Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-02-06 / 5. szám

SZEKSZÁRDI 2000. február 6. VASÁRNAP Magányos, szomorú, rossz a kedve? HALLGASSON TÜCSÖKZENÉT! Telefon. - Kapcsolj a VTV-re, mindjárt megjön­nek a Tücskök! Semmi mást olyan szívesen, mint ezt, noha sietségem alkalmas egy sűrűn ostorozott tu­lajdonságom, a telhetetlenség leleplezésére. Pedig nyár óta majd mindennaposak nálam a Tücskök, nem tudok velük betelni. Amikor pufogtatna valami bosszúság, vagy éppen el­kezd lefelé horgadni az orrom, elő a kazet­tát! Dalra fakasztom a kedveseimet és ámul­dozva hagyom, hogy meggyőzzenek az élet egyszeriségéről és szépségéről. Ki e kis csa­pat? Tizenhét gyerek, öt évvel ezelőtt rende­ződtek klubba, s értő kezek alatt azóta oszto­. gatják a gyermeki derűt, persze az elboron­ganivalót, meggondolnivalót is. Az utóbbit miért? Mert az élet már csak ilyen, tán jó sem volna, ha csak napfényes napokból áll­na. Hiszik, vagy nem, a Tücskök vidámsá­got, életkedvet osztogatnak és nem csak az értük méltón rajongó pajtásaiknak, hanem nekünk felnőtteknek is, akik valljuk csak be, elég kutyaháziak vagyunk. Éveink soka­sodtán igencsak szeretjük elfelejteni, hogy mi is voltunk gyerekek, telve ugyanolyan és any­nyi játékos kedvvel, vágyakkal, tervekkel, al­kalmasint szomorúságokkal, mint ők. Rajongásom a Tücskök iránt az elmúlt nyá­ron keletkezett egy már nem is első utcai hang­versenyüket hallgatva és nagyon mélyen kel­lett megemelnem előttük a kalapomat. Igen, elragadtatott a sok munkával, közösen terem­tett szépség. A vakáció eljöttét ünnepelték üdí­1*81 tő hangjaikkal és a tiszta örömáradással le­győzték a Széchenyi utca hétvége jöttén se csi­tuló 80-90 decibeles pokoldübörgését. Lassult némiképpen az autósáradat, előbb csak aka­dozni kezdett, aztán meg-megállt a gyalogos­forgalom, magam is lecövekeltem elámulni azon, hogy mennyi körülöttem a mosolygó emberarc. Bevallom én még azt is, nekem nem sok hiányozott ahhoz, hogy egy mellém vető­dő ismerőst táncra perdítsek. Állítom, hogy abban a közhangulatban senki nem botránko­zott volna meg utcai discózásunkon. Van, van hálistennek, de kevés olyan mű­vészeti együttese van Szekszárd városának, mint ezek a kicsik, ezek az én szeretteim. Ünneplem a létezésüket akárhányszor hall­gatom őket, most még azért is, mert hét órát kitöltő repertoárjukból kiválogattak tizenhat dalt, amit karácsony óta CD-n és szalagon bárki, bármikor hallgathat. „Hé, te felnőtt" mondja felkiáltójel nélkül a CD-jük címe és mégis felkiáltásként. Nagyon kell, és nagyon lehet a Tücsköket szeretni bőkezű gazdagságukért, amit nem csak a helyi és megyebeli kortársközönség él­vezhetett eddig sem. Vitték a Tücskök váro­sunk hírét sokszor megyén kívülre is és hozták haza a siker boldogságát. Most sem nyugosz­nak, tán télkergetőnek találták ki, hogy a műve­lődési házban adnak ízelítőt február derekán, elsősorban felnőtteknek. Hasznunkra lesz. Nem tanácsos egyetlen felnőttnek sem elfelejtenie, hogy volt gyerek. Gyönyörödjünk csak bátran egykorvolt önmagunkra, a múlt a jelenre, együtt a lehetséges jövőre. László Ibolya cw-®v esfcttvője ^ Közel egy évvel ezelőtt hirdette meg a Városi TV az „Év es­küvője" című televíziós játékot, amelyben az időszak alatt há­zasságot kötött párok vehetnek részt. A játékot záró döntőt február 25-én és 26-án rendezik meg Szekszárdon a várme­gyeháza dísztermében. Az első napon a lakodalmak nélkülözhetetlen közreműködő­ivel a zenekarokkal és a vőfélyekkel ismerkedhetnek meg a né­zők a helyszínen, illetve a televízió képernyői előtt. A párok megmérettetésére 26-án - szombaton - 18 órától kerül sor. A rendezvény sztárvendége a népszerű Dupla KáVé együttes.A műsor felidézi az esküvők, lakodalmak játékos hangulatát. A he­lyezettek a zsűri valamint a helyszínen jelenlévő közönség által leadott szavazatok alapján kerülnek kihirdetésre. A verseny ér­tékes díjakért folyik, melyek között külföldi út, valamint több százezer forint értékű bútorok, háztartási gépek találhatók. A műsorral kapcsolatos felvilágosítás valamint jegyelővétel a Vá­rosi Televíziónál (Szekszárd, Mártírok tere 10. Tel.:74/315-865). Csik István festőművész 1930-ban született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Pap Gyula, Hincz Gyula tanítványa. 1957-től rendsze­resen kiállító művész. 1962-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1972-ben Munkácsy-dí­jat kap. 1971-től tanított az Iparművészeti Főiskolán. Századunk választóvonal, e merőben más világot csak teljesen új szemlélettel és új eszközrendszerrel le­het ábrázolni, értelmezni. Csik István vállalta az új festői eszmények új eszköz­rendszerének kutatásait. Ezen elvek alapján külön rajzi rendszert hozott létre, egy új festői anatómiát a kék-vörös árnyalatok hegemóniájának jegyében. Mo­tívumai mindig egységes és összetartozó csoportot képeznek. A kiállítás február 27-ig, hétfő kivételével naponta 9-17 óráig tekinthető meg. i •t

Next

/
Oldalképek
Tartalom