis üzletet. Lelkes vasas volt, szakszervezeti funkcionárius, amiért több munkahelyéről is eltanácsolták. így lett ő fizető pincér ^fcnkében, főgépész az AngolpSxban, s még sorolhatnám. A család Székesfehérvárra költözött, jómagam 1948-ban ott maturáltam. A következő évben bevonultam katonának, majd tiszti iskolába kerültem, méghozzá egy nagyon elit csapatba. A hadseregben szolgáltam egészen 1957-ig, amikor szakmai áthelyezéssel a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság állományába kerültem. - Az élet alakította ezt így, vagy egyébként is megvoltak önben azok a tulajdonságok, amelyek e felé a pálya felé irányították? - A rendszeresség a fegyelem már a középiskolában is megvolt, cserkész voltam, a cserkésztörvények megtartása nem jelentett számomra gondot, hiszen otthon is racionálisan neveltek, szeretettel, de fegyelemmel. Ez olyan dolgokban mutatkozott meg, hogy a nyári szünidőkben rendszeresen dolgoztam, hogy amikor édesanyám beteg volt, tizenévesen ott álltam a tűzhely mellett és főztem. Mindezek a dolgok beépültek az életembe, a család, a nők iránti tisztelet - a vasárnapi ebéd után édesanyámnak mindig kijárt a kézcsók - s ezekkel az értékekkel ma is együtt élek. - A szülői házból magával hozott családcentrikusságot, valamint az ugyancsak onnan származó közösségi szellemet, hogy sikerült megvalósítania? - Azt hiszem nagyon jól. Lassan fél évszázada, hogy egy nagyon jó feleség választott ki engem, s ahogy mondani szokták, azóta is együtt rójuk az élet útját. Gyermekeink, Magdolna, aki gyógypedagógus, Gábor, aki műszaki tanár, pilóta, valamint menyünk és vejünk kiváló képességű emberek. Természetes, hogy elfogult vagyok velük, hiszen mindezeken túl még négy ragyogó unokával is megajándékoztak bennünket. A más emberekkel való törődés, a másokért való tenni akarás, inkább a feleségemre volt jellemző, én mindezekkel inkább a nyugdíjazásom után ismerkedtem meg. - A közel négy évtizedes munka után nem vágyott gondtalan pihenésre? - Az első öt évben igen. Elutaztunk a feleségemmel azokra a helyekre, amelyről álmodtunk, Párizs, Velence és még pár helyre. Amíg ugyanis a gyerekek kicsik voltak, inkább olyan helyekre jártunk, ahol igazán pihenhetett a család, a Dunára. Az 1990-es évek elején, mint ráérő nyugdíjasnak a kert lett a mindenem. Jó kis társaság jött össze, dolgoztunk, beszélgettünk, kártyázgattunk. Amíg nem szólt közbe a szívem.... A vizsgálatok vége műtét lett, Budapesten 1996 májusában, annak is mindjárt öt éve. Az intenzív terápiával hamar felépültem, összetalálkoztam „sorstársammal" Hazafi József újságíróval, s arról beszélgettünk, hogy kellene a szekszárdi szívbetegeknek bonyhádi mintára egy klubot alapítani. A megalakulásban nagy szerepe volt dr. Józan Jilling Mihály főorvos úrnak. A klub elnöke: dr. Zsigmond Árpád, ügyvezető elnöke pedig Hazafi József lett. Ma már közel 100 taggal működik, s elmondhatom, hogy sok mindent sikerült elérnünk a szívbetegek érdekében. - Akkor most először a beszélgetésünk második apropója következik. Milyen díj is volt az a karácsonyi? - Minden esztendőben megünnepli a Szív és Élet Klub az év legszebb ünnepét. Köszönhetően Kubanek Miklósnak és barátainak ezek a rendezvények minden alkalommal felejthetetlen órákat szereznek a klub tagjai számára. Ezen a legutóbbi ünnepségen a klub tagjaitól kaptam egy kerámiát, amely szándékuk szerint a tisztelet és a szeretet díja. Bevallom nagyon jólesett. Akkor mondtam el a tagságnak, hogy magalakult a kórházi felügyelő tanács. - Mit kell tudnunk erről a szervezetről? - A kórház vezetése sokat dolgozott azon, hogy a bíróságon bejegyzett és egészségüggyel foglakozó társadalmi és civil szervezetek kerüljenek ebbe a tanácsba. Egy egyeztető fórumra lettek meghívva a civil szervezetek, ahol titkos szavazással a Tolna Megyei Önkormányzat határozatának megfelelően négy szervezet került megválasztásra. Vöröskereszt Megyei Szervezete, Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete, Szív és Élet Klub Szekszárd, valamint a Vakok Országos Szövetségének helyi szervezete. Az egészségügyről szóló CLIV. törvény kimondja, hogy a felügyelő tanács elnökét civil szervezet küldötteiből kell, titkos szavazással megválasztani, így kerültem megválasztásra 2000. október 25-én. - Mi a célja, a feladata ennek a szervezetnek? - A legfontosabb feladat, hogy maximális segítséget nyújtson a kórház vezetésének abban, hogy minél hamarabb és hitelesebb képet kapjanak, az egészségügyi szolgáltatással összefüggő lakossági véleményekről. Ebből következik, hogy biztosítsa a kórház vezetése és a lakosság közötti kapcsolatot. Ennek megfelelően - többek között - lakossági fórumot is tarthat, amely a 200 éves kórház életében, ma egy emlékezetes napon, először megtörtént. Az emlékezetes nap pedig nem más, mint hogy 1769 március 26-án a megyei közgyűlés dr. Keller Jakab Udarlik svájci orvost bízta meg az első tiszti orvosi teendők ellátásával, aki elsőként megszervezi járásonként kirurgusok - régen orvos, ma sebész - vezetésével a negyedévenkénti egészségügyi beszámoltatást a járás területéről és 10 000 Ft-ot hagyományozott egy majdan megépítendő kórház számára. Úgy gondolom, hogy a nap kiválasztása főhajtás az elődök előtt, s az első - kísérleti - lakossági fórumot több, mindkét fél számára, sikeres fogja követni.